Rólam
Budapesten születtem, gyerekként a szüleimmel rengeteget autóztam. Aztán kiköltöztünk az agglomerációba és onnan több, mint 10 évig napi szinten ingáztam összesen 3 órát autóval, majd később távolsági busszal. Ezután egyetemista lettem, egy budapesti kollégiumba költöztem és szinte csak tömegközlekedést használtam.
Utána lediplomáztam és ahelyett, hogy vettem volna 10 ezerért egy felnőtt bérletet, vettem egy 20+ éves benzines autót 350 ezer Ft-ért (221 g/km CO2 kibocsátással). Azt gondoltam, hogy olcsóbb, mint a havi 10 ezres bérlet, hiszen abba “csak tankolni kell” és kényelmes is. (Plusz akkor még úgy gondoltam, hogy ezzel “szintet lépek” a társadalomban.)
4 évig használtam ezt az autót, miközben indítottam egy saját vállalkozást is, és rájöttem, hogy az autó nem igazán ideális a közlekedésre Budapesten. Drága, állandóan parkolóhelyet kell vadászni és a dugóban állás az egyik legrosszabb érzés, amit egy éppen siető utazó érezhet.
2017-ben voltam olyan külföldi országokban, amik inspiráltak - például Hollandia és Norvégia – hogy gondolkodjak kicsit másképp mindenről, így a közlekedésről is. Így 4 év után, 2018 novemberében eladtam az autómat. További fontos tényező volt, hogy szerettem volna tenni a környezetért is, és tudtam, hogy ezzel elég sokat segíthetek.
Mindig is érdekeltek a statisztikák, így kíváncsiságból elhatároztam, hogy egy éven keresztül minden utazásomat rögzítem (honnan-hova, távolság, költség és utazási mód), hátha valami izgalmas fog kijönni a végén az adatokból. A családban így is maradt egy autó, mivel a feleségemnek van egy céges autója, amivel vidékre ingázik, szóval minden utazási alternatíva a rendelkezésemre állt. Összesen 997 db utazást rögzítettem 2017.11.27 és 2018.11.27 között.
Miközben elkezdtem írni az utazásokat és tesztelni a közlekedési módokat, egyre több dologra jöttem rá.
Tévhit 1: Az autó olcsó
Egészen sokáig azt gondoltam, hogy az autóm fenntartása nem kerül sok pénzbe, hozzáteszem sosem adtam össze az összes költséget, csak volt egy elképzelés a fejemben. Aztán 2016-ban egy netes kalkulátorral kiszámítottam, hogy mennyibe kerül havonta az autóm.
A kalkulátor havi 45 000 Ft-ot dobott ki. Ebben benne volt a vételár terítve, alternatív tőkeköltség, benzinköltség, biztosítási díjak, parkolási költségek, szerviz és javítási költségek, gumicserék, műszaki vizsgák, büntetések. Akkor ezen ledöbbentem, de ami még ijesztőbb volt, hogy a kollégáim is kitöltötték, és nekik 60-85 000 Ft jött ki havonta (nekik újabb kocsijuk volt). Akkor éreztem először, hogy a kocsi pénzügyi szempontból tényleg nem forrás (ami pénzt termel) hanem eszköz (ami kopik és csak a pénzt viszi el).
November volt, amikor eladtam az autót és vettem egy bringát.
Úgy gondoltam, hogy télen nem lehet biciklizni, úgyhogy eleinte december-március között főleg közösségi autóval mozogtam.
Utána egyre gyakrabban ültem biciklire, majd végül az év vége felé a tömegközlekedést is egyre gyakrabban használtam (főleg amikor hideg volt és üzleti tárgyalásra kellett mennem). 1 év alatt 425 000 Ft-ot spóroltam azzal, hogy eladtam az autómat és más közlekedési módokat használtam. Ebben benne van több, mint 130 közösségi autós közlekedés, ami abszolút nem olcsó mulatság. Ha azokat az utazásokat tömegközlekedéssel vagy biciklivel oldottam volna meg közel 600 000 Ft lenne a spórolás egy év alatt.
Tévhit 2: Ha nincs autóm, akkor hogyan, mivel menjek oda?!?! Nincs más opció…
Először nekem is nehéz volt egyéb közlekedési módokban gondolkodni, annyira megszoktam, hogy kocsival megyek mindenhova. Ez kicsit olyan, mint amikor az ember változtat az étkezési szokásain. Először fura és fárasztó folyton gondolkodni, aztán utólag meg már el sem tudja képzelni a régi étrendet.
Milyen egyéb opciók vannak?
Leírom olyan sorrendben, ahogy én is felfedeztem őket:
- GreenGo, MOL Limo (közösségi autó)
- gyaloglás
- biciklizés
- ismerőssel együtt utazás (autóba becsatlakozás)
- Uber szerű autómegosztó
- taxi
- más személy közösségi autója!
- villamos, metró, vonat, busz, trolibusz, távolsági busz
- Blinkee (közösségi e-robogó)
- Lime (közösségi roller)
Ez összesen 16 alternatíva, amiket csoportba rendeztem az alábbi grafikonokon.
Amire rájöttem a használatuk közben, hogy nincs olyan, hogy ezzel vagy azzal jobb közlekedni. Mindig az határozza meg, hogy melyik eszköz(ök) a legjobb(ak) egy utazásnál, hogy mikor, honnan-hova, milyen időjárásban szeretnénk eljutni. Vagyis az az ideális, ha minden utazás előtt több alternatívát is végiggondolunk (időt kell szánni a tervezésre, mert az növeli a leginkább az utazás hatékonyságát) és a legjobbak közül választunk.
Ha például szombat este 11 kor kell Újpestről a MOM Parkba menni (és nem ittunk), akkor az autó nyer(het) vagy a metró+busz. Ha pénteken 16 órakor a Dózsa György útról szeretnék a Széll Kálmán térre menni, akkor pedig valószínűleg a metró+villamos, vagy a metró+metró vagy a bicikli lehet a befutó. Ha pedig szerda délben a Vörösmarty térről az Arany János utcába kell átmennem ügyet intézni, akkor nagy valószínűséggel a közösségi rollert vagy a gyaloglást kell választani.
Tévhit 3: Az autó gyors / a biciklizés lassú
A biciklizés minden közlekedési formánál stabilabb az idő szempontjából (kivéve a gyaloglást, mert az is nagyon kiszámítható). Mindig 1-2 perc pontossággal ki lehet számítani az érkezési időt, így szinte sosincs késés. Ez elsőre nagyon furcsa volt, aztán pedig úgy megszoktam, hogy most látom igazán, mennyi stresszt és kellemetlenséget okozott a sok dugóban ülés.
Ha az ember hosszútávon egy megszokott útvonalon jár, a jelzőlámpák és a kereszteződések rendszerét is ki lehet ismerni, így kisebb energia-befektetéssel is ugyanannyi idő alatt lehet beérni például a munkahelyre. Ez egyébként a kocsival is így volt: ott is tudtam a praktikákat, hogy melyik sávban hol érdemes és melyik lámpa hogyan vált, szóval a gyakorlás és a rutin minden esetben segít.
A munkahelyemre (11. és a 13. kerület között utazok át a belvároson) az érkezési idő a 3 leggyakrabban használt közlekedési eszközzel:
- bicikli: 29-32 perc
- tömegközlekedés: 35-40 perc
- autó: 23-50 perc.
+ 1 fontos érv a tudatos közlekedés mellett: környezetvédelem
Kiszámoltam a bevitt adatok alapján, hogy 1 év alatt mennyi környezetterhelést spóroltam a közlekedési szokásaim megváltoztatásával. Előtte egy 1996-os benzines autóm volt és 221g/km CO2 kibocsátással rendelkezett. Így az autó eladásával 698 kg CO2 kibocsátást spóroltam meg egy év alatt.
Ebből:
- 49,5 kg a tömegközlekedésből;
- 110,9 kg a közösségi autókból;
- 518,8 kg a biciklizésből;
- 19,4 kg a gyaloglásból származik.
A kalkulációhoz a tömegközlekedésnél 60g/km, közösségi autónál 110 g/km (az elektromosoknál is ezzel számoltam, mert új tanulmányok szerint a teljes életciklusa alatt nem jobb a fosszilis üzemanyagúaknál), biciklizésnél és gyaloglásnál értelemszerűen 0-val számoltam.
A magyar lakosság átlag karbonkibocsátása 5000 kg/fő/év (vagyis egy átlag magyar kb. 14%-ot tudná így csökkenteni a karbonkibocsátását). Az általam megspórolt CO2 kibocsátás egyenértékű azzal, amennyit 28 db 10 éves fa megköt egy év alatt.
További érdekesség és szomorú dolog, hogy ez szintén egyenértékű 1 db 2000-3000 km-es repülőúttal (légitársaságtól függően). Ebből is látszik, hogy a repülés mennyire környezetszennyező. (És sokkal könnyebb annak mellőzésével/kiváltásával csökkenteni az ökológiai lábnyomunkat).
Ha pedig az étkezést nézzük, akkor ez egyenértékű kb. 28 kg marhahús előállításának, 100 kg csirke előállításának illetve 280 kg burgonya vagy 500 kg paradicsom előállításának karbonkibocsátásával.
Vagyis nagyon leegyszerűsítve kb. 14%-kal tudtam csökkenteni a karbonkibocsátásomat az autó eladásával, ami egyenértékű 28 db fa ültetésével vagy 1 közepes távolságú repülőútról való lemondással vagy 200 db “csirkés” étkezés kihagyásával.
Biciklizés: a test és lélek egyensúlyának megőrzője
Az első év tapasztalatai “autós” szemmel, pontokba szedve:
- Időjárás, fényviszonyok
Tévhit, hogy esőben a legrosszabb biciklizni, ugyanis erős szélben a legrosszabb (oldalszéllökések, szembemenő por, szembeszélben tekerés miatt). Alapvetően esőben is lehet ugyanúgy biciklizni (érdemes mindig vinni zsebben elférő esőkabátot). Ha nagyon esik, akkor már a 2. percben mindegy lesz, annyira vizes leszel, ha pedig kicsit csepereg, akkor meg kifejezetten kellemes élmény. Hóban még nem próbáltam bicajozni, de gondolom nagyon csúszik :D
Amit kitapasztaltam már, hogy mindig a kéz és a mellkas fázik először. Megfelelő réteges öltözék nélkül 5 °C alatt már kellemetlen lehet, viszont kesztyűben, sálban vagy egyéb télen használatos aláöltözékben viszont akár 0°C-ban is lehet kényelmesen kerékpározni. (Jégeralsó, hőtartó testruha, sál, kesztyű stb.)
Ha meleg idő van, akkor jókat lehet tekerés közben napozni, de 30 fok felett, ha nincs menetszél, mert pl. megállsz egy piros lámpánál, akkor ott viszont könnyű leizzadni. Szellős, réteges öltözködéssel elkerülhető az izzadás meleg időben is.
Fontos, hogy mindig legyen nálad lámpa és fényvisszaverő, mert ha lemegy a nap miközben elindulsz valahova, akkor nem fog látni a többi közlekedő.
- Sebesség / időtartam
Mikor “győz” az autóval szemben? A Nagykörúton belül reggel 8:00 és este 19:00 között; vagy ha hídon kell átmenni a városon (és nem külváros a célpont) illetve a pár km-es távokon. És mikor “veszít” az autóval szemben? Nos, tapasztalataim szerint este 19:00 után hajnalig; ha külvárosba kell menni; vagy ha át kell menni a városon, de külváros a célpont (és több mint 10 km az út), de belvárosban továbbra is nyerő.
Fontos, hogy nagyon kiszámítható, mert szinte minden útvonalon, napon és napszakban ugyanannyi a menetidő, ha az ember ismeri az utat (+- 1-2 perc) Autónál ugye ez időszaktól és útvonaltól függően akár +-50-60 perc is lehet). Továbbá a parkolás is 0 perc, bárhol kb. bárhova leláncolható ingyen. Biztosítással (éves pár ezer Ft) ha ellopják, akkor sincs baj, mert ha sima, egyszerű biciklid van, akkor térítik kb. az egészet. Ez az egyik legfontosabb előny a kocsihoz képest.
- Kényelem
Kétségtelen, hogy a kocsi ülése kényelmesebb és az autó klímája is jobb – mivel úgy állítod be, ahogy akarod. Nyáron a biciklin a menetszél hozza a klímaélményt, és az ember nem fog tőle megfázni.
Sajnos a városban érezhető a szmog, érdemes légszűrővel biciklizni, viszont akkor nincs meg az a szabadságérzet, amit a friss levegő ad.
A lámpáknál érdemes előregurulni, sokszor van kijelölt hely elöl a kerékpárosoknak és ott kisebb a szállópor tartalom.
Rétegesen kell öltözködni és érdemes mindig vinni esőkabátot magaddal.
Télen nem kell a kabát, mert csak befülled az ember tőle, helyette több vékonyabb réteg a megoldás (sok idő kellett, mire ezt kitapasztaltam). Én vettem szélvédő biciklis szemüveget: kényelmet növel, de persze nem mindig hordom, attól függ milyen lábbal kelek fel.
Érdemes kényelmes cipőben és ruhában tekerni, nyáron nem érdemes sietni, mert csak leizzad az ember.
Ingben, öltönyben is jól lehet biciklizni, én is gyakran megyek így tárgyalásokra, a lényeg, hogy nem kell sietni.
Biciklivel csomagszállítás téren jóval szűkebbek a lehetőségek, mint egy autóval, komoly súlyokat nem lehet sajnos biciklivel cipelni. Egy hátitáskányi cuccot azért mindig tudsz vinni magaddal: pumpa, gyümölcs, rágcsálnivaló, szendvics, víz, ruhák, toll, egyéb kiegészítők. A csomagtartóra egy aktatáska is felfér, ha szoktál tárgyalni vagy üzleti rendezvényekre járni. Nyáron a hátitáskát érdemes a csomagtartóra felrakni, mert könnyen beizzad az ember háta.
- Környezet, egyéb közlekedők
Tapasztalataim szerint az autósok (és buszok) meglepően figyelmesek, elengedik az embert, ritkák az atrocitások, ha az ember normálisan és türelmesen közlekedik.
A belvárosban az autó kifejezetten lomha, “ügyetlen” járműnek hat egy biciklihez képest. A gyalogosok már egy másik téma – ők kiszámíthatatlanok és sokszor nem figyelnek a biciklisekre (főleg a turisták, érthető okokból).
Fontos, hogy mivel nyitott térben vagy, ezért könnyű lekommunikálni a többi szereplővel a szándékodat.
Én azt vettem észre, hogy biciklin sokkal takarékosabban “vezetek”, mint kocsiban. Itt nagyon meg kell gondolni, hogy tényleg fel akar-e az ember gyorsítani vagy akar-e fékezni, mivel a saját energiájáról van szó. Régen nem igazán tudtam, hogy hol emelkedik vagy lejt az út, bringán már a pár fokos emelkedőt vagy lejtőt is erősen lehet érezni. Zebráknál is sokszor inkább érdemes jelezni a gyalogosnak, hogy mi a szándékod, hogy ne veszíts sok energiát.
4 évig vezettem előtte Budapesten, de csak most látom, hogy mennyire figyelmetlen voltam régen. Sokkal biztonságosabban és körültekintőbben közlekedek ma már – autóval is. (Előfordul, hogy a hétvégén a feleségemmel autóval megyünk).
A legmeglepőbb az volt számomra, hogy a legkellemetlenebb dolog a szél mellett a lomtalanítás. Olyankor nincs hely sem a járdán, sem az úton és széles platós kocsik járják az utcákat. Ha lomtalanítás van, akkor menetidőben +2-3 perc garantált.
Egy év alatt összesen 2x ütköztem más közlekedővel. Egyszer egy gyalogossal (mert furcsán lépett hátra, valószínűleg táncolt?!), egyszer egy kutyussal (aki berohant elém). Egyik esetnél sem volt komoly sérülés. Mindössze annyi, hogy elnézést kértem és mentem tovább. Szóval, ha az ember az autóktól tartja a távolságot, akkor könnyen elkerülhető, hogy komolyabban megsérüljön.
- Költségek
A biciklik 50 000 Ft-ról indulnak, elsőre szerintem érdemes egy olcsóbb használtat venni. Ha van már rutin, akkor lehet upgradelni.
Csengő, lámpa, mobiltartó, szemüveg, légszűrő, kesztyű erősen javasolt. (kb. 30 000 Ft-ból megvan az összes)
Ezen felül évente 1 szerviz kötelező (autóknál is), ami kb. 10.000 Ft, de ha valami baj van, akkor is 5-10 000 Forint a legtöbb javítás. Ez a másik hatalmas előny a kocsival szemben. A bicikli biztosítása évente pár ezer Ft, de nem kötelező. Szerintem megéri, főleg ha ember este bemegy vele belvárosba, vagy ha otthon nem tudja bevinni zárt helyre.
Összességében
Összesen 6-7 kilót fogytam 1 év alatt és javult az állóképességem. Jobban bírom a tempót, a lábam erősödött, nem lihegek már, ha fel kell menni a 3. emeletre a lépcsőn. Napi 1 óra tekerés nettó nyereség, mivel nem kell megvennem az edző/kondi bérletet és nem megy el rá plusz időm!
A bicajozás reggel kifejezetten jól felébreszti az embert. Kávé felesleges előtte. Mivel sosincs dugó, ezért megnyugtató, hogy tudod, mikor fogsz odaérni, nagyon stresszmentes utazási élményt ad.
Én sokat szoktam közben gondolkodni, gyakorlatilag az “énidő” része lett nálam. Egészen más városélményt ad, a városhoz való személyes kötődés is megváltozik a kerékpározással.
Eleinte gyorsabban tekertem, aztán ahogy egyre jobban megismertem az útvonalakat (rutinom lett) és egyre jobban élveztem a tekerést sokkal lassabb, kényelmesebb tempóban közlekedek és így is jó időket tudok menni. Ráadásul megszoktam a lámpaváltásokat, így tudom már, hogy hol kell jobban megnyomni a tekerést és hol teljesen felesleges.
A Kerékpárosklub azért dolgozik, hogy minél többen, minél kényelmesebben kerékpározhassanak.
Támogasd munkánkat adód 1%-ával!
Támogasd munkánkat adód 1%-ával!
Tetszett a cikk? Maradjunk kapcsolatban!
A Kerékpárosklub azért dolgozik, hogy bringa- és emberbarát településeink legyenek. Ez csak a Te támogatásoddal lehetséges.
- Országos területi szervezeteink elérhetőségeit itt találod.
- Kövess minket a Facebook-on!
- Ne maradj le híreinkről, iratkozz fel havi hírlevelünkre itt!
- Ha nem szeretnél lemaradni budapesti híreinkről, iratkozz fel riadóláncunkra, aktivista Facebook csoportunkba, I bike Budapest Facebook oldalunkra és Instagramunkra!
Hogyan segíthetsz?
- Add nekünk adód 1%-át! Adószámunk: 18245402-2-43. További infók az 1%-ról itt.
- Lépj be! Tagsági díjaddal nem csak a munkánkat támogathatod. Helyi szervezetekhez csatlakozhatsz és rengeteg szolgáltatás, kedvezmény, biztosítás is jár érte az egész országban. Belépéshez kattints ide!
- Támogass adománnyal! Bankszámlaszámunk itt érhető el.
- Vásárolj pólót, ajándékot! Webshopunk itt érhető el.