Facebook Instagram Youtube

Kevesebb balesetet akarsz? Távolítsd el a közlekedési lámpákat és táblákat

Kevesebb balesetet akarsz? Távolítsd el a közlekedési lámpákat és táblákat
2018.09.06
Ha idiótaként kezeled az embereket, idiótaként is fognak viselkedni” - Ez volt Hans Monderman, holland közlekedésmérnök filozófiája, aki nem arról vált híressé, hogy mit tett hozzá az út- és várostervezéshez, hanem arról, hogy mit vett el belőle: szegélyeket, közlekedési lámpákat és táblákat. Úgy vélte, hogy a sofőrök éberebbek és óvatosabbak, ha nagyobb a bizonytalanság az utakon.
„Ha idiótaként kezeled az embereket, idiótaként is fognak viselkedni” - Ez volt Hans Monderman, holland közlekedésmérnök filozófiája, aki nem arról vált híressé, hogy mit tett hozzá az út- és várostervezéshez, hanem arról, hogy mit vett el belőle: szegélyeket, közlekedési lámpákat és táblákat. Úgy vélte, hogy a sofőrök éberebbek és óvatosabbak, ha nagyobb a bizonytalanság az utakon.
 
 

Stephen Johnson cikke eredetileg a Bigthink oldalán jelent meg. Szalai Krisztina fordította, Halász Áron szerkesztette.

Csatlakozz a Kerékpárosklub önkéntes fordítócsoportjához, hogy még több külföldi jó példát és újító gondolatot mutathassunk be a magyar közönségnek!


 
„Az a baj a közlekedésmérnökökkel, hogyha valami baj van az utakkal, azonnal hozzá akarnak adni valamit”, mondta Monderman a Wired magazinnak, „de szerintem az jobb, ha inkább elveszünk belőle.”
 
Az antropológus James C. Scott szerint Monderman az alábbi megfigyeléssel kezdte:

"Amikor egy elektromossági probléma miatt nem működtek tovább a közlekedési lámpák, gyorsabb lett a közlekedés, ahelyett, hogy dugó alakult volna ki. Kísérletképpen így Drachten legforgalmasabb, jelzőlámpás, napi 22.000 autót átengedő kereszteződését körforgalomra cserélte, kiszélesítette a kerékpársávot és a gyalogos közlekedési felületeket. A következő két évben a balesetek száma mindössze kettőre zuhant, összehasonlítva a megelőző négy év 36 balesetével. A forgalom gyorsabban áramlik, ha minden sofőr tudja, hogy ébernek kell lennie és használnia kell a józan eszét, míg a hozzájuk kapcsolódó indulatok eltűntek. Monderman a helyzetet a korcsolyázókéhoz hasonlította, akik egy zsúfolt jégpályán is sikeresen alakítják a mozgásukat a többi korcsolyázóéhoz. Abban is hitt, hogy a kiterjedt jelzések elvonják a vezetők figyelmét az útról, így azok valójában hozzájárulnak ahhoz, hogy a kereszteződések kevésbé legyenek biztonságosak."

A napi 17000 járművet kiszolgáló drachteni kereszteződés, amit 2002-ben alakítottak át Monderman javaslatára

Monderman filozófiája vagy - az angol várostervező Ben-Hamilton-Baillie nyomán – népszerűbb nevén az „osztatlan közös tér” a világ számos városában elterjedt. És úgy látszik, működik. Ahelyett, hogy káoszt és koccanásokat okozott volna, a „piros lámpák eltűntetése” fokozottabb együttműködést és a forgalom jobb áramlását eredményezi és egyes esetekben kevesebb balesetet. Az angliai Wiltshire-ben például a felezővonalat tüntették el, ami egy tanulmány eredményei alapján biztonságosabb vezetéshez, a balesetek számának 35 százalékos csökkenéséhez vezetett.

A hozzáállás kulcsa nem a tiszta anarchia, hanem annak megértése, hogy az adott út milyen viselkedést vált ki a környezetéből.

Hans Monderman
(Fotó: Jerry Michalski)

Az 1980-as évek közepén, az akkor még területi biztonsági ellenőrként tevékenykedő Mondermant Oudehaske községbe küldték, hogy találja ki, hogyan lehetne csökkenteni az autók sebességét. Az intézkedést megelőzően egy autóvezető két gyermeket gázolt halálra. A megszokott forgalomcsillapító megoldásokból fekvőrendőrök és táblák következtek volna. Monderman azonban azt javasolta, hogy tegyék Oudehaske-t még falusiasabbá.

Ez egy esztétikai beavatkozás volt, ahogy Tom Vanderbilt írja,

"Apró beavatkozások voltak. Jelzéseket távolítottak el, szegélyeket bontottak le, az aszfaltot piros térkőre cserélték két szürke „vízelvezetővel” az oldalán, ami annyira volt meredek, hogy egy autó még átmehessen rajta. Ahogy Monderman megjegyezte, az út csak 5 méter szélesnek tűnt, „de a 6 méter széles út adottságaival rendelkezett”. Az eredmény kiemelkedő volt. Bukkanó vagy villogó figyelmeztető jelzések nélkül is olyan mértékben lassítottak le az autóvezetők, hogy Monderman traffipax-ja nem is tudta mérni a sebességüket. Egyértelműség és elhatárolás helyett zavart és kétértelműséget hozott létre. Nem tudva biztosan, hogy hol a helyük, a sofőrök alkalmazkodóbbá váltak. Ahelyett, hogy egy egyszerű viselkedési utasítást kaptak volna – mondjuk sebesség korlátozás vagy bukkanó -, egy újfajta úttervezéssel finoman a helyes viselkedés felé terelte őket."

A „megosztott tér” a hagyományos közlekedési modell egyébként a világnak azon a részén, ahol a sztenderdizált közlekedési rendszert soha nem vezették be. Íme, egy példa Ho Chi Minh városból, Vietnámból:

Etiópiából….

és Delhiből, Indiából.

Ahogy Hamilton-Baillie írja egy The Guardian cikkben:

„A helyzet az, hogyha kivesszük a jelzéseket, akkor a sofőrök többé nem kapnak zöld jelzést. És amit a zöld lámpa valójában csinál, az az, hogy azt jelzi a sofőrnek, hogy neked itt elsőbbséged van – mehetsz tovább és lehetsz mérges, ha egy nagymama éppen előtted akar átmenni.”

Mégis, a közúti halálos balesetek száma motorizált gépjárművekre vetítve lényegesen magasabb a három fejlődő országban, mint az Egyesült Királyságban vagy az USÁ-ban. Ez azonban Hamilton-Baillie szerint ezen országok friss motorizációjának és nem Monderman ötleteinek veszélyességének tudható be.

Az egyelőre nem látszik, hogy az USÁ-ban milyen mértékben tervezik bevezetni a megosztott terek használatát a várostervezők. Néhány városban, mint pl. Seattle, Bell Park már kísérleteznek vele. Az ötletek alkalmazása szélesebb körben azt igényelné, hogy alapvetően változtassuk meg a gondolkodásunkat a városokról és az egyének városban betöltött szerepéről.

„Ez lényegében azt jelenti, hogy a felelősséget és a hatalmat az államról az egyénre és a közösségre ruházzuk” – mondta Monderman.

6 tipp forgalomcsillapításhoz

Azoknak, akik Monderman nyomában szeretnének járni, íme egy kis útmutató a Wired magazin jóvoltából:

Hogyan alakítsunk ki jobb kereszteződéseket: káosz=együttműködés

  1. Távolítsd el a jelzéseket: Az utak kialakítása – és nem a jelzések és jelölések – határozzák meg a forgalom áramlását.
  2. Telepíts művészetet: A szökőkút magassága mutatja, mekkora dugó van a kereszteződésben.
  3. Oszd meg a fényeket: A lámpák ne csak az úttestet, hanem a gyalogos felületeket is világítsák meg.
  4. Csináld az úton: Az út széléig kitolt kávézók is a megosztott tér elméletét hangsúlyozzák.
  5. Szemkontaktus: A elsőbbségadás alkalmazása a személyek közti interakción alapul a gyakran figyelmen kívül hagyott jelzések helyett.
  6. Szabadulj meg a járdaszegélyektől: emelt járdaszegélyek helyett a járdákat jelöld más színnel és burkolattal.

 


Csatlakozz a Kerékpárosklub önkéntes fordítócsoportjához, hogy még több külföldi jó példát és újító gondolatot mutathassunk be a magyar közönségnek!

További érdekes cikkeket fordítócsoportunktól itt olvashatsz.


Tetszett a cikk?

A Kerékpárosklub azért dolgozik, hogy bringa- és emberbarát településeink legyenek. Ez csak a Te támogatásoddal lehetséges.

Hogyan segíthetsz?

  • Lépj be! Tagsági díjaddal nem csak a munkánkat támogathatod. Helyi szervezetekhez csatlakozhatsz és rengeteg szolgáltatás, kedvezmény, biztosítás is jár érte az egész országban. Belépéshez kattints ide!
  • Add nekünk adód 1%-át! Adószámunk: 18245402-2-41. További infók az 1%-ról.
  • Oszd meg a cikket, ha egyetértesz céljainkkal!

Kapcsolódó hírek

15%-kal több kerékpározót mértek Budapesten 2020-ban, decemberben 61%-kal többet, mint egy éve

A BKK öt, nyilvánosan elérhető adatokat mutató kerékpárszámlálóján 15 %-kal nagyobb forgalmat mértek 2020-ban, mint 2019-ben. A 2020-ban összesen mért 2.771.710. kerékpározó rekord azóta, hogy egyszerre öt helyen mérik a biciklis forgalmat. A bicikliutak és sávok aszfaltjába telepített detektorok felett még télen is többen kerékpároztak: a 2019 decemberi biciklis forgalmat már 2020 december közepén túlszárnyalták a budapestiek, a bringás forgalom télen nőtt leginkább 2019-hez képest. A Csepelre vezető Weiss Manfréd úton mérték a legnagyobb éves (26%-os) növekedést, a budai rakparton pedig 2020-ban mértek először 1 milliónál több kerékpározót számoltak. Munkanapokon és munkaszüneti napokon is nőtt a kerékpáros forgalom, ami az otthoni munkavégzés, az oktatási intézmények és vendéglátóhelyek bezárása mellett kiemelkedő.

2021.01.11 |  aron
Így lett kerékpársáv a Nagykörúton és más fontos főútvonalakon

2020 legnagyobb és leghíresebb hazai kerékpárosbarát fejlesztése a nagykörúti kerékpársáv volt. A régóta várt, belvárosi kerületeket összekötő kerékpársávok tesztüzemét a tavaszi koronavírus-járvány elkerüléséhez kapcsolódóan indították el, majd a népszerűségét látva kisebb változtatásokkal ősszel meg is tartották. Cikkünkben összefoglaljuk, hogyan ért be több évtized várakozása, milyen volt a fogadtatása, miken vitáztunk és milyen lehetőséget ad a Nagykörút jövőjének, ezzel Budapestnek ez a kétszer két, olcsón és gyorsan kivitelezett sárga csík. A történet nem csak a Nagykörútra érvényes, akkor is érdemes elolvasnod visszaemlékezésünket, ha nem a környéken élsz, mert a tapasztalatok máshol is hasznosak lehetnek.

2020.12.29 |  aron
Itt találod Budapest és környéke kerékpárboltjainak térképét

Térképre tettük Budapest bringaboltjait és szervizeit. Jó böngészést!

2021.02.03 |  aron