LEZÁRNI! SOHA!

Január végén viszont hidegzuhanyként ért minket a Telexen megjelent dokumentum, amiben Lázár János építési és közlekedési miniszter csaknem nyolcvan fejlesztés lezárásáról döntött. Ezek között található a már 75%-ban elkészült Kerékpáros kertváros stratégiája is, amelyhez - a sor áthúzása mellett - ezt írta:

“LEZÁRNI! SOHA!”

Ez a két szó több mint 1.2 millió ember életét határozza meg az elkövetkezendő időszakban. Az elővárosokban élőktől veszi el a lehetőségét annak, hogy gyerekektől idősekig mindenki számára kerékpározható települések jöjjenek létre, könnyebben kombinálhassák napi ingázásuk során a kerékpárt a vasúttal, ami az egyre fenntarthatatlanabb mértékű autóforgalom csökkentésének eszköze lehetne.

A fenntartható és aktív közlekedési módok legalább évtizedes léptékű háttérbe szorításával egészségtelenebb környezetre, stresszesebb mindennapokra, a dugóban elvesztegetett értékes órákra kényszerítik az agglomeráció 169 településének lakosságát 2021-es cikkünkben részletesen összefoglaltuk, milyen célok és tervek vezérelték a Kerékpáros Kertváros stratégia megalkotását.

A stratégiát bemutató konferencián úgy fogalmaztunk: Kerékpárral megmenthetjük a kertvárosok azon értékeit, amiket mindannyian keresünk bennük

Az eredetileg 2 évig tartó projektből másfél év telt el, melynek eredményeként több száz kilométernyi lehetséges kerékpáros útvonalat rajzoltak fel rendkívül részletes elemzések alapján. Ezek az útvonalak biztosíthatnák a településeken belüli és települések közötti biztonságos kerékpározhatóságot a teljes agglomerációban.

A hálózat megtervezése csak az első lépés a mintegy száz közül, amely szükséges ahhoz, hogy a kerékpárutak megvalósulhassanak, mégis rendkívül nagy a jelentősége:

• A kerékpáros úthálózat megtervezése és elfogadása biztosíthatná, hogy az újonnan megvalósuló beruházások, építkezések ne lehetetlenítsék el a jövőbeli kerékpárutak megépülését, mert azok figyelembevételével kell a fejlesztéseket megtervezni.
• Minden jövőbeli közúti és vasútfejlesztést is a kerékpárhálózati tervnek megfelelően kellene megtervezni, azaz a megvalósuló létesítményeknek kerékpározásbarátnak kell lenniük
• A projektek priorizálása hasznos útmutatást adna a megvalósítás sorrendjére

A stratégia megvalósításához több évtized is szükséges lehet. A fentiek alapján mégis látható, hogy már a hálózat megtervezése is eredményre vezet. A terv hiányában ellehetetlenülő, vagy utólagos átépítésekkel kialakítható kerékpáros fejlesztések nagyon nagy költségekkel járnak, amiket pont a lezárt tervezéssel lehetne megelőzni. A tervezés befejezése az akár több száz milliós vagy milliárdos károk helyett csupán mintegy 10 millió forintba kerülne.

Kérjük az Építési és Közlekedési Minisztériumot, hogy tájékoztassanak arról, hogy a sajtóban megjelent állítások igazak-e? Amennyiben igen, akkor kérjük, hogy az elsőre költségmegtakarításnak tűnő projektlezárást vonják vissza, és támogassák a kerékpáros stratégia befejezését. Kimagaslóan nagy értékű szellemi munka gyűlt össze, amelyet rendkívül nagy veszteség lenne nem felhasználni!

Szükség van arra, hogy az egyre nagyobb lakosságú és közlekedési terhelésű agglomerációban is kiépüljön a családok számára is vonzó kerékpáros úthálózat, hogy a főváros környezete fenntartható és élhető legyen.

Kérésünkkel levélben fordulunk a szakminisztériumhoz. Kérjük, hogy egy személyes találkozó alkalmával biztosítsanak lehetőséget a kialakult helyzet átbeszélésére, és legyen partnerek a korábbi álláspont felülbírálásában. A továbbiakban tájékoztatást adunk majd a fejleményekről.

Miről szól a Kerékpáros kertváros?

A Kerékpáros kertváros néven is ismert stratégia összesen 169 települést vizsgált, a fejlesztések több mint 1,2 millió lakost érintettek volna. Nem véletlen, hogy a projektnek erős lakossági támogatása van, hiszen óriási életminőség-javulást hozna magával. Még az autóban maradók számára is, hiszen kevesebben lesznek az utakon, ha vonzóbbá tesszük a vasúti és kerékpáros közlekedést.

Forrás: Kerékpáros kertváros stratégia

Az agglomeráció sokak számára vonzó, hiszen a forgalmas nagyvárostól eltávolodva csendes, nyugodt, biztonságos és zöld környezetben kínál otthont. Azonban a munkahelyek, oktatási intézmények és szolgáltatások továbbra is a városhoz kötnek sok embert, ahová napról-napra autóval ingázva jutnak el.

Az agglomerációban az elmúlt 10 évben 40%-kal nőtt a gépkocsik száma, Budapest határát átlépő utazások mintegy kétharmadát autóval teszik meg, és ez az arány folyamatosan növekszik. Többek között a megnövekedett autós ingázások megszüntetésére is hívták életre a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiát, és ezzel párhuzamosan a Kerékpáros kertváros stratégiát. Ezek megvalósulásával növekedhetett volna a kombinált közlekedést használók száma.

A távolság sokak számára elrettentő tényező, ha kerékpározásról van szó. Valójában még a világ legbringásabb nemzete sem teker több tíz kilométert naponta. Még 2018-ban írtunk cikket arról, hogy Hollandiában egyre népszerűbb a kerékpározás és a vasút kombinációja, amire nagyon jól reagáltak, hiszen folyamatosan fejlesztik a pályaudvarokon lévő kerékpár tárolókat. Legutóbb egy 7000 bicikli tárolására alkalmas vízalatti kerékpárparkolót adtak át, bővítik a vasúthoz kapcsolódó közbringarendszert és egyre több helyen elérhető az elektromos töltés is.

A kombinált közlekedés lényege, hogy a közösségi közlekedés állomásához érkezve B+R parkolóban lehet hagyni a kerékpárt, a célállomásra érve pedig átülhetünk egyik másik kerékpárra, közbringára vagy közösségi közlekedéssel utazunk tovább. Kombinált közlekedéssel kényelmesebben, rugalmasabban és rövidebb idő alatt érünk célba, mindezt károsanyag-kibocsátást csökkentve, környezetkímélőbb módon tesszük.

Forrás: Kerékpáros kertváros stratégia

“A vasútállomások kerékpárforgalmi főhálózati kapcsolata jellemzően hiányzik, és a vasútállomások közvetlen környezete sem kerékpárosbarát. A B+R parkolók és peronok akadálymentes kerékpáros megközelíthetősége nem biztosított.”

A B+R tárolók kiépítettsége és színvonala meglehetősen eltérő, a zárható, kamerával megfigyelt tárolók és az elektromos töltés nem elérhető a legtöbb helyen. A fenti ábrán is jól látható, hogy a kerékpáros ráhordás aránya a budapesti agglomerációban rendkívül alacsony a fejlett kerékpáros kultúrával rendelkező országokhoz képest.

A kerékpározásnak egyéni és társadalmi szempontból is rengeteg előnye van. Akik kerékpárral közlekednek egészségesebbek, kevesebb stressz éri őket, nem kell dugóban ácsorogniuk, ahogyan parkolóhelyet sem kell keresgélniük. A kerékpározás olcsó és környezetkímélő Az olyan városok, ahol a kerékpár közlekedést támogatják sokkal emberközelibb környezetet hozhatnak létre, a kerékpározás közösséget épít, bizalomra tanít, valamint egészségesebb életmódra nevel.

Forrás: KERÉKPÁROS KERTVÁROS - A budapesti agglomeráció kerékpáros hálózatfejlesztési stratégiája