Az EU 2030-as energia és klímapolitikájának kialakítása érdekében a tagállamoknak nemzeti energia- és klímapolitikai terveket kellett készíteniük. A 28 uniós tagállam tervei nem számolnak kellő hangsúllyal a kerékpározással, mint a közlekedési szektor szén-dioxid kibocsátás csökkentésének egyik eszköze – állapította meg az Európai Kerékpáros Szövetség elemzése. Magyarország energia- és klímatervében meg sem említik a kerékpározást, ezért az elégtelen osztályzatot kapott. Azért év végéig azért behozhatjuk a lemaradást.

Kerékpározás szerepe az EU tagállamok energia- és klímaterveiben
Zöld - kiváló, kék- jó, sárga - közepes, narancssárga - nem kielégítő, piros - elégtelen
Forrás: ECF

Fabian Küster cikke és elemzése az Európai Kerékpáros Szövetség honlapján jelent meg. Magyarra Benya-Magyar Marietta fordította, Halász Áron szerkesztette. A cikk a Kerékpárosklub önkéntes fordítócsoportjának segítségével készült.

Az Európai Kerékpáros Szövetség (ECF, a Kerékpárosklub is tagja) támogatja az európai gazdaság dekarbonizálására vonatkozó 2050-es törekvést, a növekvő kerékpárhasználatot pedig a megoldás részének tekinti. A karbonsemlegesség azt jelenti, hogy egy ország gazdasága ne termeljen több károsanyagot, mint amennyit a természet semlegesíteni képes.

A karbonsemlegesség 2050-es elérésére nemzeti energia- és klímapolitikai terveket kell a tagállamoknak készíteniük, melyekben hosszú távú stratégiát kell meghatározni a gazdaság különböző ágazataira, így a közlekedésre is. Az ECF szerint megfelelő kerékpárosbarát fejlesztésekkel jelentős számú rövid- és hosszútávú utazás kiváltható lenne a közlekedés és szállítás terén is, ami nagyban hozzájárulna a közlekedési eredetű szén-dioxid kibocsátás csökkentéséhez. Magyarország kormánya június végén megvétózta az EU-s karbonsemlegességi célt.

A kibocsátási trendek nem adnak okot az optimizmusra – írják részletes elemzésükben, mivel a közlekedési ágazat szén-dioxid kibocsátása 26%-kal volt magasabb 2016-ban, mint 1990-ben. Más ágazatokban ugyanakkor csökkent a szennyezés. A közlekedési ágazat teljes üvegházgáz kibocsátásának 72%-át tette ki a közúti közlekedés, írják.

Mit vizsgáltak a tervekben?

Az EU és a tagállamok megállapodásuk szerint 2050-es perspektívát szem előtt tartó, évtizedekre vonatkozó energia- és klímapolitikai terveket készítenek. Az első változatokat 2018 utolsó napjára kellett leadni, és 2019 utolsó napjáig lehet rajtuk dolgozni, hogy az Európai Bizottság elfogadja őket.

Az energia- és klímapolitikai tervek értékeléséhez tizenhárom mutatót választott az ECF. Különösen négy fő elemre fordítottak kiemelt figyelmet:

• Utalás a kerékpározásra és forgalmi részaránycélokra
• Kötelezettségvállalás állami befektetésekre a kerékpározás fejlesztése érdekében
• Utalás nemzeti kerékpáros stratégiákra, aktív mobilitást segítő jogi környezetre, fenntartható városi mobilitási tervekre
• Hivatkozások konkrét kerékpárosbarát intézkedési célokra

A pontozott szempontok között szerepel, hogy mérhető célszámokat fogalmazzanak meg a kerékpározás részarányának emelésére, soroljanak fel infrastrukturális beruházási terveket kerékpárutaktól az intermodalitás fejlesztésééig és adják meg az ezekre szánt összegeket. Azt is nézték az elemzés készítői, hogy van-e szó kerékpáros közlekedésbiztonságról, szemléletformálásról, népszerűsítésről és pénzügyi ösztönzőkről a klímatervekben.

Az értékelés alapján öt osztályzatot osztottak ki a tagállamok terveire az elégtelentől a kiválóig annak tekintetében, hogyan jelenik meg bennük a kerékpározás.

• Kiváló: Franciaország és az Egyesült Királyság az a két tagállam csupán, amely "kiváló” osztályzatot érdemelt ki az ECF-től. Világos költségvetést, a forgalmi részaránycélokat és a kerékpáros vagy aktív mobilitási jogszabályokra való hivatkozást tartalmaz a két ország terve.

• Jó: Ausztria és Olaszország kapott "jó" értékelést, mivel világosan utalnak a kerékpározásra saját tervezetükben, köszönhetően a számos kerékpárosbarát intézkedés megvalósítására tett hivatkozásnak az éghajlatváltozás mérséklése érdekében.

• Közepes: Hat ország – Belgium, Horvátország, Ciprus, Németország, Málta, Szlovákia – közepes osztályzatot szerzett, mivel "mérsékelt" utalást tesznek a kerékpározásra, és biztosítják a megvalósítandó kerékpárosbarát intézkedésekre vonatkozó alapvető információkat.

• Nem kielégítő: Kilenc tagállam – Finnország, Görögország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Románia, Spanyolország, Svédország – annyira minimálisan említi terveiben a kerékpározást, hogy ezt az ECF nem ítélte kielégítőnek.

• Elégtelen: Végül kilenc ország – Bulgária, Csehország, Dánia, Észtország, Magyarország, Hollandia, Lengyelország, Portugália és Szlovénia – került a legalacsonyabb kategóriába, mivel a tervezeteikben "elégtelen" (vagy akár egyáltalán nem létező) helyen szerepel a kerékpározás megjelenítése. Dánia és Magyarország energia- és klímatervében meg sem említik a kerékpározást.

Az ECF hangsúlyozza, hogy kizárólag az energia- és klímapolitikai terveken belül elemezték a kerékpározás fejlesztésére vonatkozó szándékokat, így az elemzés nem az egyes országok kerékpáros politikáját értékeli.

Tanulságosnak tartják azonban, hogy az EU-tagállamok kétharmada nem tudott megfelelő hivatkozást tenni a kerékpározásra a saját tervezetében.

Az ECF véleménye szerint nagyobb szerepet kell adni a kerékpározásnak a végleges energia- és klímapolitikai tervekben, melyeket 2019 végéig lehet leadniuk a tagállamoknak.

Bezzeg Hollandia

Bár a klímatervükre elégtelen kaptak, a holland kormány – az ECF elemzésének megjelenése után pár nappal - június 28-án elfogadott klímaegyezménye jó példa lehet a kerékpározás klímapolitikába illesztésének. Hollandia az 1990-es szén-dioxid kibocsátás mértékének 49%-os csökkentését határozta el 2030-ra. Uniós szinten 55%-os csökkentésért fog lobbizni erre a dátumra, és karbonsemlegességet hirdetett 2050-re – írja szintén az ECF honlapja.

A holland program részeként 75 millió eurót szánnak B+R kerékpárparkolók építésére tömegközlekedési csomópontokban és a mainál jobban integrálják a kerékpározást a kormányprogramokba. Teherbiciklikre terelnék a városi fuvarszállítást, tovább ösztönöznék a kerékpáros munkába járást és jobban integrálják a közlekedési nagyberuházásokba a biciklis fejlesztéseket.

Csatlakozz a Kerékpárosklub önkéntes fordítócsoportjához, hogy még több külföldi jó példát és újító gondolatot mutathassunk be a magyar közönségnek!

További érdekes cikkeket fordítócsoportunktól itt olvashatsz.

Tetszett a cikk?

A Kerékpárosklub azért dolgozik, hogy bringa- és emberbarát településeink legyenek. Ez csak a Te támogatásoddal lehetséges.

Hogyan segíthetsz?

• Lépj be! Tagsági díjaddal nem csak a munkánkat támogathatod. Helyi szervezetekhez csatlakozhatsz és rengeteg szolgáltatás, kedvezmény, biztosítás is jár érte az egész országban. Belépéshez kattints ide!
• Add nekünk adód 1%-át! Adószámunk: 18245402-2-43. További infók az 1%-ról.

Oszd meg a cikket, ha egyetértesz céljainkkal!