A Margit híd átépítése évek óta témája fórumainknak, többnyire azért, mert a tervezés első pillanatától úgy látjuk, nem igazán érvényesülnek a XXI. századi közlekedésszakmai elvek. A korszerű elvek szerint a városi közlekedésben a közösségi közlekedésnek, a kerékpárnak és a gyaloglásnak van prioritása, és nem a személygépjárműveknek (ami persze nem jelenti azt, hogy ezekre ne lenne szükség).
Elkészült a híd, remekül lehet rajta autózni, szerencsére a sínek is megmaradtak, megy a Combino, és van kerékpáros infra is, ha nem is tökéletes, mert azt ismét a gyaloglás kárára alakították ki. Lassan elkészül a híd budai és pesti csomópontja is, ami sok sávban levezeti a forgalmat, hogy az autók gyorsan és akadálymentesen haladhassanak. Végre a kerékpárutak is összekapcsolódnak a parti társaikkal, sajnos ismét a gyaloglás kárára.
Nézzük hát, hogy a szakemberek hogyan érvényesítették a fent említett prioritásokat a gyalogos forgalom tervezésénél:
Pesti oldal, a híd alatt
Az átépítés előtt a pesti oldalon a kerékpárút a járdán vezetett (baj), de maradt hely elég a gyalogosoknak is. A fejlődés, a modern közlekedésszakmai gondolkodás eredményeként az átépítés után sikerült jó sok autósávot kialakítani, így azok már igazán akadálymentesen haladhatnak, de a járda, ahova a kerékpáros forgalom is fel van terelve, keskenyebb lett egy „picit”, gyaloglásra így mindössze 30 cm maradt! A tábla azért a régi...
Pesti oldali felhajtó a Jászai Mari téren.
A hídról lejövő kerékpáros szépen tekerhet le a rakpart felé, de hol, természetesen a járdán. Autóknak van két jó bő sáv, így azok már igazán akadálymentesen haladhatnak. De hol mennek a gyalogosok? Ahol óhajtanak, a tervezők szándéka szerint kerülővel, a parkon keresztül..
Budai oldali átvezető alagút.
A tervezés során sikerült a gépjárműforgalom számára megtartani a korábbi kapacitást, utóbb még a tervezett villamospálya („fonódó”) ellenében is. Kialakítottak egy gyönyörű alagutat a kerékpáros közlekedés számára. És a gyalogosok? Őket hová „tervezték”? Hát a híd alá, sok lépcsővel.
Egy kerékpáros szervezetnek mi baja lehet, ha a kerékpározás biztosított? Az, hogy nem csak az a céljunk, hogy (csak) a kerékpározás fejlődjön, hanem az, hogy városainkban végre kialakulhasson egy korszerű, fenntartható közlekedési rendszer és érvényesüljenek a fenti közlekedésszakmai prioritások. Talán, ha a Margit híd tervezésénél nem a korhűség, a beépített kő és vas mennyisége lett volna a fő indikátor, hanem például az, hogy az átépítés után a híd XXI. századi közlekedési infrastruktúrája legyen városunknak, előbbre jutottunk volna, és akkor a gyalogosoknak sem kellene akadályversenyt tartania, ha át akarnak kelni a híd egyik oldalról a másikra.