A magyar felnőttek többsége szokott kerékpározni, de csak minden tizedik embernek a bringa az első számú közlekedési eszköze – derül ki a Magyar Kerékpárosklub friss, országos kutatásából. 

A válaszadók 16 százaléka – vagyis nagyjából másfélmillió ember – többet biciklizne, ha biztonságosabbak lennének az utak és jobb lenne a közlekedési kultúra.

Az „Így bringázik Magyarország 2025” című reprezentatív felmérést az Aktív Magyarország támogatásával a Magyar Kerékpárosklub megbízásából az Idea Intézet készítette 3000 ember online megkérdezésével. A kutatás 2018 óta vizsgálja a hazai kerékpározási szokásokat, motivációkat és a bringázás társadalmi megítélését.

A felmérés szerint a felnőttek ötöde napi, további több mint harmada heti rendszerességgel kerékpározik.  A nők 69 százaléka nyilatkozta, hogy kedvezőbb körülmények – például jobb infrastruktúra, biztonságos tárolás és kulturáltabb közlekedés – mellett gyakrabban ülne biciklire.

A válaszadók közel fele támogatná a forgalomcsökkentő intézkedéseket a gyalogosok és kerékpárosok védelmében, és minden második bringás szerint az államnak és az önkormányzatoknak többet kellene költeniük a kerékpározás fejlesztésére.

A kutatás eredményei letölthetők pdf formátumban az alábbi linkre kattintva:

Így bringázik Magyarország 2025

English version available here:

This is how Hungary cycles 2025

Magyarországon a felnőttek többsége szokott kerékpározni: egyötöde napi, vagy szinte napi rendszerességgel, összesen szűk harmada legalább hetente.

A felnőttek 60 százaléka szokott kerékpározni Magyarországon, 21 százalékuk szinte minden nap. Hetente a felnőttek 9 százaléka kerékpározik, ritkábban pedig 30 százalék. A felnőttek több, mint negyede közlekedési eszközként használja a kerékpárt, és a magyarok 10 százalékának a kerékpár az elsődleges közlekedési eszköze.

A leginkább rendszeres kerékpározók hányada az észak- és dél-alföldi, valamint a nyugat-dunántúli régióban a legmagasabb.

Az időjárás főleg azokat tántorítja el a tekeréstől, akik ritkábban kerékpároznak. Azok közül, akik közlekedési céllal használják a kerékpárt, egyharmaduk a leghidegebb hónapokban sem teszi le a biciklit, a mindennap vagy majdnem mindennap kerékpározók majdnem kétharmada teker a téli hónapokban.

A jelenleg kevésbé aktív, legalább hetente kerékpározók több, mint fele, a teljes népesség 16 százaléka kerékpározna többet, ha jobbak lennének a körülmények. A ritkábban kerékpározó nők 69 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kedvezőbb körülmények esetén többet kerékpározna.

Azok között, akik a kedvezőbb körülmények esetén a kerékpározást választanák közlekedési eszközként, a legtöbben a rossz közlekedési kultúrát, illetve a balesettől és lopástól való félelmet jelölték meg legnagyobb akadályként. Úgy gondolják, a jobb kerékpáros infrastruktúra, az autósok és kerékpárosok közötti együttműködés javulása, a biztonságosabb kerékpártárolás segítenének abban, hogy gyakrabban kerékpárra üljenek.

Országosan csökkent a kerékpározók aránya. A fővárosban nem, sőt a napi rendszerességgel kerékpározók aránya még emelkedett is valamelyest. Budapesten a felnőtt lakosság 14%-a naponta, vagy majdnem naponta kerékpározik, több, mint kétharmaduk hetente, vagy ritkábban ül kerékpárra, de a budapestiek fele – minden második ember – szokott biciklizni.

Azok körében, akik közlekedési céllal használnak kerékpárt megfgyelhető, hogy elsősorban a tavasztól őszig választják a kerékpárt legalább hetente. A kerékpárral közlekedők 35%-a az időjárástól szinte függetlenül egész évben kerékpárral közlekedik. A kerékpárral közlekedők átlagosan 11,5 km-t tesznek meg egy nap, a budapesti kerékpárosok valamivel többet, átlagosan napi 13,6 km-t tekernek. A budapestiek és a falun élők kevésbé tekernek rossz időjárási körülmények között, mint a megyeszékhelyen és kisebb városokban lakók.

A hazai kerékpározók bő kétharmada soha nem szokta kombinálni a kerékpáros közlekedést tömegközlekedési eszközök használatával. Összességében kevesebb, mint egyötödük szokott bizonyos gyakorisággal ilyen módon közlekedni, de e csoport többségével is csak néha fordul ez elő. Csak a kerékpározók 6 százalékára jellemző, hogy kerékpárral jutnak el egy tömegközlekedési eszközig, hogy onnan annak használatával menjenek. A tömegközlekedés és a kerékpározás kombinációja az átlagosnál sokkal inkább jellemző a 30 év alatti korosztályra, illetve a kisvárosokban és a falvakban élőkre.

Sok helyről lehet hallani, hogy a kerékpárosok nem ismerik a KRESZ-t, de kutatásaink alapján ez a tévhit erősen megkérdőjelezhető: a kerékpárral közlekedők 77%-a rendelkezik jogosítvánnyal. A soha nem kerékpározók között kevesebb embernek van jogosítványa, mint azok között, akik szoktak kerékpározni

A teljes felnőtt népességhez képest a kerékpárosok némileg felülreprezentáltak az autóval rendelkezők körében, elmondható, hogy bármelyik gyakorisággal tekerő csoport mintegy kétharmadának van autója.

A kerékpározók mintegy harmada rendelkezik közösségi közlekedési bérlettel.

Összességében a felnőttek 30 százaléka rendszeres kerékpározó, legalább hetente szokott kerékpározni. Közvetve árulkodik a kerékpáros közlekedés nehézségeiről, a körülményekkel kapcsolatos problémákról, hogy a rendszeresen kerékpározók fele úgy érzi, ha jobbak lennének a kerékpáros közlekedés körülményei, akkor a jelenleginél is többet kerékpározna.

A teljes népesség körében a válaszadók több olyan elemet jelöltek meg, melyek közvetlenül vagy közvetve a forgalomcsillapítás témakörébe tartoznak, hogy ezek révén növelhető lenne a kerékpározás népszerűsége.

A kerékpározó lakosság mintegy fele úgy gondolja, hogy több fnanszírozást kellene biztosítani a kerékpározásnak, akár más területek rovására is. Szignifkáns különbség van a gyakrabban és a ritkábban kerékpározók között, és több nő gondolja, mint férf, hogy az államnak és az önkormányzatoknak többet kellene költeni a kerékpározásra.

A megkérdezettek majdnem fele, jellemzően a nagyobb városokban és a fővárosban élők gondolják úgy, hogy szükséges forgalomcsillapító intézkedéseket bevezetni a gyalogosok és kerékpárosok védelmében.

A legalább hetente kerékpározó népesség mintegy ötöde, a naponta kerékpározók fele jár munkába kerékpárral. Ehhez a teljes, aktív népesség 16 százaléka kap valamilyen segítséget a munkahelyen, Budapesten ez jellemzőbb, mint vidéken. A legalább hetente kerékpározók majdnem fele úgy véli, hogy az államnak vagy az önkormányzatoknak támogatniuk kellene a kerékpárral munkába járást, és igényelné ezeket a lehetőségeket a munkahelyen.

Az emberek kétharmada leginkább ügyek intézésére és helyszínek elérése céljából használja a kerékpárt, a kerékpározók egyharmada pedig kikapcsolódásra, sportolásra is.