Ez alatt az idő alatt nem regisztráltunk érdemi növekedést a kerékpárral közlekedők arányában, továbbra is a felnőtt lakosság kétharmada szokott kerékpározni és a lakosság 16%-ának a kerékpár az elsődleges közlekedési eszköze. A kerékpáros közlekedés továbbra is jóval elterjedtebb a kisebb településeken, mint a nagyvárosokban. Az idei kutatásunk megerősítette, hogy a pártválasztás nincs összefüggésben a kerékpárhasználati szokásokkal, a nagyvárosokban sem elsősorban az ellenzéki beállítottságúak kerékpároznak, hanem pártállástól függetlenül bárki. A nem rendszeresen kerékpározók 31%-a válaszolta azt, hogy biztosan kerékpárral közlekedne a mindennapokban, ha a körülmények jobbak lennének, valamint további 46% nyilatkozta azt, hogy elképzelhetőnek tartja azt. A kerékpáros infrastruktúrával való elégedettség 2018 óta óvatos növekedést mutat, a kerékpárhasználók közel fele úgy érzi, hogy a kerékpáros közlekedésre alkalmas utak számát, állapotát tekintve kedvező változások zajlottak le az elmúlt tíz évben. A lakosság fele szerint szükség lenne arra, hogy módosítsák a KRESZ-t annak érdekében, hogy biztonságosabb legyen a közlekedés a gyalogosok és a kerékpárosok számára. A válaszadók számára viszonylag fontos, hogy az állam vagy az önkormányzatok a jelenleginél többet költsenek a kerékpáros közlekedési lehetőségek fejlesztésére. Ezek a fő eredményei annak a 3000 fős, az ország felnőtt lakosságára reprezentatív kutatásnak, amelyet az Aktív Magyarország államtitkárság támogatásával a Magyar Kerékpárosklub megbízásából a Medián készített.

A kutatás eredményei letölthetőek pdf formátumban az alábbi oldalról is:

Így bringázik Magyarország 2022

English version available here:

This is how Hungary cycles 2022

Népszerű állítás, hogy a lakosság többsége autózik, ez azonban tévedés. Bár a nagyvárosainkban a közterületek hatalmas részét foglalják el az autók (70-80%), a magyar lakosság 63%-a elsősorban nem autóval közlekedik. A 2018-as első reprezentatív kutatásunk óta az elsősorban kerékpárral közlekedők száma nem mutat jelentős változást, továbbra is a lakosság 16%-ának a kerékpár az elsődleges közlekedési eszköze.

A kutatás vizsgálta, hogy a régiók felnőtt lakosságában mennyien közlekednek elsősorban kerékpárral. Továbbra is az alföldi régiókban figyelhető meg a legmagasabb kerékpározási arány, a Dél-Alföldön a lakosságnak közel a harmada közlekedik elsősorban kerékpárral. A kerékpáros közlekedés továbbra is jóval elterjedtebb a kisebb településeken, mint a nagyvárosokban.

Továbbra is a felnőtt lakosság jelentős részének, 70%-ának elérhető a kerékpár, így kijelenthető, hogy a kerékpározás elterjedésében nem ez az első számú akadály. Nem jellemzőek a nagyon drága kerékpárok, 200 ezer forintnál értékesebbet a saját biciklivel rendelkezők 3%-a használ. A legtöbben (35%) 20-50 ezer forintos biciklit birtokolnak. A kisebbektől az egyre nagyobb települések felé haladva viszont rohamosan nő a drága és csökken az olcsó biciklik aránya.

2018 óta megfigyelhető egy kisebb növekedés a soha nem kerékpározók arányában, de továbbra is a felnőtt lakosság túlnyomó többsége, 67%-a szokott kerékpározni. A magyarok 40%-a legalább heti rendszerességgel szokott kerékpározni.

Budapest továbbra is lefelé lóg ki az országos átlagból a kerékpározás gyakoriságát tekintve, a válaszadók mindössze 5%-a nyilatkozta azt, hogy naponta közlekedik kerékpárral. Ennek ellenére, a budapestiek 71% nagyon valószínűnek vagy elképzelhetőnek tartja, hogy minden nap kerékpárral közlekedjen amennyiben a kerékpáros közlekedés körülményei javulnának.

Habár az idősek között többen soha nem kerékpároznak, a rendszeresen kerékpárt használók (naponta, hetente többször) között nem figyelhető meg életkori különbség.

Azok körében, akik közlekedési céllal használnak kerékpárt megfigyelhető, hogy elsősorban a tavasztól-őszig választják a kerékpárt legalább hetente. A kerékpárral közlekedők 31%-a az időjárástól szinte függetlenül egész évben kerékpárral közlekedik, további 11%-ot pedig csak a havazás tartja vissza a kerékpározástól. gyakran kerékpározók, kerékpárral közlekedők kb 45%-a minden hónapban használ kerékpárt, május-szeptember között használják a legtöbben a kerékpárt minél kisebb a település, annál inkább “időjárásfüggetlen” a kerékpározás, Budapesten a “legérzékenyebbek” a kerékpárral közlekedők az időjárási viszonyokra.

A kerékpárral közlekedők átlagosan kicsivel több, mint 10 km-t tesznek meg egy nap, a budapesti kerékpárosok ennél jóval többet, átlagosan napi 18 km-t tekernek. A nagyobb városok kerékpáros közlekedési jellegzetességéhez tehát a nagy autóforgalom mellett a nagy távolságok is hozzátartoznak és Budapest még a többi városhoz képest is kiemelkedik ezen a téren. budapesti kerékpárosok több mint negyede 20 km-nél többet tesz meg egy átlagos napon minél idősebb valaki, annál hosszabb utat hajlandó kerékpározni

Sok helyről lehet hallani, hogy a kerékpárosok nem ismerik a KRESZ-t, de kutatásaink alapján ez a tévhit erősen megkérdőjelezhető: a kerékpárral közlekedők közel 60%-a rendelkezik jogosítvánnyal.

A kutatássorozatban rendre megvizsgáltuk a kerékpározók elégedettségét az általuk használt infrastruktúrával. Ennek eredménye időről időre az, hogy a legtöbb szempont szerint inkább elégedettek a biciklisek, közepesnél kedvezőbb átlagos értékeléssel. Az infrastruktúrával való elégedettség 2018 óta óvatos növekedést mutat, de a különbségek kicsik, a következő években dől el, hogy tényleg a helyzet javulását tapasztalják-e a biciklizők.

A közbringa szolgáltatást nyújtó településen élők 8%-a rendszeresen használ közbringát, további 14% pedig kipróbálta már a szolgáltatást. A közbringát használók és kipróbálók aránya 2020 óta nőtt. A kutatásba az idén bekerült szempontok közül a bérelhető elektromos bicikli elérhetősége növelné leginkább a közbringahasználatot: a közbringával ellátott településen élők, de közbringát nem használók 53%-a válaszolta, hogy ilyen esetben használná. A közbringahasználat elsősorban a 45 év alattiak számára vonzó lehetőség: ahol elérhető, inkább ők használják, ahol nem elérhető, nekik van rá igényük.

A közbringa vonzerejét leginkább az ára határozza meg és az, hogy milyenek az adott helyen a kerékpározási lehetőségek. A Budapesten élő, közbringát nem használók 48%-a használna közbringát, ha ingyen elérhető lenne a BKK-bérlettel rendelkezők számára. 40% használná, ha olcsóbb lenne azok körében, akiknek a településén elérhető a szolgáltatás. Szintén majdnem 40% azok aránya, akik akkor használnák, ha jobbak lennének a lakóhelyén a kerékpáros közlekedés feltételei. a válaszadók 35%-a mondta, hogy haználna közbringát, ha lenne elérhető elektromos közbringa is.

A kerékpározással kapcsolatos attitűdök nem változtak az elmúlt években. Jellemzően úgy gondolják az emberek, hogy a kerékpáros és autós közlekedést minél jobban el kell választani egymástól, hogy túl sok az autó az utakon; nem alakult ki a kerékpározás kultúrája Magyarországon, és az autósokat sokszor zavarják a kerékpárosok. A három felmérés adatait összevetve érzékelhető egy olyan változás, hogy óvatosan nő a más közlekedési módok nehezítésével való egyetértés és csökken a pozitív tényezők jelentősége. Ez arra utalhat, hogy kezd valamennyire elfogadottá válni az a gondolat, hogy az autós közlekedést meg kell nehezíteni az autóforgalom csökkentése és a kerékpározás növelése érdekében.

A lakosság számára viszonylag fontos, hogy az állam vagy az önkormányzatok a jelenleginél többet költsenek a kerékpáros közlekedési lehetőségek fejlesztésére. A kerékpáros közlekedés támogatása továbbra is pártokon átívelő támogatást élvez: a kormánypárti lakosság ötös skálán 3,6, míg az ellenzékiek átlagosan 3,9-es fontosságúnak ítélték a kerékpározás támogatását, nem figyelhető meg jelentős különbség különböző pártszimpátiájú emberek között.