A tavalyi költségvetési vitában kerékpáros fejlesztésekre megszavazott források (közlekedési kiadások 3 ezreléke), a projektek késése miatt végül teljes egészében átcsúsznak az eleve bizonytalan 2026-os költségvetésbe.
Hiába közlekedik a budapestiek 20%-a legalább hetente kerékpárral, hiába emelkedett a körülmények ellenére is nulláról már 2-3%-ra a kerékpáros közlekedést bevállalók forgalmi részaránya, a finanszírozás a korábbi ezrelékekről is tovább tudott zuhanni. Az idei mélypont újabb tünete annak, hogy Budapest közlekedési stratégiáját senki sem veszi komolyan, a kerékpározás pedig még úgy is alsóbbrendű közlekedési forma, hogy tisztább, egészségesebb, fenntarthatóbb, ráadásul olcsóbban kiépíthető és üzemeltethető.
A 2026-os költségvetés elfogadásáig, vagy bukásáig néhány nap maradt hátra. Az elmúlt hetekben megkerestük a közgyűlési frakciókat, hogy tegyenek valamit a kerékpárral (is) közlekedő budapestiek biztonságáért. Az eredményt mi is kíváncsian várjuk.
Elvben mindenki támogató, de eddig senki sem lépett az ügy érdekében. Mindenkitől ugyanazt kértük: Egy nyugat-európai városokéhoz hasonló, rendszeres éves kerékpáros hálózatfejlesztési keretet. 2026-ra akár alacsonyabb, jelképes összeggel, ami a költségvetési vihar elvonulásával méltányos (forgalomarányos) mértékűre emelhető. A hálózatfejlesztési kerethez tartozzon egy hiányzó szakaszokat fontossági sorrendbe rendező, évente felülvizsgált lista. Akinél nehezen mentek át az elmúlt évek fontos, de konfliktusos helyszínei, azt azzal bátorítottuk, hogy sok évre elegendő vitamentes hálózati lyuk is található még a hálózaton.
A haladás azért is lenne különösen fontos, mert 2025 után 2026 újabb mélypont lehet a budapesti kerékpáros közlekedésben. A Bubi akár fél évre is leállhat, majd elveszítve teljes ügyféladatbázisát, nulláról indulhat újra, az Üllői út kerékpársávjai lefeleződhetnek, a kis- és nagykörúti kerékpársávokra forgalmas buszmegállók épülnek, a már bejelentett körúti kerékpársztráda, és a 6 éve halogatott dunaparti Eurovelo útvonal is ellehetetlenülhet. Ráadásul heteken belül újabb 30 évre leszavazhatják a Petőfi híd kerékpársávjainak visszaépítését, holott hídpárja (Margit híd) Budapest legnagyobb biciklis forgalmú helyszíne lett a 2013-as szélesítés után. Ezek a folyamatok teljesen szembe mennek az aktuális közlekedési és közlekedésbiztonsági stratégiával.
Bár Budapest a koronavírus járvány egyik kerékpáros példavárosa volt gyors reagálása miatt, azóta fokozta lemaradását többek között Londonnal, Párizzsal, Béccsel vagy akár Varsóval szemben is, akik évről évre biztosítják a kerékpáros közlekedésre fordított forrásokat, így gyorsulva bővíthették hálózatukat.
Bármilyen pártra is szavazol, bárhol is laksz a városban, ha tudod segíteni valamilyen módon a választott politikusaink ösztönzését, kérünk tedd meg. A fővárosi képviselők elérhetőségeit itt találjátok:
Ha ismersz újságírót, vagy te magad írnál erről, segíts nekünk az írásunk elküldésével. Az európai nagyvárosok trendjeiből következik, hogy Budapest is kerékpárosbarát lesz, de erről a holtpontról ugyanúgy kell túllendülnünk mint nekik: költeni is kell arra, amit szóban, stratégiában évek óta támogatnak. Reméljük, 10 év múlva csak rossz emlék lesz ez a nullázós év, mint ma a közösségi közlekedésben a régi füstös buszok, liftmentes metrómegállók, ócska trolik és lerobbant villamosok. Ahol az elmúlt években bővült a hálózat, ott többszöröződött a kerékpározók száma. Ez az egyetlen út a közgyűlés által kitűzött cél felé, így a finanszírozása is elkerülhetetlen.
Lépj be a Magyar Kerékpárosklubba, és erősítsd azt a közösséget, amely nap mint nap dolgozik a bringázás jövőjéért. Tagdíjad nemcsak a szakmai munkát teszi lehetővé, hanem valódi súlyt ad az érdekképviseletnek.
Ha szeretnéd, hogy Budapest ne maradjon le tovább Európa bringás nagyvárosai mögött, akkor most van szükség rád. Csatlakozz, és mozdítsuk ki együtt a kerékpározást a holtpontról:
https://kerekparosklub.hu/klubtagsag