Hírek: ceaml

Az elmúlt időszakban egyre többet hallhatunk a gyermekközpontú várostervezésről és az iskolautcákról. Az iskolautcák nem csak, hogy biztonságosabbá és egészségesebbé teszik a gyerekek, szüleik és tanáraik életét, hanem kutatások bizonyítják, hogy hozzájárulnak a nyugodtabb, stresszmentesebb mindennapokhoz is.

A taktikai urbanizmusról szóló cikkünk első részében a taktikai urbanizmus elméletét fogjuk bemutatni. Az elmúlt évtizedekben számos város szenvedett világszerte különböző kihívásoktól, mint a lakosság számának változása, a bizonytalan gazdasági helyzet, a technológia gyors fejlődése és a polgárok elégedetlensége. Ezek a konfliktusok gyors, alacsony költségvetésű, ideiglenes hatással bíró, közösségi alapon szerveződő, könnyen módosítható és kreatív beavatkozásokhoz vezettek a városok állapotának rövid és hosszú távú javítására tett kísérleteként, spontán kialakítva a taktikai urbanizmus koncepcióját. E városformáló módszer elterjedése minden városi szereplő számára előnnyel bír. Az önkormányzatok kis költségvetésű, rugalmasan módosítható, lakossági támogatással létrejövő látványos projekteket tudnak kivitelezni; a helyiek a saját igényeik alapján, konszenzuson alapuló részvételi tervezéssel maguk alakíthatják környezetüket; végül az egész társadalom számára élhető és egészséges lakókörnyezet eléréséhez kapcsolódó szemléletformálás, érzékenyítés folyamata is elkezdődhet.

Taktikai urbanizmusról szóló cikkünk második részében a magyarországi jógyakorlatokat fogjuk bemutatni. Hazánkban a taktikai urbanizmus kezd „beszivárogni” a mindennapokba. A magyar településfejlesztés,- és településrendezésben évtizedek óta a felülről kezdeményezett gyakorlat volt általános, amelyhez „hozzászoktak” az emberek, és ezért nem tudott még elterjedni egy olyan típusú lakossági reagálás, mely a taktikai urbanizmus sajátja. Mivel világszerte a nagyvárosok a kiindulópontjai a problémák és megoldásuk iránti elkötelezettségnek, így az elmúlt néhány évben fővárosunkban is számos előremutató kezdeményezés valósult meg, mint például a Városháza pop-up park létrehozása, az Andrássy út szervízútjának szakaszos lezárása, a Bacsó Béla utca vagy a pesti alsó rakpart megnyitása a gyalogosok és kerékpárosok részére.

Október 11-13. között Prágában jártunk a Central European Active Mobility Lab (CEAML) projekt keretében. Mit hoztunk haza a tanulmányútról? Tanulságok a taktikai urbanista beavatkozásokról.

2023. november 21-én online webinar keretében láttuk vendégül Jens Müllert, a Clean Cities Campaign szakmai koordinátorát, illetve Łukasz Franeket, a krakkói közlekedési vállalat (Zarząd Transportu Publicznego w Krakowie) stratégiai igazgatóját. Az online webinar keretében Jens Müller az alacsony kibocsátású zónák (LEZ-ek) eddigi európai tapasztalait mutatta be, míg Łukasz Franek egy konkrét közép-európai példa, a krakkói LEZ kialakításának tanulságairól beszélt.

A Central European Active Mobility Lab című projektben a Magyar Kerékpárosklub, a Mobilissimus, illetve a szlovák és a cseh kerékpárosklub vesz részt. A projekt keretében egy-egy köztérátalakítási beavatkozás valósul meg Budapesten, Pozsonyban és Prágában, amelyet a partnerség a Mobilissimus által kidolgozott módszertan alapján folyamatában vizsgál.