A gyalogos- és kerékpáros-infrastruktúra fejlettsége az egyik legfontosabb tényező, amely meghatározza városaink élhetőségét. Azonban nem mindegy, hogy mindenki számára elérhető-e, hiszen teljesen eltérő igényekkel rendelkeznek a gyermekek, az idősek, a nők és a férfiak, a mozgásukban vagy látásukban korlátozottak, a neurodiverz városhasználók vagy az alacsony jövedelmű lakossági csoportok. A CEAML (Central European Active Mobility Lab) projektünk keretében megvalósuló kerékpáros konferenciánk fókuszába azt helyeztük, hogy milyen nemzetközi és hazai jó gyakorlatok mentén tehetnénk befogadóbbá gyalogos és kerékpáros infrastruktúránkat Budapesten és nagyvárosainkban. Éppen ezért fontos, hogy a városi közlekedési infrastruktúrák tervezése során minél több társadalmi csoport szempontjait tudjuk becsatornázni.

A CEAML projektünk keretében megvalósuló kerékpáros konferenciánk fókuszába azt helyeztük, hogy milyen nemzetközi és hazai jó gyakorlatok mentén tehetnénk befogadóbbá gyalogos és kerékpáros infrastruktúránkat Budapesten és nagyvárosainkban.

A konferencia két szakmai blokkból, valamint egy óbudai kerékpáros bejárásból állt. A délelőtti blokkban először Burján Ferenc, Óbuda-Békásmegyer alpolgármestere szólalt fel, előadásában az elmúlt évek óbudai kerékpáros fejlesztéseit mutatta be. Olyan kerületi példákat mutatott be, mint például a fedett, zárható kerékpártárolók kialakítása vagy a kerületi lakosok számára ingyenesen elérhető kerékpárbérlés lehetősége, de nem maradt el az óbudai bicibusz bemutatása sem.

Az önkormányzati oldalt képviselte a második előadó, Zikkert Zoltán is, aki a józsefvárosi RÉV8 Zrt. vezérigazgatója és a Trefort utca iskolautcává alakításának történetét mutatta be. Az előadó kiemelte, hogy az iskolautca kialakításánál cél volt, hogy annak megvalósítása illeszkedjen a Gyerekbarát Józsefváros Koncepcióhoz. Azzal kapcsolatban is megosztott tapasztalatokat, hogy egy ilyen projekt sikerességének a kulcsa a helyi lakossággal való kommunikáció és a bevonás - gyakran az infrastrukturális költségeknél magasabbak a kommunikációs költségek. A Trefort utca esetében például a kivitelezést egy több mint 400 fős kérdőív lekérdezése előzte meg. Az első józsefvárosi iskolautca sikere abban rejlik, hogy nem csak egészségesebb és biztonságosabb utca jött létre a Trefort Gimnázium tanulói és oktatói számára, hanem egy olyan multifunkcionális térrel is gazdagodott az utca, ahol kihelyezett tanórák, sport- és közösségi események megtartása is lehetséges.

Ezt követően Dúll Andrea, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának dékánja beszélt a mikromobilitási eszközök használatához kapcsolódó városi környezetpszichológiai jelenségekről. Először arra hívta fel a figyelmet, hogy a mobilitás fogalma is változik, amelyet jelentősen formált a COVID-19 járvány is. Fontos különbséget tenni a körülvevő, nem körülvevő és a beiktatott mobilitási eszközök között, hiszen teljesen eltérő attitűdöket eredményeznek a városi közlekedésben. Előadása második felében arról beszélt, hogy a gyalogolhatóság valójában azt jelenti, hogy a tér mennyire ösztönöz a gyaloglásra. Hangsúlyozta, hogy ezt egészen kicsi, úgynevezett “mikrobeavatkozásokkal” is formálhatjuk - például hogy egy idős vagy neurodiverz páciens pontosan milyen útvonalon tudja elérni a kórház bejáratát.

A délelőtti blokk második felében Abelovszky Tamás, a Bringasuli programvezetője ismertette kerékpáros képzéseik eddigi tapasztalatait, illetve kitekintést adott néhány külföldi iskolautca példára is. A következő előadó Barna Zsolt, az Értékterv tervezőiroda ügyvezetője volt, aki “Iskolai mobilitás: vágyak és valóság” címmel a gyermekek és fiatalok mobilitási jellemzőit ismertette. A délelőtti szakasz utolsó előadója a Magyar Kerékpárosklub kommunikációs munkatársa, Kádár Melinda volt, aki többek között a Bringázz a munkába kampány és a bicibusz projektek eddigi tapasztalatait mutatta be.

Az ebédszünet előtt Liptay Orsolya és Dalos Péter vezetésével, két csoportban volt lehetőségük Óbuda belvárosi szakaszát bejárniuk a konferencia résztvevőinek. A kerékpáros bejárás útvonalát a 2025 júniusi bringás reggelin felvett öröm-bánat térképezés alapján Liptay Orsolya állította össze. Az öröm-bánat térképezés lényege, hogy a megkérdezettek egy térképen, színes postitekkel jelölik az általuk leginkább kedvelt, illetve a legkevésbé kedvelt pontokat - ezúttal kerékpáros szempontból. A válaszokat aggregálva egy térképet kapunk, amelyen szemléletesen kirajzódnak a város vagy városrész kerékpáros szempontból leginkább kedvelt, de a leginkább fejlesztendő pontjai is.

A kerékpáros bejárást és az ebédet követően a délutáni szakmai blokkal folytatódott a konferencia. Dalos Eszter, a Kontúr pszichológus szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy mennyire más igényekkel és lehetőségekkel rendelkeznek a városhasználat során a nők. Vizualizált példaként a “manspreading” (kanterpesz) jelenségét mutatta be. Az előadó arra hívta fel a figyelmet, hogy a közterek használatából különböző csoportok különböző mértékben részesülnek, állítása szerint ezért a “köztér újrafelosztására” van szükség. Kiemelte továbbá, hogy “a szavazók nem tudnak olyan dolgot választani, amit még nem ismernek.”

Ezt követően Pance Lóránt, a Magyar Kerékpárosklub Velencei-tavi tagszervezetének aktivistája osztotta meg közösségszervező tapasztalatait a tó térségéből. Bemutatta, hogy hogyan képesek az alulról jövő, civil kezdeményezések jelentősebb létszámú lakosságot “kis gömböc” jelleggel megmozgatni, illetve hogy ilyen sikeres eseményeket, kampányokat követően hogyan lehet az ügy mellé állítani az önkormányzatokat is. Olyan sikeres akciókat ismertetett az előadó, mint a bringaút takarítási kampány, a “bringambulancia” vagy a Mozgás Éjszakáján éjszakai tókör eseménye.

Liptay Orsolya, a Magyar Kerékpárosklub munkatársa, illetve az észak-budai tagszervezet aktivistája a klub 2025-ös kerékpáros attitűdkutatásának eredményeit mutatta be a résztvevőknek. Kiemelte, hogy a kerékpározási motivációk között növekedett a közösség meglétének súlya. Arról is beszélt, hogy melyek voltak azok a tényezők, amelyek változtak 2022 óta a hazai kerékpározók körében. Kiemelte, hogy a kerékpározástól visszatartó erők közül növekszik a félelem a balesettől, illetve a lopástól, valamint növekszik az elégedetlenség az infrastruktúrával kapcsolatban.

A délutáni blokk negyedik előadója Gerencsér Gábor volt, a Magyar Kerékpárosklub székesfehérvári tagszervezetének, a Bringásfehérvárnak a képviselője, aki a bicókórház koncepció megvalósítását mutatta be lépésről lépésre. Az előadó részletes, gyakorlatias útmutatást adott arra vonatkozóan, hogy hogyan érdemes nekiállni egy bicókórház megszervezésének, milyen eszközök, szerszámok szükségesek. Kitért arra is, hogy milyen nagy sikere volt a kezdeményezésnek nem csak a helyben kerékpározók, hanem a helyi kerékpárboltok és az önkormányzat körében is.

Ezt követően Grancsai Péter, a Magyar Kerékpárosklub törökbálinti tagszervezetének képviselője a törökbálinti bicibusz szervezésének és fejlődésének tapasztalatait mutatta be. Különösen hasznos volt a tapasztalatok megosztása a konferencián résztvevő agglomerációs önkormányzatok számára, akik hasonló kihívásokkal szembesülnek, mint Törökbálint. A törökbálinti főszervező elmondta, hogy a bicibuszok szervezésének a legkritikusabb, hogy van-e olyan helyi szereplő, aki hosszú távon felvállalja a szervezést. Jellemzően olyanok válnak bicibusz szervezővé, akik maguk is érintettek, tehát saját gyermekeik által tapasztalják a közlekedési kihívásokat és ezért fognak bele egy ilyen közösségi kezdeményezésbe.

A konferencia utolsó előadója Gertheis Antal, a Mobilissimus Kft. vezető szakértője volt, aki “Kerékpáros nemzet? Kerékpározási szokások a népszámlálás tükrében” címmel ismertette friss kutatását. Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy a 2011-es és a 2022-es népszámlálás között 3 millióról 4,1 millióra nőtt a magyarországi személygépjármű állomány, ezzel párhuzamosan pedig látható az autóhasználat növekedése a magyarországi modal splitben is. Az autóhasználat különösen meghatározó az alacsonyabb infrastrukturális ellátottságú, de nagy népsűrűségű agglomerációs településeken.

A Magyar Kerékpárosklub második alkalommal megrendezett „Zöldebb utak – önkormányzatok a fenntartható közlekedésért” konferenciája idén is kiemelkedő szakmai értéket teremtett azzal, hogy a fenntartható, gyalogos- és kerékpárosbarát közlekedési rendszerek fejlesztését társadalmi sokszínűségre épülő szemlélettel közelítette meg. Az esemény nemcsak hazai és nemzetközi jó gyakorlatokat mutatott be - az iskolautcák létrehozásától a bicibuszok és bicókórházak működtetéséig -, hanem hangsúlyozta a fejlesztések pszichológiai, közösségszervezési és kommunikációs dimenzióit, amelyek gyakran meghatározóbbak, mint az infrastruktúra költségei. A konferencia valódi értéke abban állt, hogy a döntéshozók, szakemberek és civilek tapasztalatait közös tudássá formálta, ezzel előremutató iránymutatást kínálva a befogadó és élhető városi mobilitás fejlesztéséhez.

A konferencián elhangzott előadások megtekinthetők a Magyar Kerékpárosklub Youtube-csatornáján, a Zöldebb utak konferencia lejátszási listáján.