Facebook Instagram Youtube

Bogota - Ahol valódi hatása van az Autómentes Napnak

Bogota - Ahol valódi hatása van az Autómentes Napnak
2017.06.29
A kolumbiai Bogota már 18 éve igazolja, hogy egy nagyváros is létezhet autók nélkül, ahol a már második ciklusát tölti Enrique Penalosa 2000-ben vezette be az Autómentes Napot. A népszavazással jóváhagyott kezdeményezés keretében minden év februárjának első csütörtökén 5:00 és 19:30 között tilos autóval vagy motorral közlekedni.

A kolumbiai Bogota már 18 éve igazolja, hogy egy nagyváros is létezhet autók nélkül, ahol a már második ciklusát tölti Enrique Penalosa 2000-ben vezette be az Autómentes Napot. A népszavazással jóváhagyott kezdeményezés keretében minden év februárjának első csütörtökén 5:00 és 19:30 között tilos autóval vagy motorral közlekedni.

Bruno Felin cikke eredetileg a Cityfix oldalán jelent meg, Benya-Magyar Marietta fordította.
Csatlakozz a Kerékpárosklub önkéntes fordítócsoportjához, hogy még több külföldi jó példát és újító gondolatot mutathassunk be a magyar közönségnek!

Kerékpárút és a Transmilenio védett buszsávjai
Fotó: Diego Bauman / bogotai városháza

Az idei Autómentes Napon 1,6 millió autót és 500 ezer motorkerékpárt hagytak otthon, ezek az átlagos utazások 11, illetve 7% -át teszik ki. A hétköznapi közlekedés biztosítására 100 km ideiglenes kerékpársávot jelöltek ki a meglévő 400 kilométer mellé, és a város gyors buszhálózatának (Transmilenio) igénybevételére biztatták a lakosokat. Az Autómentes Napon a napi 700000 lakos duplája, másfél millió ember ült kerékpárra, nagyrészt a kibővített kerékpáros úthálózatnak köszönhetően.

Bogota lakosságának 82%-a nem rendelkezik motorizált járművel, az ő szokásaikban nem jelentett változást ez a nap. Ennek ellenére a város életében jelentős változást okozott: az értelemszerűen kevesebb dugó kevesebb légszennyezéssel és a balesetek számának jelentős csökkenésével járt.

Az Autómentes Nap nehézségeket is okozott: a 2000-ben indult Transmilenio buszjáratokon csúcsidőben zsúfoltság és késések alakultak ki, kereskedők forgalomcsökkenésre panaszkodtak, és a kerékpárosok agresszív viselkedését is kritika érte. „A legfontosabb, hogy ez egy újabb alkalom arra, hogy megvitassuk: egy autócentrikus, vagy egy gyaloglást, kerékpározást, tömegközlekedést támogató város a fenntarthatóbb” - mondta a bogotai születésű Dario Hidalgo, a WRI Ross Központ a Fenntartható Városokért Integrált Közlekedésért nevű szervezet igazgatója.

Enrique Penalosa polgármester öltönyben biciklin.
Fotó: Camilo Monsalve / bogotai városháza

A 2000-es Autómentes Napról tartott népszavazás során azt is megkérdezték a lakosságtól, 2015 januárjára kitiltsák-e a magán járműveket a városból. Ez már jelentősebb beruházásokat igényelt volna a közösségi közlekedésben, a kerékpáros és gyalogos infrastruktúrában. A pozitív többség ellenére a szavazatok száma nem volt elegendő a radikálisabb változás törvényi szintre emeléséhez. A referendum eredményeként csak az Autómentes Napot vezették be, amit már csak egy újabb népszavazással lehetne visszavonni.

A 2006-os autómentes napon Enrique Peñalosa polgármester felvetette, minden nap legyen egy reggeli és délutáni másfél óra, amikor tilos autózni Bogotában. Az ötlet széleskörű vitát váltott ki, a sajtó heves érdeklődése mellett. Néhány nappal később Peñalosa azt nyilatkozta az RCN Rádiónak, hogy ő hivatalos formában nem fog semmi konkrét javaslatot tenni, de hangsúlyozta: „a többségnek jó, ha nincsenek autók, mert a kisebb forgalomnak köszönhetően rövidebb az utazási idő, és ha radikálisan demokratikusak lennénk, sokkal több autómentes napot tartanánk.” 

Miben különbözik a párizsi, brüsszeli és budapesti Autómentes Nap? Erről itt olvashatsz.

A bogotai Autómentes Nap „nagykorúságával” a tapasztalok megoszthatók más városokkal is. A kezdeményezés láthatóan megváltoztatta a városi mobilitásról folyó vitát, befolyásolta az emberek magatartását, aminek hasznát a lakosság nem autózó többsége élvezi. A közlekedési szokások megváltoztatásának ösztönzése nagyszerű módja lehet a városok jobbá tételéhez – amennyiben a változás a többség hasznára és egyetértésével történik.

Csatlakozz a Kerékpárosklub önkéntes fordítócsoportjához, hogy még több külföldi jó példát és újító gondolatot mutathassunk be a magyar közönségnek!

A csoport eddigi fordításait itt találod.


Tetszett a cikk?

A Kerékpárosklub azért dolgozik, hogy bringa- és emberbarát településeink legyenek. Ez csak a Te támogatásoddal lehetséges.

Hogyan segíthetsz?

Lépj be! Tagsági díjaddal nem csak a munkánkat támogathatod. Helyi szervezetekhez csatlakozhatsz és rengeteg szolgáltatás, kedvezmény, biztosítás is jár érte az egész országban. Belépéshez kattints ide!
Add nekünk adód 1%-át! Adószámunk: 18245402-2-41. További infók az 1%-ról.

Oszd meg a cikket, ha egyetértesz céljainkkal!

Kapcsolódó hírek

15%-kal több kerékpározót mértek Budapesten 2020-ban, decemberben 61%-kal többet, mint egy éve

A BKK öt, nyilvánosan elérhető adatokat mutató kerékpárszámlálóján 15 %-kal nagyobb forgalmat mértek 2020-ban, mint 2019-ben. A 2020-ban összesen mért 2.771.710. kerékpározó rekord azóta, hogy egyszerre öt helyen mérik a biciklis forgalmat. A bicikliutak és sávok aszfaltjába telepített detektorok felett még télen is többen kerékpároztak: a 2019 decemberi biciklis forgalmat már 2020 december közepén túlszárnyalták a budapestiek, a bringás forgalom télen nőtt leginkább 2019-hez képest. A Csepelre vezető Weiss Manfréd úton mérték a legnagyobb éves (26%-os) növekedést, a budai rakparton pedig 2020-ban mértek először 1 milliónál több kerékpározót számoltak. Munkanapokon és munkaszüneti napokon is nőtt a kerékpáros forgalom, ami az otthoni munkavégzés, az oktatási intézmények és vendéglátóhelyek bezárása mellett kiemelkedő.

2021.01.11 |  aron
Így lett kerékpársáv a Nagykörúton és más fontos főútvonalakon

2020 legnagyobb és leghíresebb hazai kerékpárosbarát fejlesztése a nagykörúti kerékpársáv volt. A régóta várt, belvárosi kerületeket összekötő kerékpársávok tesztüzemét a tavaszi koronavírus-járvány elkerüléséhez kapcsolódóan indították el, majd a népszerűségét látva kisebb változtatásokkal ősszel meg is tartották. Cikkünkben összefoglaljuk, hogyan ért be több évtized várakozása, milyen volt a fogadtatása, miken vitáztunk és milyen lehetőséget ad a Nagykörút jövőjének, ezzel Budapestnek ez a kétszer két, olcsón és gyorsan kivitelezett sárga csík. A történet nem csak a Nagykörútra érvényes, akkor is érdemes elolvasnod visszaemlékezésünket, ha nem a környéken élsz, mert a tapasztalatok máshol is hasznosak lehetnek.

2020.12.29 |  aron
Itt találod Budapest és környéke kerékpárboltjainak térképét

Térképre tettük Budapest bringaboltjait és szervizeit. Jó böngészést!

2021.02.03 |  aron