A BKK az egyeztetések során több különböző változatot is bemutatott. Az első körben ismertetett terv azonban komoly szakmai aggályokat vetett fel. Különösen a Nyugati téri csomópont kialakítása volt problémás, hiszen indokolatlan és felesleges kockázatot jelentett volna a kerékpáros közlekedők számára.
Ebben a változatban a csomóponti irányok nehezen lettek volna egyértelműen biztosíthatók, a kerékpárral közlekedők több ponton bizonytalan helyzetbe kerültek volna. A kerékpáros felállóhelyek, a villamosvágányok és a kerékpáros és gépjármű forgalom összefonódó szakaszai olyan konfliktushelyzeteket eredményeztek volna, amelyek a közlekedés legsérülékenyebb résztvevőit gyakorlatilag egy "darálóba" kényszerítik. Egy modern városi csomópontnak nem szabad ilyen kompromisszumokra épülnie.
Ez a megoldás álláspontunk szerint nem áll összhangban sem a Nemzeti Kerékpáros Stratégiában, sem a Budapesti Mobilitási Tervben megfogalmazott célokkal. Ha valóban növelni szeretnénk a kerékpáros közlekedés részarányát, elérni a kitűzött modal split és vision zero! célokat, akkor ehhez olyan infrastruktúrára van szükség, amely biztonságos, kiszámítható és megbocsátó. Olyan környezetre, ahol nem a rutinos kerékpárosok bátorságán múlik a biztonságos áthaladás, hanem maga az infrastruktúra segíti a konfliktusok megelőzését.
Éppen ezért biztató volt látni, hogy a 2026/2. Mobilitási Témacsoport ülésén bemutatott újabb változat már jelentős előrelépést jelentett. A Nagykörút–Váci út–Bajcsy-Zsilinszky út csomópontban (Nyugati tér) egy holland típusú védett kerékpáros csomóponti kialakítás szerepelt, amely bizonyítottan biztonságosabb megoldás. Emellett a Nyugati pályaudvar és a Westend oldalán kétirányú kerékpárút jelent meg, a tervek szerint végig a bringasztráda követelményeinek megfelelő keresztmetszeti kialakítással. Ez már egy olyan irány, amely valóban alkalmas lehet arra, hogy minden közlekedő számára biztonságosabb és egyértelműbb közlekedési helyzeteket teremtsen.
Reméljük, hogy végül ez a kialakítás valósulhat meg, hiszen ez az a megoldás, amely mögé a releváns szakmai és civil szervezetek kivétel nélkül felsorakoztak. Ez a változat szolgálja leginkább a biztonságos, kiszámítható és emberközpontú közlekedést, miközben összhangban áll a város hosszú távú mobilitási és közlekedésbiztonsági céljaival.
Egy olyan városban, ahol a Vision Zero célkitűzését a döntéshozók rendszeresen hangsúlyozzák, egyáltalán nem mindegy, milyen csomópontokat tervezünk és építünk. Ha valóban komolyan gondoljuk, hogy senki ne veszítse életét vagy szenvedjen súlyos sérülést a közutakon, akkor ezt a szemléletet a tervezőasztalon is érvényesíteni kell. A felelősség nem hárítható tovább, és a Vision Zero nem maradhat pusztán jelszó, stratégiai dokumentumokban megfogalmazott célkitűzés, népszerű Facebook-posztok visszatérő eleme vagy konferenciák gyakran hangoztatott témája.
Itt az ideje, hogy a kimondott célokból kézzelfogható eredmények szülessenek. Olyan köztereket és csomópontokat kell építenünk, amelyek nemcsak működnek, hanem valóban biztonságosak is. Olyan humánus, megbocsátó infrastruktúrát kell létrehoznunk, amely figyelembe veszi, hogy az emberek hibázhatnak – és éppen ezért nem engedi, hogy ezek a hibák tragédiához vezessenek.
A Nyugati tér Budapest egyik legfontosabb kapuja. Amit most megépítünk, azt hosszú évtizedekig fogjuk használni. Ezért most kell jól dönteni. Olyan emberközpontú városi környezetet kell kialakítani, amely valóban a jövő Budapestjét szolgálja, és méltó a Vision Zero célkitűzéseihez.