Facebook Instagram Youtube

Minden, amit tudni akartál az iskolautcákról

Minden, amit tudni akartál az iskolautcákról
Az elmúlt időszakban egyre többet hallhatunk a gyermekközpontú várostervezésről és az iskolautcákról. Az iskolautcák nem csak, hogy biztonságosabbá és egészségesebbé teszik a gyerekek, szüleik és tanáraik életét, hanem kutatások bizonyítják, hogy hozzájárulnak a nyugodtabb, stresszmentesebb mindennapokhoz is.

Mik azok az iskolautcák?

Bár Magyarországon még csak most kezd elterjedni az iskolautca szókapcsolat, az angol “school street” fogalma már igen elterjedt a városfejlesztési gyakorlatban. Az iskolautcák célja, hogy közlekedési szempontból biztonságos, egyedi és játékos környezetet teremtsenek az iskola közvetlen környezetében, ezáltal növelve mind a gyerekek, mind a felnőttek jóllétét.

Az iskolautca tehát olyan alacsony vagy zéró kibocsátású utca, ahol a gyermekek biztonságosan közlekedhetnek, játszhatnak, időzhetnek.

A kihívás

Ma Magyarországon körülbelül 720 ezer gyermek jár általános iskolába, akiknek egy számottevő részét szüleik autóval visznek iskolába. A legfrissebb adatok szerint Budapesten és a megyei jogú városokban a gyerekek körülbelül egyharmada érkezik autóval az iskola helyszínére, ez pedig a reggeli és a délutáni csúcsidőszakokban is számos konfliktust szül a feltorlódó autók száma miatt.

Az autóforgalom nem csak idegeskedést és idővesztést, hanem a gyalog vagy mikromobilitási eszközökkel az iskolába érkező gyerekek számára jelentősebb közúti veszélyt jelent. A reggeli és délutáni csúcsidőszakokban továbbá megnövekedik a lég- és zajszennyezés mértéke, ezzel is rontva mind az autóval, mind a más eszközzel érkező gyermekek életminőségét.

A magasabb légszennyezettségi szint pedig számos egészségügyi kockázatot rejt magában mind az iskolába járók és dolgozók, mind a környéken élő lakosság számára. A leggyakrabban előforduló egészségügyi következmény az asztma és az allergia, de a rossz levegőminőség gyakran figyelemzavart, idegességet vagy akár depressziós tüneteket is okozhat az érintetteknél. Hosszabb távon pedig számolni kell a gyermekek esetében a tüdő-, illetve szívproblémákkal, illetve a rákos megbetegedések kockázatának növekedésével.

Ráadásul, ahogy egy általános iskolásokkal végzett francia kutatás kimutatta, hogy azok a gyerekek, akik biciklivel érkeztek az iskolába, az iskolába vezető úton sokkal több részletre lettek figyelmesek, mint azok, akiket autóval vittek szüleik.

Forrás: NACTO

Az első lépés a biztonságos parkolóhely

Korunk eme jellemző városfejlesztési kihívására számos kisebb és nagyobb léptékű megoldás létezik. Az iskolába járó gyermekek közúti biztonságának növelését és a parkolási konfliktusok számának csökkentését célozzák azok a parkolóhely-kialakítások, amelyek a „kiss & go”, „kiss + ride”, vagy magyarul „puszi és menj”, „puszi és uzsgyi” elnevezést kapták. Ezeknek a sokszor humoros közúti figyelmeztető tábláknak a célja, hogy jelezzék, a parkolóhelyen csak addig lehet megállni, amíg a gyerekek biztonságosan kiszállnak és elbúcsúznak szüleiktől.

A K + R (kiss & ride) megfogalmazás a P + R (park & ride) analógiájára a Los Angeles Times egyik cikkében jelent meg először már 1956-ban, arra utalva, amikor egy utast házastársa az állomáshoz visz autóval, ahol megcsókolják egymást, mielőtt az utas a vonatra száll.

Mitől lesz jó egy iskolautca?

Az ilyen típusú közlekedési táblák kihelyezése egy kisléptékű, fontos eszköz, azonban még számos lehetőség van arra, hogy a közúti biztonság növelése mellett élhetőbbé, szerethetőbbé, ezáltal pedig sétálhatóbbá vagy biciklizhetőbbé váljon az iskolák közvetlen környezete. Az alábbiakban az iskolautcák tervezésének néhány alapelvét ismertetjük.

  • Elsősorban attól, hogy a gyerekek, kamaszok szemszögéből, az ő igényeik kielégítésére tervezték őket. Ezt hívják a “tervezzünk 95 cm-ről” elvnek. Egy iskolautca a kisebb gyerekek számára is tartogat látványosságokat, játékos elemeket, míg a kamaszok számára például kényelmes ülőalkalmatosságokat, ahol szívesen időznek iskola után.
  • Egy iskolautca megtervezésekor nagyon fontos szempont, hogy a tervező olyan tér- és közlekedéstervezési megoldásokat alkalmazzon, amelyek a mikromobilitási eszközök használatát, illetve az alacsonyabb sebességet ösztönzik. A térelválasztó elemeket, utcabútorokat úgy érdemes elhelyezni, hogy az a gyalogosok, kerékpárosok, rolleresek szempontjait helyezze előtérbe.
  • Az iskolautcák és környezetük fontos elemei a biztonságos átkelőhelyek, illetve a széles, kényelmes és változatos járdák. Az iskolautca közlekedéstervezési szempontből kényelmesen kerékpározható, a biciklik egyszerűen és gyorsan leköthetők.
  • Ha igazán élhető iskolautcát szeretnénk, elengedhetetlen a játékos térelemek, utcabútorok telepítése is. Nagyobb örömmel fogják használni a gyerekek, kamaszok és felnőttek ezeket, ha a tervezők bevonják őket az utca tervezésébe és a kivitelezésbe is.
  • Végül, nincs jó iskolautca zöldfelületek nélkül. Az iskolautcák mikroklímáját jelentősen növeli, ha fákat, balkonokat telepítenek a tervezők. A fajták kiválasztásakor az őshonos fajták előnyben részesítése mellett fontos az is, hogy nagy vízmegtartó képességű növékenyeket válasszunk, amelyek hatékonyan megőrzik a lezúduló csapadékvíz egy részét az aszályos időszakokra.


Forrás: Sustrans

A cikk a Central European Active Mobility Lab projekt keretében a European Climate Foundation támogatásával jött létre.

Szakmai kerekasztal: Mik azok az iskolautcák?

A Central European Active Mobility Lab (CEAML) projekt keretében a Magyar Kerékpárosklub a Józsefvárosi Önkormányzattal, a RÉV8 Kft-vel és a Mobilissimus Kft-vel együttműködve a józsefvárosi Trefort utca iskolautcává alakítását fogja végigkövetni a tervezéstől a megvalósításig.

Az iskolautcák kialakításának lehetőségeiről a Magyar Kerékpárosklub szakmai kerekasztalt szervez.

Facebook-esemény: https://www.facebook.com/events/566384752292876

📅 Időpont: 2023. 06. 01. csütörtök 18.00-20.00

📍 Helyszín: H13 Diák- és Vállalkozásfejlesztési Központ (1085 Budapest, Horánszky utca 13.) + bekapcsolódás lehetséges online közvetítéssel

🧷 Regisztráció: https://forms.gle/Lop8vtguiBfT2X7n8

🙋‍♂️🙋‍♀️ Szeretnénk, ha nem csupán hallgatóságként, hanem aktív szereplőként is részt vennétek a Klubestjeinken. Célunk, hogy teret biztosítsunk a valódi párbeszéd kialakulására: kérdezz, mondd el a véleményed, hallgasd meg másokét és tervezzük meg együtt a gyalogos- és kerékpárosbarát Magyarországot. Várunk szeretettel minden érdeklődőt!

Program:

17.45-18.00: Érkezés, regisztráció

18.00-18.10: A Central European Active Mobility Lab (CEAML) projekt bemutatása - Teveli-Horváth Dorottya, Magyar Kerékpárosklub

18.15-18.25: Iskolautcák jó gyakorlatai Európában és Magyarországon - Szegő Judit, Levegő Munkacsoport

18.30-18.40: Iskolautca Program Józsefvárosban - Biczók Péter, Város és Mobilitás Intézet és Rév8 Zrt.

18.45-18.55: A levegőminőség hatása az egészségünkre - Balogh Boglárka, Fővárosi Önkormányzat, LIFE HungAIRy projekt

19.00-19.10: Iskolautcák tervezése közlekedési szempontból - előadó felkérés alatt, BKK

19.10-20.00: Kerekasztal-beszélgetés, kérdések & válaszok

Moderátor: Teveli-Horváth Dorottya, a Magyar Kerékpárosklub Central European Active Mobility Lab (CEAML) projektjének koordinátora


Források:

https://cleancitiescampaign.org/about/

https://tudastar.hungairy.hu/

https://www.ksh.hu/s/kiadvanyok/oktatasi-adatok-2022-2023-elozetes-adatok/index.html

https://www.vezess.hu/hirek/2020/08/31/ennyi-magyar-gyereket-visznek-autoval-iskolaba/

https://www.autoszektor.hu/hu/content/tobias-es-balamber-kozlekedesi-kalandjai-ismered-ezeket-kulonleges-kresz-tablakat

https://www.archdaily.com/945350/10-actions-to-improve-streets-for-children

Címlapkép: Global Designing Cities Initiative


Kapcsolódó hírek

15%-kal több kerékpározót mértek Budapesten 2020-ban, decemberben 61%-kal többet, mint egy éve

A BKK öt, nyilvánosan elérhető adatokat mutató kerékpárszámlálóján 15 %-kal nagyobb forgalmat mértek 2020-ban, mint 2019-ben. A 2020-ban összesen mért 2.771.710. kerékpározó rekord azóta, hogy egyszerre öt helyen mérik a biciklis forgalmat. A bicikliutak és sávok aszfaltjába telepített detektorok felett még télen is többen kerékpároztak: a 2019 decemberi biciklis forgalmat már 2020 december közepén túlszárnyalták a budapestiek, a bringás forgalom télen nőtt leginkább 2019-hez képest. A Csepelre vezető Weiss Manfréd úton mérték a legnagyobb éves (26%-os) növekedést, a budai rakparton pedig 2020-ban mértek először 1 milliónál több kerékpározót számoltak. Munkanapokon és munkaszüneti napokon is nőtt a kerékpáros forgalom, ami az otthoni munkavégzés, az oktatási intézmények és vendéglátóhelyek bezárása mellett kiemelkedő.

2021.01.11 |  aron
Így lett kerékpársáv a Nagykörúton és más fontos főútvonalakon

2020 legnagyobb és leghíresebb hazai kerékpárosbarát fejlesztése a nagykörúti kerékpársáv volt. A régóta várt, belvárosi kerületeket összekötő kerékpársávok tesztüzemét a tavaszi koronavírus-járvány elkerüléséhez kapcsolódóan indították el, majd a népszerűségét látva kisebb változtatásokkal ősszel meg is tartották. Cikkünkben összefoglaljuk, hogyan ért be több évtized várakozása, milyen volt a fogadtatása, miken vitáztunk és milyen lehetőséget ad a Nagykörút jövőjének, ezzel Budapestnek ez a kétszer két, olcsón és gyorsan kivitelezett sárga csík. A történet nem csak a Nagykörútra érvényes, akkor is érdemes elolvasnod visszaemlékezésünket, ha nem a környéken élsz, mert a tapasztalatok máshol is hasznosak lehetnek.

2020.12.29 |  aron
Itt találod Budapest és környéke kerékpárboltjainak térképét

Térképre tettük Budapest bringaboltjait és szervizeit. Jó böngészést!

2021.02.03 |  aron