A Kerékpárposklub kicsiny küldöttsége (László János elnök és Szanyi Gergely a debreceni TSZ aktivistája) szerdán este érkezett a cseh fővárosba (szégyen szemre autóval, sajnos más megoldást nem találtunk, a kocsiért köszönet Vargosznak), és egy rövid informális ismerkedési est után (sörözés1.) elfoglaltuk szállásunkat. Bennünket a találkozó fő szervezője látott vendégül, a belvárostól 7 km-re egy takaros külvárosi lakótelepen, így aztán minden reggel bőséges lehetőségünk volt tapasztalatok szerezni a prágai kerékpárosok közlekedési lehetőségeiről, elsősorban a hegymászásról meg a töménytelen macskakőről.
Csütörtök reggel a VOCA hosszú távú projektjeinek áttekintésével kezdtük a közös munkát. Alapvetően az látszott, hogy az egyes projektek jól haladnak, több már igazán közel van a befejezéshez. A legtöbb munka a „Best practices” (~jó példák a kerékpárosok helyzetét segítő megoldásokról és kerékpáros infrastruktúrákról) gyűjtemény összeállításából van hátra. A korábbi találkozókon egy papír alapú kerékpáros naptár összeállításáról is döntés született, készül, gyűlnek a képek, többek között tőlünk is.
A programba illesztett sajtótájékoztatóra nem jött túl sok újságíró (egy), őt a szervezők részéről Vit Masare, Bécsből a helyi szervezet vezetője, Alec Hager és a mi részünkről László János tájékoztatta a projektről és a két város kerékpáros fejlődéséről.
Ott jártunkkor néhány fokkal volt csak fagypont felett a hőmérő higanyszála, kevés volt a kerékpárral közlekedő, talán az amúgy meglehetősen jó színvonalú közösségi közlekedést választják.
A délután folyamán a kerékpáros civil szervezetek finanszírozásának kulcskérdéseit jártuk körbe. A vendéglátó szervezet - a Prágában igen ismert és elismert Auto*Mat – illetékese (Jakub Stránský) hamar rávilágított a kormányzati és Európai Uniós támogatások árnyoldalaira. Ezek a források rendkívül xszerintük is bizonytalanok, hosszú távú stratégiát nehéz velük tervezni. A Cseh Köztársaságban ezen felül a kormány határozott törekvése a civil szféra támogatásának radikális csökkentése, de ez manapság számos EU országban a tervek között szerepel.
A téma második előadója László János volt.Prezentációjában összefoglalta a lehetséges forrásokat és néhány példát is más szervezetektől. Végül kiemelte az EU-s pályázati források másik súlyos buktatóját: az igazán fontos lobbitevékenységhez és a saját céljainkhoz szükséges anyagi források rendkívül nehezen illeszthetőek a konkrét projektek költségvetésébe. A prezentációjában felhívta a figyelmet a tagság és a tagdíj fontosságára szervezeteink életében.
Este részt vehettünk a helyi bringás közösség által havonta szervezett bringás felvonuláson, afféle kis Critical Mass-en. Nemcsak, hogy kiváló felüdülés, de jó alkalom is volt a helyi bringás adottságok gyors megismerésére.
Az esti vacsoránál (sörözés 2.)az Európai Kerékpáros Szövetség képviseletében Daniel Mourek (alelnök) tartott informális tájékoztatót az aktuális ügyekről. Többek között említette a kerékpáripar segítségével létrehozott alapot, melynek forrásait a kerékpározás további népszerűségének növelésére fogják felhasználni, Célzottan és a lehető leghatékonyabb módon. A vezető európai gyártók már csatlakoztak is a kezdeményezéshez.
A lobbitevékenységük célkeresztjében most a gépjárműipar és kerékpáripar EU-s támogatásának aránytalansága áll.
Pénteken az egyik munkacsoportban a Modal Split bűvös számaival kezdtük a napot. A helyi egyetem kutatója sajnos betegség miatt nem tudott eljönni, így nélküle kellett feldolgoznunk a téma olykor igen szövevényes elméleti hátterét. Én kissé úgy éreztem, hogy ez a téma önkéntesek számára már nehezen követhető, inkább a főállású szakemberek játékszere. A vendéglátóink képviselőjétől azonban számos érdekes információt tudhattunk meg a főváros kerékpáros adatairól. Méréseik szerint Prágában az utazások legalább 2,4%-a történik kerékpáron, a helyi résztvevő szerint azonban a 2% tekinthető igazán reálisnak. A városban jelenleg 27 kerékpáros forgalomszámlálóval gyűjtik az adatokat. A hétvégi sport és rekreációs célú kerékpározás is rendkívül népszerű.
A Multimodality témához meghívott előadó a helyi közösségi közlekedési szolgáltató képviselője, Tomáš Prousek volt. Átfogó képet mutatott bea közösségi közlekedés kerékpárral utazók számára nyújtott szolgáltatásairól. Prágában az autóbuszok kivételével és néhány időszaki korlátozással lényegében minden közösségi közlekedési eszközön ingyenesen lehet kerékpárt szállítani. Liszabon kiterjedt közlekedési lehetőségeiről a portugál társszervezetünk aktivistája tartott egy prezentációt. A sok résztvevős közösségi közlekedési piacon a kerékpár szállítása mindenhol ingyenes, csak a fizikai lehetőségek szabhatnak határt. A bringások számára a legnépszerűbbek a tengeröbölt átszelő kompok, olykor csak pár gyalogos utazik a több tucat bringás mellett.
Dublinból érkezett kerékpáros aktivista társunk az ottani lehetőségekről tájékoztatott. részletesen beszélt a közösségi kerékpárkölcsönző rendszer sikereiről és eredményiről : nemcsak, hogy javultak a belváros közlekedései lehetőségei, de ennek a rendszernek a hatására valóban nagyon sokan szereztek be saját kerékpárt. A közbringa rendszerek „kapudrog” effektusa tehát tényleg működik. Az ír fővárosban magán cég üzemelteti ezt a szolgáltatást, csakúgy mint az óriási sikernek örvendő Bike Locker rendszert. Ezek zárható fémszekrények a közlekedési csomópontokon, ahol az ingázó munkavállalók tárolják a belváros mindennapi meghódítására használt saját kerékpárjukat. A másik munkacsoport fő témája a Lobbizás volt. Vitek (Auto*Mat) remek előadásban mutatta be a hatékony érdekképviselet eszközeit, lehetőségeit és korlátait. (link)
A délutánt egy közel 17km-es (!) kerékpáros infrastruktúrákat bemutató túra várt a résztvevőkre. Személyesen megtapasztalhattuk a prágai kerékpáros lét nagyszerűségét és árnyoldalait. Furcsa de ugyanakkor rendkívül jó volt látni, hogy milyen bátran engedik meg, hogy a kerékpáros a villamossínek között tekerjen. Sőt, még kerékpáros nyomot is festenek oda. A városban és a fejlesztésében érzékelhető autós központúság (éppen hatalmas autópálya épül alagútakkal a város közepén...), az utcát fedő kockakő és némely városrészben tapasztalható jelentős szintkülönbségek nem igazán teszik Prágát jelenleg a kerékpározás mekkájává.
Prágának is megvan a maga bringás szakembere, Tomas Cach, aki bár nem a városháza alkalmazottja, évek óta dolgozik Prága bringázhatóságáért, és eredményeket is ér el. Van jó sok előretolt felálló, van egy kis városrész (Karlin), amiben minden egyirányú utca megnyílt ellenirányba a kerékpározás számára, ahol még közbringa rendszer is van (hogy működik-e, az más kérdés), és ahol az egész terület 30 km-es övezet. Látni már sávokat és utakat, de hálózatokat igazán nem alkotnak, és van egy út, ahol a villamos sínen alakították ki (mert nincs máshol hely) a kerékpáros nyomot. Este persze vacsora, sör 2.
Szombaton délelőtt még egy ötletbörze várt ránk, ahol a jövőben közösen megvalósítható projekt javaslatokat vettük számba. Számos projekt gazdára is talált esélyt kapva arra, hogy közös tapasztalatainkat gazdagítsa.
A vendéglátó prágai Auto*Mat civil szervezet igazán felkészülten és nagy hozzáértéssel szervezte meg ezt a találkozót, ez úton is szeretnénk megköszöni munkájukat külön kiemelve a vendéglátónkat, Viteket.