Az ország lakosságának közel fele, a budapestiek negyede közlekedik alkalmanként biciklivel
Kerékpárhasználati adatok – 2017. július
A Magyar Kerékpárosklub a Kantar Hoffmann (korábban TNS Hoffmann) közreműködésével 2010. óta végez reprezentatív felmérést a magyarországi kerékpárhasználatról. Idén nyáron az alkalmi közlekedés célú használati arány országos szinten 48% volt, Budapesten a lakosság 25%-a használta közlekedésre kerékpárját 2 hét alatt legalább egyszer.
Az eddig elkészült közel harminc felmérés adatai alapján a kerékpáros közlekedés alakulásában mutatkozik szezonalitás, de egyértelmű az országosan lassabban, Budapesten gyorsabban növekvő trend.
Míg 2017 hideg januárjában sem ment 10% alá a kerékpározás Budapesten, addig az áprilisi téli idő meglátszik a tavaszi növekedés ütemén
(A piros vonal a kutatási kérdés változásának idejét jelzi)
A 2017. júliusi adatok szerint ezen a nyáron
- a felnőtt (18 év feletti) magyar lakosság közel fele (48%) 2 hét alatt legalább egyszer kerékpárra ült közlekedési céllal,
- Budapesten minden negyedik felnőtt közlekedett kerékpárral az adatfelvételeket megelőző 14 napban,
- országos szinten általánosságban háromszor annyian használták kerékpárjukat közlekedésre, mint szabadidős céllal,
- Budapesten ugyanakkor a közlekedési célú használat aránya csak harmadával volt magasabb a szabadidős tekerésénél,
- a budapestiek a szabadidős célú használat vonatkozásában az országos átlagot meghaladó aktivitást mutattak.
Szocio-demográfiai különbségek a kerékpározási szokások alakulásában
A közlekedési célú kerékpárhasználat vonatkozásában idén nyáron is a három hagyományosan kerékpáros alföldi régióban – Dél-Alföld, Észak-Alföld, Nyugat-Dunántúl – mutatkozott a legnagyobb altivitás. A szabadidős használat is a kerékpáros közlekedés területén listavezető is Dél-Alföldön volt legnagyobb arányú, mutatója messze felülmúlta a többi régióét. A második helyezett Nyugat-Dunántúl régió mögé viszont az Észak-Alföldet megelőzve felzárkózott a Észak-Magyarország és – a Budapestet is magában foglaló – Közép-Magyarország is. Összességében – mindkét célt figyelembe véve – a Dél-Alföld bizonyult a leginkább, a Közép-Dunántúl pedig a legkevésbé kerékpáros régiónak.
Férfiak és nők
A férfiak körében a közlekedési és a szabadidős céllal kerékpározók aránya egyaránt magasabb volt, mint a nők között, a különbség a szabadidős használat vonatkozásában volt nagyobb arányú.
Életkor
Az életkor emelkedésével csökkent az aktivitás mind a közlekedési mind a szabadidős célú használat vonatkozásában.
Iskolai végzettség
A közlekedési célú kerékpárhasználat a legalacsonyabb iskolai végzettségűek körében volt a legnagyobb arányú, majd az iskolázottság emelkedésével az érettségiig csökkent, ugyanakkor az érettségizettek és a felsőfokú végzettségűek aktivitása megegyezett ezen a területen.
A szabadidős célú kerékpár használat aránya az iskolai végzettség emelkedésével párhuzamosan nőtt.
Változás a legutóbbi adatfelvételhez képest
- A júliusi adatokat az előző, 2017. májusi adatfelvétel értékeivel összevetve megállapítható, hogy a tavaszihoz képest idén nyáron
- mindkét cél vonatkozásában jelentősen emelkedett a budapestiek, valamint a 18-29 illetve az 50-59 évesek aktivitása,
- a fővárost is magában foglaló Közép-Magyarország régióban nagyot nőtt a közlekedési célú használat aránya,
- a Nyugat-Dunántúl régióban, a 60 évesek és a felsőfokú végzettségűek körében a szabadidős kerékpározás kapott a korábbinál jóval nagyobb szerepet.
A kerékpárt közlekedési/szabadidős céllal használók* arányának alakulása:
A kutatás háttere
2010 tavaszától a Magyar Kerékpárosklub rendszeresen publikál országos reprezentatív adatokat a magyarországi kerékpárhasználat alakulásáról. Az adatfelvételeket a Kantar Hoffmann (korábban TNS Hoffmann) piackutató cég végzi ingyenesen, támogatva ezzel szervezetünket.
A legfrissebb adatfelvétel 2017. júliusában volt.
A minta a főbb szocio-demográfiai jellemzők (nem, életkor, iskolai végzettség, településtípus és régió) mentén a 18 éves vagy idősebb magyarországi állandó lakosokra reprezentatív (hibahatára +/-3,1% 95%-os valószínűségi szint mellett.)
2014 májusáig a pontos kérdés így hangzott: „Az elmúlt két hétben (14 napban) hány napon használta kerékpárját közlekedési céllal és hány napon használta túrázni/kirándulni? Ha egy nap többször is használta, az is 1 napnak számít." Ezzel konkrétan kérdeztünk rá a kérdezést megelőző 14 napra és azt a válaszadót tekintettük ”kerékpárral közlekedő”-nek, aki a 14 nap alatt legalább 1-szer használta kerékpárját közlekedési céllal, és értelemszerűen azt túrázónak/kirándulónak, aki ez utóbbi céllal szintén legalább 1-szer használta kerékpárját a kérdéses időszakban.
2014 őszétől módszertant változtattunk azért, hogy kiszűrhetővé váljon az időjárás befolyásoló hatása és hogy az eredmények összehasonlíthatóak legyenek az európai országok kerékpárhasználati szokásait mérő Eurostat adatokkal. A pontos megfogalmazás így szól: „Ön milyen gyakran használ kerékpárt közlekedési céllal? Ön milyen gyakran használ kerékpárt szabadidős céllal (pl. túrázás, sportolás)?”
Az eddigi reprezentatív adatfelvételek eredményei elérhetőek itt.
További kerékpárhasználati felmérések, kutatások adatai itt érhetőek el.
Tetszett a cikk?
A Kerékpárosklub azért dolgozik, hogy bringa- és emberbarát településeink legyenek. Ez csak a Te támogatásoddal lehetséges.
Hogyan segíthetsz?
Lépj be! Tagsági díjaddal nem csak a munkánkat támogathatod. Helyi szervezetekhez csatlakozhatsz és rengeteg szolgáltatás, kedvezmény, biztosítás is jár érte az egész országban. Belépéshez kattints ide!
Add nekünk adód 1%-át! Adószámunk: 18245402-2-41. További infók az 1%-ról.
Oszd meg a cikket, ha egyetértesz céljainkkal!