Jelen dokumentum célja, hogy felhívja a figyelmet a nem motorizált forgalom – azon belül a kerékpáros forgalom – megfigyelésének szükségességére, valamint összefoglalja a jelenleg rendelkezésre álló ismereteket e témában. Az összeállításkor törekedtünk arra, hogy közérthetően fogalmazzunk, ezért sok esetben a szakemberek számára fontos részleteket a feltüntetett hivatkozások ismertetik.
Jelen dokumentum célja, hogy felhívja a figyelmet a nem motorizált forgalom – azon belül a kerékpáros forgalom – megfigyelésének szükségességére, valamint összefoglalja a jelenleg rendelkezésre álló ismereteket e témában. Az összeállításkor törekedtünk arra, hogy közérthetően fogalmazzunk, ezért sok esetben a szakemberek számára fontos részleteket a feltüntetett hivatkozások ismertetik.
Léteznek becslések arra vonatkozóan, hogy Budapesten hányan kerékpároznak és mekkora távolságot, de ezek pontossága erősen vitatott. Ennek egyik oka, hogy a motorizált és nem motorizált forgalom sok szempontból különbözik, tehát az eseti kerékpáros mérések eredményét nem tudjuk a jelenleg általánosan alkalmazott módszerrel feldolgozni. A rövid idejű mérésekből nem tudunk következtetni a forgalom éves nagyságára. A modell nem veszi figyelembe az időjárási körülményeket, továbbá a nem motorizált forgalom nagyobb mértékű évközi ingadozását sem. Hogy pontosabb képet kapjunk, szükség lenne az állandó kerékpáros (és gyalogos) számlálásokra az úthálózat több különböző keresztmetszetében.
A budapesti városvezetés eddig összesen 6 különböző évben (1994, 1995, 1997, 1998, 1999 és 2006) adott megbízást kerékpáros forgalom számlálásra. Ezen a mérési eredményeket széles körben nem hozták nyilvánosságra. Sajnos egyik évben sem készült a városról átfogó mobilitási jelentés, mely feldolgozta és értékelte volna ezeket a felméréseket.
Mindezek alapján hatalmas előrelépésnek számít, hogy 2010. júniusban üzembe helyezik az ország első digitális kerékpár érzékelőjét a budapesti Múzeum körúton. Egyetlen keresztmetszet vizsgálatából ugyan nem lehet általános következtetéseket levonni, de ezt egy hosszú folyamat első lépéseként kell értelmezni. Ebben az értelmezésben pedig újabb lépést teszünk a fenntartható, kerékpárosbarát közlekedés irányába.
A nem-motorizált forgalom mérésére alkalmazható
mérési módszerek, eszközök: -
Kézi számlálás
- Infravörös eszközök
- Induktív hurokdetektor
- Lézeres megfigyelő
- Ultrahangos megfigyelő
- Pneumatikus és piezo eszközök
- Kamerás rendszerek
Bécsben egyébként 7 helyszínen mérik az év minden napján a kerékpáros forgalmat, ezen kívül pedig mintegy 50 helyszínen kézi számolást is alkalmaznak évente három alkalommal (3 éves „rotációs” mérési terv alapján).
A mérési pontok számának meghatározására nincs „aranyszabály”, de a város szerkezetétől és méretétől függően 5 – 20.000 lakosonként célszerű mérőpontokat kijelölni. Ezek egy részét lehetőség szerint ajánlott állandó mérőpontként kiépíteni.
Összességében elmondható, hogy a megfelelően megtervezett mérési módszertan értékes információkat szolgáltat városvezetőknek, közgazdászoknak és közlekedésmérnököknek egyaránt.
Az információk felhasználását három csoportba sorolhatjuk.
1. Közlekedés tervezése, szervezése
A mennyiségi trendek megfigyelése.
A keresztmetszeti és aggregált forgalmak számítsa.
Mennyiségi változás egy beruházás előtt és után.
Integrálás már létező forgalomfelügyeleti rendszerbe.
Integrálás már létező meteorológiai és légminőség mérő rendszerekkel.
2. Közlekedéspolitika, támogatások kiértékelése
A kerékpáros és gyalogos közlekedésre fordított támogatások megítélésekor.
Helyi és/vagy regionális projektek priorizálásakor.
Esélyegyenlőség biztosítása a közlekedési projektekben.
Közlekedési hatástanulmányokhoz.
A szükséges fejlesztések hatásainak feltárására.
3.További lehetséges kutatások.
Gyalogos és kerékpáros közlekedés függése az időjárási körülményektől
Területrendezési, várostervezési, jogszabályi háttér szükséges változtatásainak feltérképezése.
Társadalom- és gazdaságtudományi, továbbá pszichológiai kutatások.
Példa:
http://www.snizek.at/radverkehr/dauerzaehlung2.php
>> Teljesebb áttekintést és ábrákat tartalmaz a csatolt dokumentum.
Tartalom:
A nem-motorizált forgalom mérése
Mire keressük a választ? Miért és mit kell mérünk?
Mérési módszerek, eszközök
A mérési eredmények feldolgozása, hasznosítása
1. számú melléklet – automata mérések eredményei (Bécs)
2. számú melléklet – kérdőíves felmérések eredményei (Bécs)
3. sz. melléklet – Térképi ábrázolás
4. sz. melléklet – Automata eszközök áttekintése
>>A Múzeum körúton létesített automata kerékpár számlálóról minden részletes információ