Vállaltuk, hogy a választási eredmények után külön megosztjuk a kapott válaszokat - ezt most megtesszük. Már ma kezdeményeztünk egyeztetéseket annak érdekében, hogy a vállalásokból konkrét intézkedések szülessenek.

Fontosnak tartjuk hangsúlyozni: az ígéretek önmagukban nem elegendők. Valódi előrelépés csak akkor történik, ha ezek megvalósulását következetesen számon kérjük. Ebben a munkában továbbra is aktív szerepet vállalunk.

Ha számodra is fontos, hogy a kerékpározás kiszámítható, szakmai alapokon nyugvó fejlesztési terület legyen, támogasd a Kerékpárosklub munkáját adód 1%-ával, vagy csatlakozz tagként.

Mutatjuk, milyen irányba mozdulhat el a kerékpáros közlekedés a következő négy évben.

TISZA

"Tisztelt Kürti Gábor!

Köszönjük megtisztelő megkeresését! Megkerestem a TISZA illetékeseit, az általuk elmondottak összefoglalóját az alábbiakban küldöm az egyesület részére. Jelenleg a választási kampány hajrájában vagyunk, így sajnos csak rövid választ tudok adni:

A TISZA számára már megalakulásától kezdve teljesen egyértelmű volt, hogy a kerékpáros közlekedés támogatása egyszerre szolgálja a klímavédelmet és a tisztább, élhetőbb városok megteremtését. A Fővárosi Közgyűlésben szerzett tapasztalataink is megerősítették, hogy a kerékpáros infrastruktúra fejlesztése a legköltséghatékonyabb közlekedéspolitikai beruházások közé tartozik. A rövid városi utaknál a kerékpár valós alternatívát jelent, amely időt és energiát takarít meg a mindennapokban. A biciklis közlekedés erősítése továbbá csökkenti a dugókat, így gyorsabbá és kiszámíthatóbbá teszi a mindennapi közlekedést, emellett élhetőbb köztereket hoz létre.

A rendszeres kerékpározás hozzájárul az egészségesebb társadalomhoz, és hosszú távon csökkenti az egészségügyi kiadásokat. Az is teljesen egyértelmű, hogy a kerékpárosbarát városok gazdaságilag is erősebbek, mert élénkebb helyi kereskedelmet és szolgáltatásokat generálnak: a modern, fenntartható közlekedési rendszer fontos eleme a kerékpár, amely növeli a városok versenyképességét. A kerékpáros közlekedés fejlesztése szervesen illeszkedik a közösségi közlekedéshez, és együtt egy korszerű mobilitási rendszert alkotnak.

A társadalmi igény egyértelmű: egyre többen szeretnének biztonságosan és kényelmesen kerékpárral közlekedni. Ennek megfelelően a működő és emberséges Magyarország alapjai című programunkban hitet tettünk amellett, hogy megvalósítjuk a Nemzeti Kerékpáros Stratégia céljait és irányelveit.

A megküldött kérdések alapvetően konkrét beruházásokkal kapcsolatosak. Ezek adott esetben évtizedes adósságai a magyar államnak, amelyek kapcsán sokszor egyetlen kapavágás sem történt. A jelenlegi kormány öröksége jobb esetben lepusztult, elhanyagolt, rosszabb esetben pedig meg sem épült infrastruktúra. Sajnos nem lehet kétségünk afelől sem, hogy az Orbán-kormánytól kifosztott államkasszát fog hagyni a TISZA kormányára. A TISZA ezzel szemben a pazarlás, a lopás, a korrupció megszüntetésével, illetve az uniós források hazahozatalával meg fogja teremteni a lehetőséget az ország újjáépítésére – a kerékpáros infrastruktúra területén is.

Mikor készül el a 20 éve épülő EuroVelo 6 kerékpárút magyarországi szakasza?

Ütemezetten, EU-s források függvényében fog a megvalósítás folytatódni. A célunk egy olyan összefüggő, magas színvonalú hálózat kialakítása, amely egyszerre szolgálja a mindennapi közlekedést és a turizmust. A fejlesztéseknél a források hatékony felhasználását és a hosszú távú fenntarthatóságot tartjuk szem előtt.

Mikor lesz teljes, jó minőségű és biztonságos a Balatonkör?

Célunk a balatoni egészéves turizmus, valamint a helyi hivatásforgalmi célú kerékpározás feltételeinek javítása, az útfelújítási programban kerékpárutak is szerepelni fognak. A Balaton-kör egyes elemei a kiépítéskori szabványoknak megfelelően létesültek, mára elavultak, ezeket ütemezetten fogjuk fejleszteni. A Balaton térségében olyan komplex közlekedési és turisztikai szemléletet képviselünk, amelyben a kerékpár nem kiegészítő, hanem meghatározó elem. A fejlesztések során a biztonság, a minőség és a használhatóság egységét tartjuk irányadónak.

Mikorra épül ki az EuroVelo 14 hazai szakasza?

Nem tudunk konkrét dátumot meghatározni, a rendelkezésre álló források függvénye. Azon leszünk, hogy minél hamarabb. A cél egy olyan nemzetközi szinten is versenyképes útvonal létrehozása, amely erősíti Magyarország bekapcsolódását az európai kerékpáros hálózatba. A megvalósítás során az összehangolt tervezést és a fokozatos előrehaladást tartjuk kulcsfontosságúnak.

Hány százalékot fordítanak a közlekedési kiadásokból kerékpáros infrastruktúra fejlesztésére és karbantartására?

A költségvetési irányszámokban útnormatíva és üzemeltetés-fejlesztési sorok szerepelnek, ezek pontosítása, a feladatlista összeállítása folyamatos munka. Konkrét arányszámot nem tudunk meghatározni jelenleg, ugyanis a kerékpáros infrastruktúra döntő része nem különül el a közúti közlekedés más fajtáitól, a teljesen önálló létesítmények aránya elenyésző. A megközelítésünk lényege, hogy a kerékpáros szempontok ne elkülönülten, hanem a teljes közlekedési rendszer részeként jelenjenek meg. Így biztosítható, hogy minden fejlesztésnél érvényesüljenek a biztonsági és használhatósági szempontok.

Milyen nagyságrendű forrást nyitnak meg a kerékpáros közlekedésért tenni kívánó települések számára?

Célunk az egyedi támogatásokra épülő finanszírozás arányának csökkentése, és a normatív rendszer fejlesztése. A korszerű forgalmi rend alá tartozó úthálózatokra, pl. forgalomcsillapítás, gyalogos utca, stb. emelt normatíva meghatározását vizsgáljuk. A hangsúlyt a kiszámítható, átlátható és szakmailag megalapozott forráselosztásra helyezzük, amely valódi mozgásteret ad a településeknek. Ezzel ösztönözhető a helyi szintű kezdeményezés és a hosszú távon fenntartható fejlesztés.

Milyen szabályozási és épített környezet biztosítja, hogy a közlekedők akkor is biztonságban legyenek, amikor kerékpárral indulnak útnak?

A KRESZ és a közúti közlekedés tervezésére, kezelésére, üzemeltetésére vonatkozó más jogszabályok ütemezett korszerűsítése kiemelt célunk. A szabályozás és az infrastruktúra fejlesztését egységben kezeljük, hiszen a biztonság nemcsak jogszabályi, hanem tervezési és üzemeltetési kérdés is. Olyan közlekedési környezet kialakítására törekszünk, amely minden közlekedő számára kiszámítható és biztonságos.

Milyen források és szemléletformáló programok révén ösztönöznék a kerékpáros közlekedés terjedését?

Megítélésünk szerint a Nemzeti Kerékpáros Stratégiában meghatározott intézkedések mentén lehet ezt a munkát a leggyorsabban megkezdeni, kiemelt, közvetlen cselekvési lehetőséget biztosítva az önkormányzatoknak. A szemléletformálásban a partnerséget és a helyi közösségek bevonását tartjuk kulcsfontosságúnak. A cél egy olyan közlekedési kultúra erősítése, amelyben a kerékpározás természetes és széles körben elfogadott választás."