November 24-én, vasárnap majdnem egy teljes napot töltöttünk együtt egy angol-magyar kétnyelvű interaktív workshop-sorozaton a budapesti Skandináv házban, azzal a nem titkolt céllal, hogy kapcsolódási pontot teremtsünk a téma iránt érdeklődő és abban aktív szerepet vállaló nők számára, és megteremtsük az alapjait egy olyan közösségnek, amely rendszeresen szervez eseményeket női bringásoknak. A programot a Civil Kollégium Alapítvány támogatta.

Az első párhuzamos workshop egyik részén a nőket érintő költségvetési döntések hátterét térképeztük fel. Le Marietta részvételiségi szakértő és urbanista a “gender budgeting” fogalmával ismertette meg a résztvevőket, akikkel példákon keresztül elemezték, hogy egy-egy költségvetési döntés hogyan hat a nők életére.

Az egyik ismert példa Caroline Criado Perez könyvéből, a Láthatatlan nőkből azt emeli ki, hogy egy svéd kisváros vezetése előrébb sorolta a járdák hókotrását, mint az utakét, mert a járdákat több nő, gyerek és idős használja. Egy erre a logikára csatlakozó költségvetési döntés, amit az egyik résztvevő hozott be, hogy a járdaépítésre szánt beruházási összeg elköltése történjen meg hamarabb, mert a példához hasonlóan ez érinti, segíti a nőket, családokat leginkább.

A másik teremben közben „Az én kerékpáros városom – a független nő városa” workshopon Dalos Eszter urbanista segítségével a csoport izgalmas és sokoldalú témákat járt körbe, amelyek mind a városi közlekedés és élet női szemszögből való megértését szolgálták. Beszélgettek a közlekedési mintázatok és a szociális interakciók szerepéről, a városszétfolyás jelenségéről, a biztonság fontosságáról, valamint a női kerékpározás speciális kihívásairól és lehetőségeiről. Foglalkoztak az iskolautcák ötletével és a 15 perces város koncepciójával is, amelyek mind hozzájárulhatnak a városok élhetőbbé tételéhez.

A résztvevők nemzetközi példákkal is megismerkedhettek: Jane Jacobs munkásságától a holland kerékpáros kultúrán át Párizs megújulásáig merítethettek inspirációt. A résztvevők nemcsak hallgatták, de meg is élhették a tanultakat: szerepjátékok és interaktív módszerek segítségével próbálhatták ki, hogyan határozza meg az egyének sokszínűsége és a város különböző használati módjai a mindennapokat.

A harmadik workshopon Kovács Virág közlekedéstervező, kerékpáros közlekedési szakértő bemutatta a városi biciklizéshez használt ruháit, táskáit, és praktikus kiegészítőket: pl. szélálló szoknya, térdmelegítő, vagy víztiszta szél-és bogárvédő szemüveg. A résztvevőkkel végigvették, mit kell elindulás előtt ellenőrizni a biciklin, és mik azok a karbantartások, amit magunk is el tudunk végezni. Vannak bringák, amiket évek óta nem vizsgáltak át: a fékpofák kopottak, a küllők lazák lehetnek. A lánc tisztítása és olajozása főleg a nedves, téli időjárásban, legalább évente egyszer, de inkább szezononként egyszer esedékes, és minden bringa meghálálja. A nagyon öreg, megnyúlt láncot muszáj kicserélni a fogaskerekekkel együtt.

A résztvevők egymásnak segítve törölték végig a láncot, hogy mindenki lássa a folyamatot. Kerékpározáskor gyakori probléma lehet a defekt. A workshopon megismerkedhettek a defekt olcsó, otthoni javításához szükséges eszközökkel, és mindenki feltehette gyakorlati kérdéseit. Végül pedig nemcsak a kerékpár, hanem a kerékpáros izmainak, ízületeinek karbantartásáról is szó esett. Fontos a helyes testtartás, valamint és a megfelelő nyújtás hosszabb kerékpározás után.

A negyedik workshopon Csikai Mária közösségszervező és non-profit menedzser, valamint a program Egyesült Államokból érkezett vendége, Blanca Surgeon közösségfejlesztő és vezető tréner irányításával dolgoztak a résztvevők. A Marietta workshopján felmerült ügyek és ötletek közül választhattak egyet, amelyre párban konkrét terveket dolgoztak ki Blanca által bemutatott értéklánc (Value Chain) modell alapján.

A tervezés során meghatározták, kiknek lenne hasznos az adott projekt – például zárt, fedett köztéri kerékpártároló létrehozása vagy a bicikliseket érintő útkarbantartási munkák során alternatív útvonalakról való gondoskodás és a terelések tájékoztatása. Emellett feltárták az adott projekt járulékos hasznait is. Számba vették, hogy kik lehetnek a támogatók és szponzorok (például cégek), valamint kik profitálhatnának a megvalósításból (például bizonyos szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások).

A workshop végén a résztvevők bemutatták kidolgozott terveiket a csoport előtt, megosztva a felmerült ötleteiket és a hozzájuk kapcsolódó stratégiáikat.

A tréning végén a résztvevők beszámoltak tapasztalataikról, az esemény pedig egy jó hangulatú közös falatozással ért véget.

Érdekelnének hasonló programok? Írj nekünk!

info@kerekparosklub.hu