A webinárról készült felvételt itt tudjátok megnézni: Alacsony kibocsátású zónák Közép-Európában – lehetséges ez?

Mik az alacsony kibocsátású zóna (LEZ)?

Az alacsony kibocsátású zóna (LEZ) egy meghatározott terület, ahová a levegőminőség javítása érdekében korlátozzák a szennyező járművek bejutását. Az alacsony kibocsátású zónákban gyalogosok, kerékpárosok vagy egyéb alacsony kibocsátású közlekedési eszközök közlekedhetnek.

A motorizáció egészségügyi hatásai

A magas légszennyezettség évente több mint 230 000 korai halálesetet okoz, jellemző betegségek a tüdőrák, szélütés, asztma és a demencia. A veszélyeztetett csoportok (gyerekek, idősek, krónikus betegek) érzékenyebbek, illetve a szegénység magasabb kockázatot is jelent, mivel ezek a lakosok olyan helyeken élnek, dolgoznak és járnak iskolába, ahol rosszabb levegőminőség. A legújabb tudományos eredmények pedig azt mutatják, hogy a légszennyezésnek nincs biztonságos szintje.

LEZ-ek Európában

Jelenleg 325 LEZ van Európában (ez 42%-os növekedést jelent 2019 óta); 2030-ra pedig 35 zéró emissziós zóna (ZEZ) van tervben különböző európai városokban. A Clean Cities Campaign adatai alapján a LEZ-ek levegőminőségre gyakorolt hatásai látványosak, néhány példa alább:

• London ultraalacsony kibocsátású övezete a NO2-szint 44%-os csökkenéséhez vezetett, míg a CO2-kibocsátás 3-9% százalékkal csökkent.
• Madrid LEZ-ében 32%-os NO2-csökkenést dokumentáltak.
• A LEZ-ek átlagosan körülbelül 20%-kal csökkentik a (NO2) koncentrációt a körülményektől függően.
• A PM10-szint Lisszabonban 29%, Madridban 10%-kal csökkent.
• +1: Gentben, Belgiumban 10%-kal csökkent a gépkocsitulajdonosok aránya.
  

Működhet-e mindez Közép-Európában?

Jelenleg mindössze néhány alacsony kibocsátású zóna van Közép- és Kelet-Európában. Aktuális elemzések szerint a régió városai előtt álló konkrét kihívások a következők:

• Megbízható, naprakész légszennyezési adatok és modellezések korlátozott elérhetősége,
• Más szennyező források, nevezetesen a fűtés és az ipar jelentős hozzájárulása.
• Alacsonyabb érzék vagy sürgősség a közlekedés megtisztításának szükségességével kapcsolatban,
• Különösen erős aggodalmak a közlekedési politikák megfizethetőségével kapcsolatban,
• A nagyon környezetszennyező használt autók, különösen a dízelek jelentős importja.

Egy jó gyakorlat: a krakkói LEZ

Lengyelországban a közlekedéssel összefüggő nitrogén-dioxid (NO2) kibocsátás a második legnagyobb tényező az egészségtelen levegőben. Évente több mint 46 000 ember hal meg idő előtt a rossz levegőminőség miatt. Krakkó, Lengyelország második legnagyobb városa a hét elején a világ légszennyezettségi rangsorát vezette, az NO2-vel gyakran ötszöröse volt az Egészségügyi Világszervezet levegőminőségi irányelveinek.

Lengyelország az EU egyik leginkább „motorizált” országa, ahol minden második lakosra egy autó jut, és a régi járművek nagy aránya még használatban van. Az átlagos gépjárművek általában 14 év felettiek, míg az Egyesült Királyságban 9,4 év. A krakkói légszennyezés mértéke erőteljes és ütemes beavatkozást igényel.

A probléma megoldása érdekében a krakkói önkormányzat bátor lépésként bevezette az alacsony kibocsátású zónát (LEZ) – ez az első LEZ szabályozás a közép-kelet-európai régióban. A LEZ emellett betiltja az erősen szennyező járműveket, például a régebbi dízelautókat. A várakozások szerint 2026-ra 50%-kal csökkenti a NO2-kibocsátás, és mivel a bevezetett LEZ a város nagy részét lefedi, így az új szabályozás hosszú távon több mint 800 000 ember egészségét szolgálja.

A krakkói LEZ sikerességéhez kapcsolódóan három fontos tényezőt érdemes kiemelni:

• levegőminőségi adatgyűjtés és a LEZ-tervezés
• LEZ-stratégia kidolgozása és az érintettek széles körű bevonása
• folyamatos tájékoztatás és kommunikáció

Kérdések az előadókhoz

A leggyakrabban felmerülő gyakorlati kérdések az alábbiak:

Milyen költségekkel jár egy LEZ létrehozása és ki finanszírozhatja azt?

Jens Müller: „Egyáltalán nem költséges, és nem is az az elsődleges cél, hogy ebből bevétel keletkezzen. Sokkal jelentősebb viszont az a költség, amit megspórol a helyi közösség az egészségügyi költségek csökkenésével, a forgalmi dugók okozta időkiesés csökkenésével stb. Nem beszélve arról, hogy milyen hatása van a klímaváltozásra a LEZ-nek.”

Łukasz Franek: „Lengyelországban van jogi lehetőség arra, hogy fizetős legyen a belépés bizonyos városi zónákba, de mi nem éltünk ezzel a lehetőséggel, mert nem akartuk azt az érzetet kelteni, hogyha van pénzed, akkor szennyezhetsz, de persze erre vannak más megközelítések is.”

Hogyan illeszthető be mindez a magyar jogszabályi környezetbe?

Jens Müller: „Sokkal könnyebb azokban az országokban, ahol rendelkezésre áll egy szabályozási keret, amely alapján LEZ-ek alakíthatók ki, de ahol ez nincsen meg, ott is számos alacsony költségigényű megoldás áll rendelkezésre. Gondoljunk csak a budapesti Lánchíd-projektre.”

Mit lehetne kezdeni a kritikus véleménnyel, hogyan győzhetők meg a LEZ-ek ellenzői?

Jens Müller: „Kritikát mindig kapunk. A fontos az, hogy az építő kritikákra hallgassunk, amúgy meg nem lehet mindenkinek megfelelni. Időt kell adni az embereknek, hogy fokozatosan szokjanak hozzá ezekhez a változásokhoz – ha túl gyorsan történnek ezek, elégedetlenebbé válnak az emberek.”

Łukasz Franek: „A kritikák elkerülhetetlenek, hogyha fejlesztést csinálsz, ez valami, amivel nem kell foglalkozni. A legfontosabb, hogy be kell mutatni a lakosságnak, hogy mit lehet elérni egy ilyen beavatkozással. Már több mint 300 LEZ van Európában és kivétel nélkül mindegyik sikertörténetnek könyvelhető el. Nálunk a legnagyobb meggyőzőereje azoknak az egészségügyi szakértőknek volt, akik a LEZ-ek egészségügyi hatásairól beszéltek a lakosságnak. (…) Sorra mentünk megbeszélésről megbeszélésre, hogy minél több érintettet meggyőzzünk arról, hogy a LEZ bevezetése jó lesz Krakkónak.”

A leggyakoribb buktatók kezeléséről nemrég egy prágai konferencián is hallottunk (Walk the City Conference), az ott hallott javaslatokról ebben a cikkben számoltunk be.

Képek forrása:

LEZ: https://cleancitiescampaign.org/wp-content/uploads/2021/11/TW-Evergreen-54-1024x576.png

Krakkó: https://www.cleanairfund.org/news-item/krakows-low-emission-zone-first-ever-in-central-and-eastern-europe/

A cikk a Central European Active Mobility Lab projekt keretében a European Climate Foundation támogatásával jött létre.