Támogasd 1%-kal a munkánkat!

Kerékpáros konzultáción voltunk a budapesti Városházán

Szeptember 21-én a Fővárosi Közgyűlés Városfejlesztési Közlekedési és Környezetvédelmi Bizottságának meghívására kerületi és fővárosi vezetők, a BKK, a Nemzetgazdasági Minisztérium képviselői és civil szervezetek – köztük a Magyar Kerékpárosklub – részvételével zajlott konzultáció a jövő kerékpáros fejlesztéseiről

Olyan bringás fórum volt hétfő délután a Városházán, amilyenre eddig nem volt példa. A 23 budapesti kerület majdnem összes polgármestere vagy vezető beosztású tisztségviselője, Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes, az NGM és több állami szerv részvételével beszéltünk az utóbbi években megvalósult kerékpáros fejlesztésekről és a jövőbeli tervekről.

A konzultációt vezető Riz Levente bizottsági elnök és 17. kerületi polgármester úgy fogalmazott, hogy „a kerékpár ma már nem csak sport-, hanem közlekedési eszköz, ami egészségesebbé, nyugodtabbá, tisztábbá teheti” a településeinket. Szeneczey Balázs városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes hangsúlyozta, hogy a fejlesztések lényege, hogy szabad döntés lehessen kerékpárral eljutni A-ból B-be.

Lesz-e 2030-ra 10%-os bringás arány?

Az elmúlt 5 év biciklis fejlesztéseit és a jövőbeli terveket Tőkés Balázs, a BKK stratégiai munkatársa ismertette. Tőkés a főváros Balázs Mór tervét idézve célként jelölte meg, hogy az egyéni autózás csökkentésével 45-ről 50%-ra növeljék a közösségi közlekedés forgalmi részarányát, 18-ról 20%-ra emeljék a gyaloglás és a városszerte ma 2%-os arányról 10%-ra emeljék a kerékpározást a városi forgalomban.

Az elmúlt évek rohamos növekedését felmérő tanulmányról, a belvárosi 10-20%-os forgalmi arányokról és a biciklizés biztonságosabbá válásáról itt olvashatsz.

Tőkés szerint a főváros stratégiájának célja a kerékpározás elfogadottságának növelése, biztonságos, vonzó és kényelmes infrastruktúra kialakítása és szakmai együttműködés a civil- és közszférával. Az új  megoldások között Tőkés kiemelte a kétirányú biciklis forgalomnak megnyitott egyirányú utcákat, melyeken összesen egy darab regisztrált baleset történt július végéig, ez is bizonyítja az új fejlesztések hatékonyságát.

Bár a Bubihoz kapcsolódó belvárosi fejlesztések bevallottan késve készülnek el, a BKK további célokat ismertetett a külvárosi kapcsolatok, új B+R kerékpárparkolók, a Rákos-patak és az EuroVelo 6 fejlesztésével kapcsolatban. A MOL Bubi közbringa-rendszer ígéretük szerint 2016-ra eléri a Hungária körgyűrűt.

A jövőt tekintve a BKK-s szakember kiemelte a külső kerületi fejlesztéseket is, de érezhető volt, hogy a közlekedési cég jobban koncentrál az egyre bringásabb belső kerületekre. Tőkés felhívta a figyelmet, hogy az utóbbi években pont a kerületek vezetése állt ellen a BKK által szorgalmazott bringás fejlesztéseknek.

A kerületek többet szeretnének

Míg az 5. kerületi polgármester és a 9. kerületi főépítész igen aktív volt a beszélgetésen, sajnos ez a többi belső kerületi képviselőről nem volt elmondható. Józsefváros nem is delegált képviselőt a fórumra. A konzultáción érezhető volt a külső kerületek vezetőinek elégedetlensége, ők több bringás fejlesztést látnának szükségesnek a belvároson kívül is.

Wintermantel Zsolt újpesti polgármester a még nem kerékpározók bringára ültetése mellett emelt szót, ezt a helyi szabadidős kerékpározás lehetőségeinek fejlesztésével valósítaná meg. A polgármester kiemelte, hogy ahol fejlesztések történtek a városrészen belül, ott látható volt a kerékpározás növekedése, így lenne értelme további beruházásoknak is. „Ha nincs elég pénz, legalább kerékpáros nyomokat fessünk fel” – ajánlotta a 4. kerület vezetője.

Riz Levente 17. kerületi és Karácsony Gergely zuglói polgármester is a belvárosi kapcsolat hiányáról beszélt. Riz kiemelte, hogy kerületükben a vasútállomások bringaparkolói rendszeresen tele vannak. Karácsony felvetette, hogy a tömegközlekedésre ráhordó B+R parkolók kialakítása hasznos megoldás lehet, valamint fejleszteni szeretnék a városrészen belüli biciklis közlekedést. A 14. kerület vezetője kiemelte, hogy a Rákosrendezői pályaudvaron jelenleg a MÁV ellenállása miatt nagyon nehéz átjutni a 13. kerületbe.

A 23. kerületet képviselő Orbán Gyöngyi egyenesen életveszélyesnek nevezte a Soroksári utat, és a Ábel Attila csepeli alpolgármesterrel egyetértésben a Kis-Duna-ág elérhetőségének hiányát emelte még ki. A 21. kerület alpolgármestere a biciklis fejlesztések forgalomgeneráló hatását szemléltette a Weiss Manfréd út menti kerékpárút és a HÉV megállók B+R-parkolóinak példájával, melyek megnövelték a csepeli bringások számát. Ábel Attila megjegyezte, hogy a Kis-Duna melletti strand fejlesztésénél fontos szempont lesz a biciklis közlekedés fejlesztése, hiszen ott több autó már nem fér el.

Az 5. kerületet vezető Szentgyörgyvölgyi Péter hangsúlyozta, hogy mindenhová bringával jár, és szeretné, hogy a külvárosok biciklivel is jobban elérhetőek legyenek a kikapcsolódni vágyó belvárosiaknak. Szűcs Balázs 9. kerületi főépítész felrótta a fővárosnak, hogy az Üllői útra tervezett biciklisáv építése tovább késik a 3-as metró felújítása miatt. Szűcs a járdán kerékpározás veszélyeiről is beszélt. Bús Balázs óbudai polgármester felvetette, hogy a biciklivel munkába járók kaphatnának adókedvezményt, illetve időszerű lenne egy bringás-gyalogos híd építése a Margitsziget és a Szépvölgyi út között.

A 16. kerület nevében elhangzott, hogy a kerületet a Szilas-patak és a vasúti sínek választják el szomszédjaitól és ezeket jó lenne átjárhatóvá tenni, Kispest nevében pedig Vince György a szigetszerű bicikliutak hálózatosítását tartotta megoldandónak.

Pénz is lenne minderre?

A kerékpáros fejlesztésekre lehívható források tekintetében releváns VEKOP pályázatokról Stefán László, az NGM közlekedésfejlesztési referense tartott tájékoztatót. Kiemelte, hogy kerületek önállóan nem tudnak pályázni, erre csak a fővárosnak van lehetősége, esetleg a főváros által vezetett konzorciumoknak.

Szerintünk

A Magyar Kerékpárosklubot Halász Áron elnökségi tag és Torma Dániel építőmérnök képviselte. Elmondtuk, hogy a kerékpáros fejlesztések elsődleges szempontja, hogy egységes, érthető, biztonságos és vonzó infrastruktúra álljon a városlakók rendelkezésére. Kiemeltük, hogy ez az úthálózat egészének kerékpározhatóságát jelenti, és különböző helyek különböző megoldásokat igényelnek. Mivel a kerékpározás a legolcsóbb, és egyben legtöbb hasznot hozó közlekedési forma, az egyetlen akadályt a fejlesztése előtt a politikai elkötelezettség hiánya jelentheti, hívtuk fel a polgármesterek figyelmét.

Felvetettem, hogy a BKK ambiciózusabb célokat is kitűzhetne maga elé, a budapesti bringás fejlődés ugyanis megfelelő fejlesztésekkel megtámogatva jóval 2030 előtt elérheti a 10%-os forgalmi arányt. Budapest legsürgetőbb feladatai szerintünk a meglévő hálózat felmérése és a régi elavult biciklis létesítmények korszerűsítése, a hidak bringázhatóbbá tétele, a kül- és belvárosi kapcsolatok fejlesztése és a városrészeken belüli kerékpározhatóság, megfelelő karbantartás, valamint a kerületi és fővárosi fejlesztések összehangolása komplex kerékpáros fejlesztésekkel. Felszólalásom végén felvetettem, hogy tartsunk kerületi és fővárosi szintű bejárásokat helyi vezetőkkel, amire Riz Levente 17. kerületi polgármester igent mondott.

Szintén civil részről volt még jelen Németh Zsolt a Kerékpáros Magyarország Szövetségtől, aki beszámolt róla, hogy az NGM felkérése alapján az EuroVelo nyomvonal fejlesztésében vesznek részt. Eisenkrammer Károly pedig a Népliget szabadidős célú biciklis használatát, valamint az oktatás fontosságát ajánlotta a városvezetők figyelmébe.

A válasz

A kerületek és a civil szervezetek felszólalásaira reagálva Nyul Zoltán, a BKK Stratégia és Innováció részlegének igazgatója kiemelte, hogy hálózati gondolkodásban hisznek és priorizálják a meglévő, átalakítandó és építendő infrastruktúra fejlesztését, megfelelve a szabadidős és közlekedési funkcióknak is. Az igazgató lehetségesnek nevezte a 10%-os arány határidejének felülvizsgálatát.

Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes fontosnak tartotta kiemelni, hogy nem feltétlenül cél, hogy kerékpáros paradicsom legyen Budapest, a „realitások” talaján maradva nem biztos, hogy a leggyorsabb útvonalakat kell biztosítani minden esetben a kerékpárnak. Szeneczey ugyanakkor hozzátette, hogy miután jövőre a Bubi eléri a Hungária körutat, 2017-ben szó lehet a hálózat további bővítéséről is.

Riz Levente bizottsági elnök zárszavában úgy fogalmazott, hogy a kerületeknek és a fővárosnak is „nyomni kell a gázpedált” a biciklis fejlesztések terén és felvetésemre reagálva felajánlotta, hogy egy reggel tekerjünk be közösen a 17. kerületből a Városházára, megnézve, milyen a kül- és belváros kapcsolata kerékpárral.

 


 

Tetszett a cikk?

A Kerékpárosklub azért dolgozik, hogy bringa- és emberbarát településeink legyenek. Ez csak a Te támogatásoddal lehetséges.

Hogyan segíthetsz?

Lépj be! Tagsági díjaddal nem csak a munkánkat támogathatod, hanem rengeteg szolgáltatás és kedvezmény is jár érte az egész országban. Belépéshez kattints ide!

Hozzászólások

Új hozzászólás beküldése

Ha lehet ne a "gáz" pedált nyomják, mert ez így picit gázul hangzik:
"Riz Levente bizottsági elnök zárszavában úgy fogalmazott, hogy a kerületeknek és a fővárosnak is „nyomni kell a gázpedált” a biciklis fejlesztések terén..."

Azért az egyes kerületek képviselete gyönyörűen tükrözi az alapvető érdekeltséget (lásd XVII. vs. VIII. kerület). (Apropó, kerületeket akármennyire is ósdi, a Magyar Helyesírás Szabályai szerint még mindig római számmal nem csak illik, hanem KELL is írni!)
Budát képviselte valaki egyáltalán ? Szánalmas ez a felállás.
Esetleg egy pályázatírót is érdemes lenne ráfuttatni erre a témára: az hogy az NGM bejelenti hogy az egyes kerületek nem tudnak önállóan pályázni, hanem csak a főváros - még nem feltétlenül igaz sajnos !
Egyébként a kerékpáros képviseletnek szokásos respect és big up ! Szeneczey tökéletesen példázza az általatok felvetett politikai elkötelezettség hiányát. Ez messze a legnagyobb prioritású minden más területen a világban. Amíg a vezetők nem érzik magukénak az ügyet addig csiga tempóban fog haladni minden. Amint ez átfordul, hirtelen hatalmas dolgok tudnak kinőni a földből. Szerintem erre kell a legnagyobb hangsúlyt fektetnetek!

Örvendetes, hogy van ilyen is már, és sok örvendetes dolog hangzott el. Viszont ismét felvetném, hogy szerintem hasznos lenne elrugaszkodni az infrastruktúra vezérelte gondolkodástól, mert a kerékpározás ügye elsősorban nem az infrastruktúrán múlik, hanem a közgondolkodáson, ami övezi. A BUBI ékes példa, az infrastruktúra messze nem tart lépést az általa gerjesztett forgalommal, mégis működik. Persze, lehetne mondani, hogy a BUBI maga is infrastruktúra, de szerintem sokkal nagyobb az általa közvetített szemlélet hatása, mint amekkora maga a beruházás értéke.