A cél egy pozitív és egy negatív toplista felállítása volt, amely egyrészt visszajelzést ad az érintett önkormányzatoknak, másrészt ösztönözheti őket az infrastruktúra fejlesztésére. A kérdőívet kétévente tervezzük megismételni, bízva abban, hogy ezzel hozzájárulunk a folyamatos minőségjavításhoz és a tudatosabb önkormányzati munkához, illetve a tavaszi-nyári szezon előtt segítséget is szeretnénk adni a túrázóknak, hogy hol, mire számíthatnak.

A kérdőívezés módszertana

A felmérés során a válaszadók 1-től 10-ig terjedő skálán értékelhették az adott települési szakasz útminőségét és biztonsági szintjét. Csak azokat a szakaszokat kértük értékelni, amelyeken a kitöltők az elmúlt egy-két évben személyesen jártak. A nagy válaszszámnak köszönhetően az eredmények jól tükrözik a felhasználók tapasztalatait.

A legjobb és legrosszabb szakaszok

A felmérés alapján jelentős eltérések mutatkoztak a különböző települések bringaútjainak állapotában. A legjobb állapotú szakaszokat Szántód, Balatonföldvár és Aszófő  bringaútjai kapták. A felhasználók szerint itt megfelelő a burkolat, a közlekedésbiztonság kielégítő, és kevésbé jellemzőek az úthibák.

Top 10 legjobb állapotú szakasz (átlagpontok alapján)

• Szántód - 7,83
• Balatonföldvár - 7,44
• Aszófő - 7,13
• Balatonszárszó - 7,17
• Balatonőszöd - 7,07
• Balatonkenese - 7,05
• Zamárdi - 7,02
• Balatonszemes - 7,01
• Balatonlelle - 6,84
• Balatonboglár - 6,77

Top 10 legrosszabb állapotú szakasz (átlagpontok alapján):

Ezzel szemben a legrosszabb állapotú szakaszokat a következő településeken találták:

• Badacsonyörs - 3,88
• Szigliget - 4,24
• Balatonszepezd - 4,66
• Zánka - 4,78
• Badacsonytomaj - 4,84
• Révfülöp - 4,88
• Badacsonytördemic - 5,07
• Ábrahámhegy - 5,18
• Balatonakali - 5,3
• Badacsony - 5,35

Különösen súlyos kritikák érték a Tihany és Balatonfüred közötti szakaszt, amelyet a legtöbb válaszadó kifejezetten veszélyesnek ítélt meg.

A kérdőív kitöltői számos konkrét problémát is megfogalmaztak. Többen hangsúlyozták, hogy a déli parton viszonylag jó az útminőség, és a bringások folyamatosan tudnak haladni a kerékpársávokon vagy az alacsony forgalmú közutakon. Ezzel szemben az északi parton gyakran szűk és rossz minőségű szakaszokkal kell megküzdeniük.

A legélesebb kritika a Tihany és Balatonfüred közötti szakaszt érte:

„Teli kátyúval, gyökérfelnyomódásokkal, keskeny, a Balaton-parti bástyák miatt tele éles kanyarokkal az amúgy egyenes szakaszon. A Balaton-körút talán legforgalmasabb része, amelyet nemcsak bringások, hanem rolleresek, gyalogosok és futók is használnak. Így rendkívül veszélyes, sötétben meg pláne. Nincs kivilágítva, az országúti autók fényszórói pedig elvakítják a kerékpárosokat.”

Mások szerint az északi part sok helyen következetlenül vezeti a kerékpárosokat települési utcákon és meredek emelkedőkön, jelentősen megnövelve a távolságot és a szintkülönbséget. Egy válaszadó így fogalmazott:

„A déli part hibátlan. Az északi parton pedig Tihany környékét kivéve az egész gyalázat és balesetveszélyes. Olyan gyökérfelnyomások vannak, illetve 50 cm széles repedt bringaút, hogy az közlekedésre alkalmatlan. Mellette meg a tükörsima autóút.”

A kérdőív eredményei rávilágítottak a Balatoni Bringakörút éles minőségbeli eltéréseire. Míg a déli part szinte hibátlan, az északi part jelentős felújításra szorul. Az utak állapota sok helyen balesetveszélyes, és a kerékpáros közlekedés nem megfelelően támogatott.

Reméljük, hogy az eredmények nyomán az önkormányzatok és a döntéshozók is nagyobb figyelmet fordítanak a fejlesztésekre és karbantartásra. Még a nem önkormányzati kezelésű szakaszokon is jó lenne a növényzet kordában tartása.

A kérdőívet két évente tervezzük ismételni, és bízunk benne, hogy ösztönzi majd az érintett önkormányzatokat a minőségjavításra, vagy az ennek érdekében végzett lobbizásra.