A COVID-19 pandémiás vészhelyzetben a városlakók zárlat alá kerültek, ami általános gazdasági, kulturális és társadalmi válságot okozott. Sok városvezetés arra használta fel a világjárványt, hogy egyrészt felgyorsítsa terveik kivitelezését, amelyek hosszú távú politikai elképzeléseik részét képezték, másrészt megragadták az alkalmat, hogy olyan terveket is előmozdítsanak, amelyek "normális" békeidőkben komoly ellenállásba ütköztek volna. Ide tartozik például Budapesten a pesti alsó rakpart gépjármű forgalom előli lezárása és a gyalogosok és kerékpárosok előtti megnyitása is.

1. ábra. A pesti alsó rakpart 2020-ban. Forrás: URBACT Blog

A megszokottól eltérően most az autók szorultak az utca peremére. A forgalom szempontjából biztonságosabb utcákon a gyaloglás, kerékpározás élménye gyakran elég ahhoz, hogy az emberekben kialakuljon a tér iránti elkötelezettség. A közterek szabályozásával kapcsolatos elvárások összefüggnek a tulajdon fogalmával és az összetartozás érzésével is, azaz, hogy adott helyen ki hogyan tudja (vagy nem tudja) „otthon érezni” magát. Ahhoz, hogy a közterületi változásokat ne kényelmetlenségként, hanem tartós változásként éljük meg, át kell értékelni és újra kell definiálni, hogy a város tulajdonképpen kinek is a „tulajdona”?

A taktikai urbanizmus emellett erősíti a szomszédságon belüli térérzetet, a barátságos közös környezetek kialakítását. A virágcserepek, új faültetvények és színes festékek több helyet biztosítanak az embereknek a kerékpározáshoz, a gyalogláshoz, ezáltal a járható utcák biztonságosabbá, elérhetőbbé válnak. Az utca sokkal több, mint egy hely a közlekedésre - olyan kulcsfontosságú funkciókat tölt be, mint a kereskedelem, a társadalmi interakció, a játék és szabadidő eltöltésének színhelye.

Taktikai urbanizmus Magyarországon

Hazánkban a taktikai urbanizmus kezd „beszivárogni” a mindennapokba. A magyar településfejlesztés,- és településrendezésben évtizedek óta a felülről kezdeményezett gyakorlat volt általános, amelyhez „hozzászoktak” az emberek, és ezért nem tudott még elterjedni egy olyan típusú lakossági reagálás, mely a taktikai urbanizmus sajátja. Mivel világszerte a nagyvárosok a kiindulópontjai a problémák és megoldásuk iránti elkötelezettségnek, így az elmúlt néhány évben fővárosunkban is számos előremutató kezdeményezés valósult meg,mint például a Városháza pop-up park létrehozása vagy az Andrássy út szervízútjának szakaszos lezárása is.

2. ábra: Városháza pop-up park. Forrás: We Love Budapest

A VIII. kerület több előremutató példát szolgáltat a taktikai urbanizmus során végrehajtott, lakossággal közösen átalakított közterületekkel. A Rév8 Zrt. által vezérelt Déri Miksa utca, valamint Bacsó Béla utcák megújulása példamutató, nemcsak sikerességüket tekintve. A projekt kapcsán szerteágazóan online és offline felmérésekkel, workshopokkal és programokkal mérték fel előzetesen a lakossági igényeket, az alternatív közterülethasználat lehetőségeit.

E fenti két példa jól szemlélteti a közösségi tervezés irányába való gyakorlatban megvalósuló elmozdulást, az átmeneti jellegű átalakítások alkalmazásának és az ezekhez kapcsolódó tapasztalok összegyűjtésének jelentőségét a nagy horderejű, a városi tereket újra felosztó beruházások véglegesítése előtt.

A nyitott Bacsó Béla utca

A Bacsó Béla sétálóutca pilot projekt ötlete 2021 júniusában került előterjesztésre a Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete előtt. A cél az amerikában népszerűvé vált “Open Streets” (“Nyitott utcák”) innovatív új konstrukciónak a kipróbálása volt Józsefvárosban, annak érdekében, hogy a járványhelyzetben minél több szabad teret biztosítsanak a városlakóknak, ezen felül pedig az Önkormányzat szeretett volna nagyobb teraszt biztosítani a vendéglátóhelyeket számára, ezzel is segítve őket ebben a nehéz helyzetben.

Az Önkormányzat végül 2021 nyarán tesztjelleggel megnyitotta a Bacsó Béla utcát a gyalogosok és kikapcsolódni vágyók számára, így a gépkocsikat felváltották a vendéglátó és fogyasztásmentes teraszok. Az átalakításkor fontos szempont volt, hogy ne csak a vendéglátóhelyek és az őket látogató fogyasztó vendégek, hanem bárki részesedjen a megnyitás élményéből, ezért fogyasztási kényszer nélküli utcabútorokat telepítettek az utcaszakaszra (3 db asztalt és 12 db széket), amit bárki használhatott. Alapvetően kisebb beavatkozásokkal próbálták a szürke aszfalt burkolatú utcát feldobni: a szakasz két végét dézsás növények jelezték, színes girlandok kerültek ki, illetve a lakókkal közösen kifestették az aszfaltot. A saját szervezésű események (girlandkészítő workshop; krétarajzolás az aszfalton a józsefvárosi óvodásokkal; aszfaltfestés a lakókkal; Szomszédünnep a Csarnok negyedben) mellett, lehetőséget adtak arra is, hogy bárki szervezhessen bevétellel nem járó programokat (városi séta és történetmesélés; táncelőadás; rajziskola stb.).

3. ábra: A megújult Bacsó Béla sétálóutca. Forrás: Rév8

A tesztidőszak után 2021. október 4. és október 31. között lakossági véleményezés indult, amely elsöprő többséggel támogatta az utcaszakasz megnyitását és hosszú távon is zöld, gyalogosbarát igény fogalmazódott meg az egész utcára. A kérdőíves kutatás és a nyár tapasztalatai alapján az Önkormányzat képviselő-testülete 2022 elején hozott döntést az érintett szakasz újbóli megnyitásáról, valamint a Bacsó Béla utca teljes hosszának megújításáról. Többek között megmaradnak a mozgatható székek, hiszen az elmúlt 2 év tapasztalatai alapján bevált ez a megoldás: velük a sétány könnyen alakítható, és napközben táncelőadások, társasjáték partik vagy éppen egyszerű baráti beszélgetések színhelye lehet a Bacsó, miközben az itt lakók éjszakai nyugalma is biztosított marad. A rövid szakasz ’Nyitott’ projektje 2022-ben is folytatódott. A nonprofit programok mellett a Józsefvárosi Önkormányzat és Józsefváros Közösségeiért Nonprofit Zrt. minden második csütörtökön kis nyári zenélést szervezett a Bacsó Béla utcába, ezen felül a részvételi költségvetésben való részvételre buzdító pikniksorozat egyik állomását is ebben az utcában bonyolították le.

A végső kialakításról 2022. szeptember 22-ig mondhatta el véleményét a lakosság. Az elmúlt két év tapasztalatai alapján megszülettek az új utca tervei. Nemcsak a gyalogos sétány újul meg, hanem az egész utca: több szabadföldbe ültetett fa és zöldfelület szerepel a tervekben, ezeknek köszönhetően nyáron hűvösebb lesz az utca, kellemesebb lesz végigsétálni rajta. A terv célja az is, hogy a felújítások végén a közlekedők számára biztonságosabb utcák, szélesebb járdák, és egy olyan tér jöjjön létre, ahol szívesen tölt időt az ember. A terveket szeptemberben a helyszínen is bemutatták két alkalommal a Bacsó Béla utcában. A végső kialakítás után a József körút méltó kiegészítője, a negyed jó hangulatú belvárosias keresztutcája lesz sok zöldfelülettel, élő gazdasággal és törődő lakókkal. A munkálatok várhatóan 2023 őszén kezdődnek el, addig is sokféle nonprofit program várja az idelátogatókat a nyár során.

Taktikai urbanizmus a pesti alsó rakparton

A pesti alsó rakpart lakossági használatának előmozdítása hosszú évek óta zajlik. Ebben a folyamatban a Város és Folyó Egyesület megkerülhetetlen szereplő, a VALYO már több mint tíz éve azon dolgozik, hogy közelebb hozza a Dunát és partját a budapestiekhez. A 2010-es évek óta pontszerű, rövid időtávú beavatkozásokkal igyekeztek formálni a budapestiek Duna-parttal kapcsolatos gondolkodását. A VALYO !PART a Lánchíd pesti hídfőjénél 2012 és 2014 közötti nyarakon szabadidős játékokkal, raklapfotelekkel, padszigetekkel és kétoldalas nyugágyak várta az érdeklődőket. A CICLOVIA BUDAPEST az első egynapos lezárásként 2014. szeptember 21-én egy nemzetközi mozgalomhoz kapcsolódott, mely során hétvégenként a belvárosi utakat nyitják meg gyalogosok és kerékpárosok számára.

A projekt több közterekkel és közlekedéssel foglalkozó civil szervezet közös szervezésével jött létre a Margit híd és a Lánchíd közötti pesti Duna-parton. 2015-ben már a Fővárosi Önkormányzat által került kiírásra a rakpart mind közlekedési, mind rekreációs és turisztikai szempontból való megújítására szolgáló RAK-PARK tervezési pályázata. 2019-ben Karácsony Gergely főpolgármesteri programjában szerepelt a budapesti Duna-partok felszabadítása, s így a pesti alsó rakpartot fokozatosan átadása a sétáló, kerékpározó, rollerező emberek számára. Ennek a tervnek a megvalósulása a COVID-19 járvány idején kezdődött el: a bezártság enyhítésére érdekében az első hétvégi lezárásra 2020. májusában került sor a Közraktár utca és a Margit híd között. A VALYO koordinálásával ekkor közösségi szemétszedés, aszfaltszínezés, önkéntesekkel forgalomszámlálás valósult meg. A rakpart a hétvégéken végül egészen 2020 október végéig elérhető maradt a lakosság számára.

4. ábra: Autók helyett emberek a pesti alsó rakparton. Forrás: Valyo, város és folyó FB

2021 június 18. és augusztus 15. között a Lánchíd aktuális építkezéseknek köszönhetően a gépjárműforgalomtól felszabadult rakpartot szabadon használatba vehette a város. A Fővárosi Önkormányzat megbízásából, a Budapest Brand Nonprofit Zrt. és a VALYO együttműködésének eredményeképp egy kísérletező, kreatív köztér jön létre az alsó rakparton. Az Id. Antall József rakpart déli részén különböző urbanisztikai eszközökkel és a városlakókkal közösen azt próbálták ki és mutatták be, hogyan lehet másként használni egy tiszta beton közterületet, mint ahogy azt a hétköznapokban megszokhattuk.

A RAKPART 2021 során a nagyközönséggel megismertetni kívánt taktikai urbanizmus egy olyan városfejlesztési irányzat, amely rövid távú akciókkal hosszú távú változásokat próbál elérni. Jellemzően ideiglenes, közösségi és DIY (csináld magad) módszereket foglal magába, és minden elemében épít a város lakóinak, használóinak aktív részvételére és visszajelzéseire. A közösségi terekre egyfajta kísérleti laboratóriumként tekint: az új típusú városhasználati helyzetekre és a folyamatosan alakuló igényekre valós időben reflektál, kreatív placemaking technikákat alkalmaz, befoglal, újraértelmez, felszabadít. Padokkal, napágyakkal, játékokkal, színes aszfaltfestésekkel, ivókúttal, sportpályákkal, bringatárolókkal, növényekkel és persze mesés panorámával egészen várta a városlakókat és turistákat. A pesti alsó rakpart rendszeres megnyitása és a RAKPART 2021 koncepciója szervesen illeszkedik a Fővárosi Önkormányzat Otthon Budapesten nevet viselő fejlesztési tervébe, melynek célja, hogy Budapest egy nyitott, zöld, esélyteremtő város legyen.

A Fővárosi Önkormányzat és a különböző érdekeket és értékeket képviselő civil szervezetek a nyár elejétől kezdődően intenzív egyeztetéseket folytattak, mely eredményeként egy széleskörűen elfogadható jövőképet alkottak meg. A 2022. október 27-én aláírt nyilatkozat a rakpart jövőképe mellett a rakpart tervezéséhez és a kivitelezési munkálatokhoz kapcsolódó együttműködés kereteit is rögzítette. A fejlesztés egyik legfontosabb, első lépése a megkötött együttműködési nyilatkozat, mely alapján folytatódhat a rakpart tervezése.

Ezzel párhuzamosan folytatódnak a teszt jellegű események, mint például a rakpart hétvégi gyalogos-kerékpáros megnyitása vagy a tesztesemények, melyek során a fővárosi szakcégek a civil partnerekkel közösen folyamatosan mérik és értékelik a pesti alsó rakpart újszerű használatának hatását a környék és a város közlekedésére. A kivitelezés első ütemben azokon a szakaszokon – pl. az Id. Antall József rakparton – valósulhat meg, ami a pesti alsó rakpart közúti átmenő forgalmára nincs végleges hatással. A tesztesemények tapasztalatainak értékelése alapján, ha az eredmények bizonyítják a város közlekedésének működőképességét, a kivitelezés további ütemében egyes szakaszokon teljes szélességben gyalogosbarát sétányok valósulhatnak meg.

5. ábra: Gyalogosok és kerékpárosok részére megnyitott rakpart pop-up padokkal és fákkal. Forrás: Valyo, város és folyó FB

A pesti alsó rakpart idén június 17-én nyílt meg. Az ideiglenes átalakítás a Valyo tervei alapján és az egyesület kivitelezésében készült, a Budapest Főváros Önkormányzatának megbízásából. 2023-ban a Jane Haining rakpartot megtisztítják a zavaró szalagkorlátoktól és kábelektől, kísérleti jelleggel megbontják a kockaköveket és növényekkel ültetik be, utcabútorokat és dézsás növényeket helyeznek ki. Az így kialakuló közvetlen Duna-parti területet a hétköznapi autóforgalom ideje alatt is parkként,8 sétányként lehet használni, az autómentes időszakokban pedig további területek alakulnak át terasszá, a kettes villamos alatt található Viadukt pedig új funkciót kap. Az idén kihelyezett elemek előrevetítik a következő évek átalakításait. A RAKPART 2023 projekt a téralkotás névre hallgató urbanisztikai irányzat jegyében született és a városlakók által nem használt területek újraértelmezését hivatott elősegíteni: ideiglenes eszközökkel és szabadidős tevékenységekkel mutatja meg a lehetséges jövőben használati módokat.

Fehér Zsófia a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális és környezeti gazdaságtan szakon diplomázott, diplomamunkáját a taktikai urbanizmusról írta. A cikk a Central European Active Mobility Lab projekt keretében a European Climate Foundation támogatásával jött létre.

Források:

Abdelkader, M. M., Khalifa, M., & Elshater, A. (2023). „Lessons from COVID-19 outbreaks for spaces between buildings using tactical urbanism.” Journal of Engineering and Applied Science, 70(1). https://jeas.springeropen.com/articles/10.1186/s44147-023- 00173-0

Blanchar, C. (2020). „Barcelona: la reconquista táctica del asfalto.” El País. https://elpais.com/elpais/2020/11/02/eps/1604332524_619918.html?outputType=amp

Cariello, A., Ferorelli R., and Rotondo, F. (2021). „Tactical Urbanism in Italy: From Grassroots to Institutional Tool—Assessing Value of Public Space Experiments" Sustainability 13, no. 20: 11482. https://www.mdpi.com/2071-1050/13/20/11482

Garde, A. (2020). „New urbanism: Past, present, and future.” Urban Planning, 5(4). https://www.cogitatiopress.com/urbanplanning/article/view/3478

Herman, K., & Rodgers, M. (2020). „From tactical urbanism action to institutionalised urban planning and educational tool: The evolution of park (ing) day.” Land, 9(7). https://www.mdpi.com/2073-445X/9/7/217

Ikiz, S. U. (2023). „Planning-By-Doing: How Can Tactical Urbanism Help To Create Better Urban Spaces?” Parametric Architecture. https://parametric-architecture.com/planning-by-doing-how-can-tactical-urbanism-help-to-create-better-urban-spaces/

Lydon, M., Duany, A. and Garcia, A. (2015). „Tactical urbanism: Short-term action for long-term change.” Washington etc.: Island Press. Onniboni, L. (2019). „Tactical Urbanism in Milan by Apicultura Studio.”

Archiobjects. https://www.archiobjects.org/tactical-urbanism-in-milan-by-apicultura-studio/

Rév8 Zrt. (2023). „Bacsó Béla utca” http://rev8.hu/bacso-bela/ Rév8 Zrt. (2023). „Déri Miksa utca” https://rev8.hu/deri-miksa/

Rojas-Rueda, D., & Morales-Zamora, E. (2021). „Built environment, transport, and COVID-19: a review.” Current environmental health reports, 8. https://link.springer.com/article/10.1007/s40572-021-00307-7

Schmeller, D. (2021). „Taktikai városfejlesztés – Új gyakorlat megjelenése a városi zöldfelületek létrehozásában." Modern Geográfia 16.1. http://real.mtak.hu/136128/1/2021_I_05_schmeller1.pdf

Sicignano, G. and Caljé, L. (2022). „Milan before and after: citywide placemaking.” The City at Eye Level. https://thecityateyelevel.com/stories/longread-milan-before-and-after-citywide-placemaking/

Silva, P. (2016). „Tactical urbanism: Towards an evolutionary cities’ approach?”. Environment and Planning B: Planning and design, 43(6). https://journals.sagepub.com/doi/epub/10.1177/0265813516657340

Street Plans Collaborative (2016). „Tactical Urbanist’s Guide to Materials and Design Version 1.0.” tacticalurbanismguide.com. http://tacticalurbanismguide.com/guides/tactical-urbanists-guide-to-materials-and-design/

Thorpe, A. (2020). "Reclaiming the streets? Possibilities for post-pandemic public space." Possibilities for Post-Pandemic Public Space. https://www.researchgate.net/profile/Amelia-Thorpe-4/publication/345359102_Reclaiming_the_streets_Possibilities_for_post-pandemic_public_space/links/5fa4ec41a6fdcc06241894a1/Reclaiming-the-streets-Possibilities-for-post-pandemic-public-space.pdf

Tosics, I. (2021). „Urban lessons from the pandemic.” URBACT: The blog. https://www.blog.urbact.eu/2021/01/urban-lessons-from-the-pandemic/

We Love Budapest (2019). „Átadták a pop-up pihenőparkot – idén sportolhatunk és sakkozhatunk is a Városháza parkban.” welovebudapest.hu https://welovebudapest.com/cikk/2018/6/21/atadtak-a-pop-up-pihenoparkot-iden-sportolhatunk-es-sakkozhatunk-is-a-varoshaza-parkban

Yassin, H. H. (2019). „Livable city: An approach to pedestrianization through tactical urbanism." Alexandria Engineering Journal 58.1 https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1110016819300110