Facebook Instagram Youtube

Hírek

Kerékpár-biztonság
Lakatolási tanácsok Mérei TamástólU-lakat, Kryptonite lánc, Alapszabályok stb. alaposan összefoglalva  
2006.11.08 |  dalospet
Kerékpár-biztonság
Lakatolási tanácsok Mérei TamástólU-lakat, Kryptonite lánc, Alapszabályok stb. alaposan összefoglalva  
2006.11.08 |  dalospet
Jó lesz-e útdíjat szedni a budapesti belvárosban?
Forrás: hvg A budapesti belváros fuldoklik a közlekedési dugóktól. Ma már ezer lakosra 360 autó jut, s ehhez jönnek az agglomerációban élők rendszeresen behajtó autói. Egyes vélemények szerint a forgalom gyorsítása és a tömegközlekedés fejlesztése hozhat enyhülést. Mások viszont úgy vélik, hogy más nagyvárosokhoz hasonlóan útdíjat kell szedni a város legbelső részbe behajtó autósoktól. Abban teljes egyetértés van a hazai közlekedési szakemberek és közlekedéspolitikusok között, hogy a jelenlegi zsúfoltságot meg kell szüntetni Budapesten, amihez azonban számos, néha szögesen szemben álló érdeket kell figyelembe venni. A lehetőségek számbavételére az IBM Magyarország szervezett konferenciát.Az elmúlt 15 évben 9,5 százalékkal csökkent Budapest lakossága elsősorban az agglomeráció településeire való kiköltözés miatt. Ez drasztikusan megnövelte a kimenő és bejövő forgalmat. A gépkocsik száma is egyre csak emelkedett, s mára elérte a 360 darabot ezer lakosra vetítve. S bár a tömegközlekedés naponta 3,5 millió utast szállít, az utasok száma fokozatosan csökken. A közösségi közlekedés aránya a teljes városi forgalmon belül 60 százalék alá került. A főútvonalakon kialakuló dugókat elkerülni igyekvő járművek miatt a mellékutcákban megnőtt a forgalom és a baleseti kockázat. Ma a fővárosban 51 ezer közterületi parkolóhelyet tartanak nyilván, amelynek 20 százalékát (!) mozgássérült igazolvánnyal veszik igénybe. A főváros 4500 P+R parkolóhelyet alakított ki, de ezeknek csak a tizedét őrzik. A parkolási rendszer is átalakításra vár, hogy az onnan befolyó pénzek jól láthatóan visszajussanak a közterületi fejlesztésekbe – vázolta az alaphelyzetet Pásti Imre, a Fővárosi Önkormányzat Közlekedési Ügyosztálya Forgalomtechnikai Alosztályának vezetője.Városi útdíjat Szingapúrban vezettek be először 1975-ben. Európában Norvégia kezdte meg a sort tíz évvel később, amikor Bergenben, Oslóban és Trondheimben is a díjszedés mellett döntöttek. A legismertebb fizetési rendszer Londonban működik 2003 óta, de számos nagyváros (Milano, Torino, Helsinki, Göteborg, München, Bécs, stb.) tervezi a városi útdíjak alkalmazását. Azonban már a bevezetés előtt számos probléma jelenik meg. Milyen más fejlesztések szükségesek a behajtás szabályozás mellett, milyen célkitűzések kapcsolhatók még a városi útdíj alkalmazásához? Milyen módon osztják meg a költségeket? Ki üzemelteti a rendszert? Hogyan forgathatók vissza a pénzek a közhasznú közlekedés fejlesztésébe? – mutatott rá a legfontosabb kérdésekre Lindenbach Ágnes egyetemi magántanár, az intelligens közlekedési rendszerek koordinálásával foglalkozó ITS Hungary egyesület főtitkára.Ezek meglehetősen riasztóak lehetnek Budapest döntéshozói számára, ugyanis – ahogy Pásti Imre elmondta – a fővárosi tervek nem tartalmazzák az útdíj bevezetését. Szerinte a város közlekedését mindig a helyi igényekhez kell alakítani. A közösségi közlekedés javítása (új lámparendszerek, buszsáv) is lehetőséget teremt a helyzet javítására, hiszen az a legjobb, ha a tömegközlekedés gyorsul. Az úthálózatot már nem lehet továbbfejleszteni a belvárosban, ezért más megoldások kellenek. A buszsávok 2003-as bevezetése óta például a kamerával megfigyelt területeken 20 százalékkal nőtt a párhuzamos sávokban a sorok hossza, ami indirekt módon mutatja, hogy a buszok gyorsabban képesek haladni. Ezt szolgálja, hogy az elavult fogalomirányító berendezéseket korszerű LED-es kijelzésű lámparendszerekre cserélték, már több mint 200 ponton.
2006.12.11 |  dalospet
Jó lesz-e útdíjat szedni a budapesti belvárosban?
Forrás: hvg A budapesti belváros fuldoklik a közlekedési dugóktól. Ma már ezer lakosra 360 autó jut, s ehhez jönnek az agglomerációban élők rendszeresen behajtó autói. Egyes vélemények szerint a forgalom gyorsítása és a tömegközlekedés fejlesztése hozhat enyhülést. Mások viszont úgy vélik, hogy más nagyvárosokhoz hasonlóan útdíjat kell szedni a város legbelső részbe behajtó autósoktól. Abban teljes egyetértés van a hazai közlekedési szakemberek és közlekedéspolitikusok között, hogy a jelenlegi zsúfoltságot meg kell szüntetni Budapesten, amihez azonban számos, néha szögesen szemben álló érdeket kell figyelembe venni. A lehetőségek számbavételére az IBM Magyarország szervezett konferenciát.Az elmúlt 15 évben 9,5 százalékkal csökkent Budapest lakossága elsősorban az agglomeráció településeire való kiköltözés miatt. Ez drasztikusan megnövelte a kimenő és bejövő forgalmat. A gépkocsik száma is egyre csak emelkedett, s mára elérte a 360 darabot ezer lakosra vetítve. S bár a tömegközlekedés naponta 3,5 millió utast szállít, az utasok száma fokozatosan csökken. A közösségi közlekedés aránya a teljes városi forgalmon belül 60 százalék alá került. A főútvonalakon kialakuló dugókat elkerülni igyekvő járművek miatt a mellékutcákban megnőtt a forgalom és a baleseti kockázat. Ma a fővárosban 51 ezer közterületi parkolóhelyet tartanak nyilván, amelynek 20 százalékát (!) mozgássérült igazolvánnyal veszik igénybe. A főváros 4500 P+R parkolóhelyet alakított ki, de ezeknek csak a tizedét őrzik. A parkolási rendszer is átalakításra vár, hogy az onnan befolyó pénzek jól láthatóan visszajussanak a közterületi fejlesztésekbe – vázolta az alaphelyzetet Pásti Imre, a Fővárosi Önkormányzat Közlekedési Ügyosztálya Forgalomtechnikai Alosztályának vezetője.Városi útdíjat Szingapúrban vezettek be először 1975-ben. Európában Norvégia kezdte meg a sort tíz évvel később, amikor Bergenben, Oslóban és Trondheimben is a díjszedés mellett döntöttek. A legismertebb fizetési rendszer Londonban működik 2003 óta, de számos nagyváros (Milano, Torino, Helsinki, Göteborg, München, Bécs, stb.) tervezi a városi útdíjak alkalmazását. Azonban már a bevezetés előtt számos probléma jelenik meg. Milyen más fejlesztések szükségesek a behajtás szabályozás mellett, milyen célkitűzések kapcsolhatók még a városi útdíj alkalmazásához? Milyen módon osztják meg a költségeket? Ki üzemelteti a rendszert? Hogyan forgathatók vissza a pénzek a közhasznú közlekedés fejlesztésébe? – mutatott rá a legfontosabb kérdésekre Lindenbach Ágnes egyetemi magántanár, az intelligens közlekedési rendszerek koordinálásával foglalkozó ITS Hungary egyesület főtitkára.Ezek meglehetősen riasztóak lehetnek Budapest döntéshozói számára, ugyanis – ahogy Pásti Imre elmondta – a fővárosi tervek nem tartalmazzák az útdíj bevezetését. Szerinte a város közlekedését mindig a helyi igényekhez kell alakítani. A közösségi közlekedés javítása (új lámparendszerek, buszsáv) is lehetőséget teremt a helyzet javítására, hiszen az a legjobb, ha a tömegközlekedés gyorsul. Az úthálózatot már nem lehet továbbfejleszteni a belvárosban, ezért más megoldások kellenek. A buszsávok 2003-as bevezetése óta például a kamerával megfigyelt területeken 20 százalékkal nőtt a párhuzamos sávokban a sorok hossza, ami indirekt módon mutatja, hogy a buszok gyorsabban képesek haladni. Ezt szolgálja, hogy az elavult fogalomirányító berendezéseket korszerű LED-es kijelzésű lámparendszerekre cserélték, már több mint 200 ponton.
2006.12.11 |  dalospet
Kerékpárszállítás az olasz vasúton
Forrás: gyorgyigabor.hu 2004-ben a Francia Alpokba tartva odafelé és visszafelé is 4 szakaszon vonatoztam Olaszországban.Tapasztalataim: Az útvonalat, menetrendet a www.trenitalia.it honlapon is meg lehet nézni, ki lehet deríteni, ám ott nem lehet beállítani pl., hogy olyan vonatokat, összeköttetést keres az ember, amelyeken lehet kerékpárt szállítani. Két város közti vonatot, összeköttetést nézve, az alsó szintre lemenve persze már jelölik, hogy van-e mód kerékpár szállítására az adott vonaton. Az említett okból ajánlom a www.bahn.de honlapot, a német vasút honlapját, ami több ország menetrendjét fogja össze. Itt beállítható, hogy kerékpárral szeretnénk utazni, és eszerint javasol útvonalat. (Pl. Triesztből San Remóba lehet menni Milanón és Bolognán keresztül is, de előbbi esetben ha az egyik vonatot lekéssük, aznap már nem megy több bringaszállító szerelvény azon a szakaszon.) Az olasz vasútnak emailen is lehet írni, 1-2 napon belül válaszolnak, bár forszírozzák a telefonon való megkeresést. Én a www.bahn.de -n néztem meg először a legjobb összeköttetést, majd azt ellenőriztem, illetve annak részleteit néztem meg az olasz www.trenitalia.it honlapon. Ugyanis hiába jelöli a német oldal, hogy az ES vonaton lehet kerékpárt szállítani, ahhoz be kell rakni egy táskába, bőröndbe, felakasztva nem szállítható. A kerékpár általában felakasztva a regionális illetve interregionális vonalakon szállítható: egy-egy vonalon ezek a vonatok 2-3 óránként járnak. A vonat elején vagy végében levő kalaúzoknak kialakított helyiségben (néha ez épp a mozdonyvezetők mögött van) van hely a kerékpárok számára, legtöbbször fel lehet / kell akasztani a kerékpárt. Általában 10-12 bringa fér el az adott "fülkében". Az adott vagont logó jelzi. A vonat érkezésekor célszerű inkább hátulra helyezkedni, mert ha érkezik, akkor látjuk, ha elöl van a bringaszállító rész. Nem mindig, sőt általában nem lehet egy fülkében maradni a kerékpárral, de előtte az előtérben van 3 lenyitható kis székecske. Az utazórészek általában légkondicionáltak. A kalaúzok kis hányada beszél csak angolul, de a 8 szakasz mindegyikén elboldogultam (angolul.) A pénztáraknál néhol tudtam angolul kommunikálni, néha nem. Természetesen meg lehet előre venni az egész út több szakaszra vonatkozó jegyét; bringajegyből pedig létezik adott szakaszra szóló, illetve 24 órás is (3,5 EUR). A bringajegy két részből áll: egyik felét a vázra kell rögzíteni, a másik fele nálunk marad. FONTOS, hogy a jegyeket az állomáson egy sárga színű automatában érvényesíteni kell, ami rányomja a dátumot, időt.
2006.12.20 |  dalospet
Kerékpárszállítás az olasz vasúton
Forrás: gyorgyigabor.hu 2004-ben a Francia Alpokba tartva odafelé és visszafelé is 4 szakaszon vonatoztam Olaszországban.Tapasztalataim: Az útvonalat, menetrendet a www.trenitalia.it honlapon is meg lehet nézni, ki lehet deríteni, ám ott nem lehet beállítani pl., hogy olyan vonatokat, összeköttetést keres az ember, amelyeken lehet kerékpárt szállítani. Két város közti vonatot, összeköttetést nézve, az alsó szintre lemenve persze már jelölik, hogy van-e mód kerékpár szállítására az adott vonaton. Az említett okból ajánlom a www.bahn.de honlapot, a német vasút honlapját, ami több ország menetrendjét fogja össze. Itt beállítható, hogy kerékpárral szeretnénk utazni, és eszerint javasol útvonalat. (Pl. Triesztből San Remóba lehet menni Milanón és Bolognán keresztül is, de előbbi esetben ha az egyik vonatot lekéssük, aznap már nem megy több bringaszállító szerelvény azon a szakaszon.) Az olasz vasútnak emailen is lehet írni, 1-2 napon belül válaszolnak, bár forszírozzák a telefonon való megkeresést. Én a www.bahn.de -n néztem meg először a legjobb összeköttetést, majd azt ellenőriztem, illetve annak részleteit néztem meg az olasz www.trenitalia.it honlapon. Ugyanis hiába jelöli a német oldal, hogy az ES vonaton lehet kerékpárt szállítani, ahhoz be kell rakni egy táskába, bőröndbe, felakasztva nem szállítható. A kerékpár általában felakasztva a regionális illetve interregionális vonalakon szállítható: egy-egy vonalon ezek a vonatok 2-3 óránként járnak. A vonat elején vagy végében levő kalaúzoknak kialakított helyiségben (néha ez épp a mozdonyvezetők mögött van) van hely a kerékpárok számára, legtöbbször fel lehet / kell akasztani a kerékpárt. Általában 10-12 bringa fér el az adott "fülkében". Az adott vagont logó jelzi. A vonat érkezésekor célszerű inkább hátulra helyezkedni, mert ha érkezik, akkor látjuk, ha elöl van a bringaszállító rész. Nem mindig, sőt általában nem lehet egy fülkében maradni a kerékpárral, de előtte az előtérben van 3 lenyitható kis székecske. Az utazórészek általában légkondicionáltak. A kalaúzok kis hányada beszél csak angolul, de a 8 szakasz mindegyikén elboldogultam (angolul.) A pénztáraknál néhol tudtam angolul kommunikálni, néha nem. Természetesen meg lehet előre venni az egész út több szakaszra vonatkozó jegyét; bringajegyből pedig létezik adott szakaszra szóló, illetve 24 órás is (3,5 EUR). A bringajegy két részből áll: egyik felét a vázra kell rögzíteni, a másik fele nálunk marad. FONTOS, hogy a jegyeket az állomáson egy sárga színű automatában érvényesíteni kell, ami rányomja a dátumot, időt.
2006.12.20 |  dalospet