Eredeti cikk: ECF HELMET FACTSHEET. Fordította: Dormán Emese. Csatlakozz te is fordítócsoportunkhoz, hogy minél több külföldi jó példát, újító gondolatot mutathassunk be!

Az Európai Kerékpáros Szövetség (European Cycling Federation, a továbbiakban ECF) úgy véli, hogy a kerékpárhasználó saját döntése kell legyen az, hogy mit visel. Úgy gondoljuk, hogy a sisakviselést nem lehet kötelezővé tenni, a hatóságoknak pedig nem szabadna előírniuk. A kerékpárral közlekedők általában hosszabb és egészségesebb életet élnek, a súlyos fejsérülések ritkák, a sisak viselése és a sisakviselést szabályozó jogszabályok melletti érvek pedig gyengék.

A sisaktörvények fő hatása nem a kerékpárosok biztonságának javítása, hanem a kerékpárhasználat visszaszorítása, ami aláássa e közlekedési mód egészségügyi és egyéb előnyeit. Ezért felszólítjuk a hatóságokat, hogy:

• összpontosítsanak a kerékpározást és a kerékpárhasználók jólétét elősegítő, valóban indokolt intézkedésekre;
• ismerjék el, hogy a kerékpározás előnyei messze meghaladják annak kockázatait;
• tartózkodjanak a sisakviselés népszerűsítésétől vagy kötelezővé tételétől, ha nincs megalapozott bizonyíték arra, hogy az előnyösebb és költséghatékonyabb más biztonsági intézkedésekhez képest

A kerékpározás mint aktív közlekedési forma a társadalom javát szolgálja

A kerékpározás számos előnnyel jár, és a gyaloglással együtt a mindennapi közlekedés egyetlen olyan formája, ami önerőre hagyatkozik. Az aktív közlekedésnek számos előnye van a passzív közlekedési formákkal szemben:

• Rendszeresen bebizonyosodott már, hogy a kerékpározás a leghatékonyabb tevékenység, amit egy egyén végezhet egészségének javítása és élettartamának meghosszabbítása érdekében
• A kerékpározás csökkentheti a torlódásokat és élhetőbbé teheti városainkat. Az EU becslései szerint a forgalmi dugók költségei a GDP 1,5%-át teszik ki.
• A közlekedés az üvegházhatású gázok kibocsátásának mintegy negyedéért felelős az EU-ban, amiből 71,3% a közúti közlekedésből származik. A kerékpározás ökológiai lábnyoma elhanyagolható más közlekedési módokhoz képest, és hasznos eszköz lehet annak érdekében, hogy tovább csökkenjen a közlekedés környezetterhelése.
• Az ECF számításai szerint a kerékpározás az EU gazdasága számára minimum 205,2–217,3 milliárd euró hasznot jelent.
• Ahogy nő a kerékpárosok száma, úgy válik egyre biztonságosabbá e közlekedési mód minden egyes kerékpáros számára; a tömeg biztonságot jelent. Ez az összefüggés igaz országos, helyi, sőt utcai szinten is.

Összefoglalva, a kerékpáros városok tisztábbak, egészségesebbek, csendesebbek, biztonságosabbak és élhetőbbek. A kerékpározást a hatóságok számára hasznos eszközként kell támogatni, mely számos nehéz szakpolitikai problémára lehet megoldás.

A kerékpározás veszélyei

A kerékpározás nem túl veszélyes tevékenység, a gyalogláshoz és más mindennapi tevékenységekhez hasonlítható.

• Az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács azt állítja, hogy megtett kilométerenként nagyobb egy gyalogos kockázata, mint egy kerékpárral közlekedőé (bár a megtett idő alapján kevesebb, de még mindig összehasonlítható)
• Az Egyesült Királyság Közlekedési Minisztériumának jelentéséből vett adatok azt mutatják, hogy megtett távolságra vetítve a kerékpárosok halálozási kockázata hasonló a gyalogosokéhoz (tehát ha a kerékpárosoknak sisakot kellene viselniük, akkor a gyalogosoknak is)
• A kerékpárosok nem különösen kitettek a fejsérüléseknek. Angliában a fejsérülések miatt kezelt gyermekeknek csak 7-8%-a került kórházba kerékpáros sérülés miatt, pedig a kerékpározás a fizikai aktivitások második leggyakoribb formája. Becslések szerint e sérüléseknek csupán egynegyede történt a fej azon részein, melyet egy bukósisak védhet – és valószínű, hogy e sérülések egy részét sisakot viselő gyermekek szenvedték el
• Körülbelül 33 millió kerékpárral megtett kilométerre jut egy kerékpáros haláleset. Egy átlagos kerékpárosnak 21 000 évébe kerülne, hogy ekkora távolságot megtegyen.

Tehát erkölcsileg helytelen és jogilag is indokolatlan a kerékpározást olyan kiemelt kockázatú tevékenységként azonosítani, ami kötelező sisakviselési szabályozást tenne indokolttá, vagy a hatóságoknak a sisakviselés mellett kampányolni.

Csökkentik-e a sisakok a tényleges kockázatokat?

Gyenge a bizonyíték arra, hogy a sisakok hatékonyan csökkentik a fejsérüléseket.

• Az európai kerékpáros sisak szabvány azt méri, hogy a sisakok ellenállnak-e egy kb. akár 20 km/óra körüli egyirányú erőnek. Más szóval egy olyan erőnek, ami álló kerékpárról való leeséskor keletkezik, nem pedig egy motorizált járművel való ütközéskor, pláne nem egy sebességgel haladó járművel.
• Sok szkeptikus kutatás létezik arról, hogy mennyire hatásos a sisakviselés egy tényleges baleset esetén.
• Ausztráliában és Svédországban a sisaktörvény bevezetése után a kar- és törzssérülések aránya a fejsérülésekhez képest változatlan maradt, ami azt jelenti, hogy a fokozott sisakhasználat nem csökkentette a fejsérüléseket. Ellenben, a törvény bevezetése után viszont lecsökkent a kerékpározók száma.
• Egyes kutatások kimutatták, hogy a sisak használata tulajdonképpen még hozzá is járulhat a sérülésekhez, például rotációs fejsérülésekhez, vagy a sisakviselők vagy más sofőrök rizikókompenzálásához.
• Az Európai Bizottság közúti biztonságról szóló munkadokumentuma a vonatkozó szakirodalom alapos áttanulmányozása után arra jutott, hogy „…a kerékpáros sisakok valószínűleg védenek a kisebb fejsérülések esetében, ​​de a súlyos, életveszélyes sérüléseket nem előzik meg.”
• Az Egyesült Királyság Közlekedési Minisztériuma kerékpáros sisakokra vonatkozó alapos felülvizsgálata nem talált meggyőző és valós tapasztalati bizonyítékokat arra, hogy a sisakok valóban csökkentenék a kerékpáros sérüléseket.
• Míg néhány régebbi tanulmány a sisakviselés hatékonyásáról számolt be, többnyire „kontrolcsoportos” módszertant alkalmazott, amely megbízhatatlan eredményekre vezethet. Az ugyanezt a módszertant alkalmazó hormonpótló terápiával, a vitamin-kiegészítőkkel és az MMR vakcinával kapcsolatos kutatások eredményeiről ma már tudjuk, hogy hamisak. (Az érvek teljes összefoglalója itt található)

A sisakokra vonatkozó jogszabályok és a kerékpáros számok

1. táblázat - A kerékpárosok számának csökkenése a kötelező sisakviselés bevezetése után Ausztráliában

Ausztráliában az sisakviselést szabályozó előterjesztések fő hatása nem a fejsérülések arányának csökkenése volt, hanem a kerékpárosok számának csökkenése. Például Új-Zélandon 55%-kal csökkent a kerékpárhasználat 1989/90 óta. A kerékpározás Ausztráliában is jelentős mértékben visszaesett, 37,5%-kal kevesebb ausztrál biciklizett 2011-ben mint 1985-86-ban. Valójában minden ausztrál államban drámai mértékben esett vissza a kerékpározók száma. Ez a mai napig így van, sőt még rosszabb lett, ha figyelembe vesszük Ausztrália lakosságszámának növekedését. Ez a tendencia Kanadában és Új-Zélandon is kimutatható.

A kerékpározók számának lecsökkenése nem csak az egészségügyi előnyökre hat negatívan (lásd alább), de a közúti biztonságra is​. Minél többen használnak biciklit, annál nagyobb lehet minden egyes kerékpározó egyéni biztonsága is (Azaz, a tömeg biztonságot jelent. Ez a „Safety in numbers”); a csökkenő számok pedig veszélyesebbé teszik a kerékpározást.

A kerékpározók visszaszorulásának közegészségügyi következményei

Piet de Jong egy olyan modellt hozott létre, mely segítségével kimutatható a sisakviselési szabályozás (vagy a sisakviselés népszerűsítésének) közegészségügyre gyakorolt hatása. A baleseti kockázathoz képest a kerékpározás olyan komoly egészségügyi előnyökkel jár, hogy a kerékpározók számának kismértékű csökkenése is nettó közegészségügyi kárt okoz. Ha a kerékpározás egészségügyi előnyeit a baleseti kockázat költségeivel szemben 20:1-nek vesszük, ami egy általánosan elfogadott arány, a kerékpározók számának mindössze 4,7%-os csökkenése már nettót közegészségügyi kárt okozna még akkor is, ha a sisakok 100%-ban hatékonyak lennének az összes sérülés 100%-ának esetében. Ha lecsökkentjük a sisakok hatékonyságát egy reálisabb értékre, a kerékpározók számának még kisebb visszaesése is elegendő a nettó közegészségügyi kárhoz. A sisakviselési szabályok bevezetésekor jellemzően 30%-kal csökken a kerékpározók száma. Így gyakorlatilag lehetetlenné válik, hogy a szabályozásnak pozitív közegészségügyi hozadéka legyen, hiszen annyian hagynak fel, vagy épp el sem kezdik a kerékpározást a szabályok bevezetése után.

Forrás:

https://ecf.com/files/wp-content/uploads/Helmet-factsheet-_17042015_Final.pdf