Facebook Instagram Youtube

Biciklivel Londonban - szubjektív beszámoló

Biciklivel Londonban - szubjektív beszámoló
2018.08.27
Egy angliai nyaralás keretében négy napot Londonban töltöttünk, ez adta az apropót az ottani kerékpározás jelenlegi helyzetének megfigyelésére. Mivel ezt a négy napot csak részben töltöttük biciklizéssel, ezért teljes képet nem alkothattam, ezért is neveztem el szubjektív beszámolónak. Az összehasonlítások is némileg korlátozottak más városokkal, hiszen egy 10 milliós metropoliszról van szó, de tanulságokkal azért szolgál.

Egy angliai nyaralás keretében négy napot Londonban töltöttünk, ez adta az apropót az ottani kerékpározás jelenlegi helyzetének megfigyelésére. Mivel ezt a négy napot csak részben töltöttük biciklizéssel, ezért teljes képet nem alkothattam, ezért is neveztem el szubjektív beszámolónak. Az összehasonlítások is némileg korlátozottak más városokkal, hiszen egy 10 milliós metropoliszról van szó, de tanulságokkal azért szolgál.

Kezdjük az első benyomással, amivel nagyon sok Londonba látogató szembesül: csúcsforgalom a Big Bennél. Szinte Koppenhágában érzi magát az ember:

Azzal a különbséggel, hogy igen feltűnő a sisakos, technikai ruhás kerékpározók magas aránya. Egy másik belváros közeli helyszínen, a Regent's Park mellett megejtett számlálás során 100-ból 79-en viseltek sisakot, és még ennél is magasabb, 84% volt a férfiak aránya. (A férfiak magas aránya általában azt jelzi, hogy a kerékpározást az adott városban nem tartják elég biztonságosnak.)

Amikor ezt összevetettem a Hackneyben (külváros Kelet-Londonban, nekünk itt volt a szállásunk) és környékén kerékpározók saját készítésű statisztikáival, óriási volt a különbség: a sisakosok aránya itt csak 20-30% körül alakult, míg a férfiaké 60-70% között. Ez - néhány helyi véleményre is alapozva - azért lehet, mert aki a belvárosban biciklizik, az valószínűleg nagy távolságokat tesz meg.

Hackney, Dalston Lane

Ennek az a roppant egyszerű oka, hogy London központjában a munkahelyeken, szállodákon kívül csak nagyon drága lakások vannak. Ha valakit a központban biciklin ülve látunk, az vagy keresztülment szinte az egész városon, vagy összecsukható biciklit használ, vagy közbringát. És aki nagy távot tesz meg, az gyors biciklit vesz, és technikai öltözetben, sisakban jár. Ezzel szemben Hackneyben vagy más külvárosokban a legtöbben inkább rövidebb távokra használják a biciklit és nem olyan "elvetemültek", ezért sisak nélkül, egyszerű öltözetben tekernek.

Vagyis Londonban a kerékpározásról nem lehet csak úgy általában beszélni, hiszen a város különböző részein nagyon eltérő karakterekkel és igényekkel találkozhatunk. Ettől még fontos jelenség, hogy a kerékpározás népszerűsége láthatóan nő, a Big Bennél az utóbbi években már napi 8-9 ezres számokat mértek:

Kerékpárok és autók száma naponta a Big Bennél. Forrás: dft.gov.uk

A helyzet persze annyira nem rózsás. Ottlétünk napjaiban például a következő címlappal jelent meg az Evening Standard (a metrón ingyen kapható):

A cikkből kiderül, hogy a királynő orvosát London központjában ütötte el egy teherautó biciklizés közben, és nem élte túl. A videóból is látszik amúgy, hogy a teherautók elég lendületesen döngetnek az utcákon, és általában ez a forrása a legtöbb halálos kerékpáros balesetnek.

Aki figyelmesen jár London utcáin, feltűnhetnek neki a város fő kerékpáros hálózati elemei: ezek a Cycle Superhighway-nek (CS1, CS2 stb.) nevezett útvonalak, amelyek minősége azért nem feltétlenül egyenletes. Van, ahol széles, kényelmes kerékpárutat jelent, majd egy sarokkal odébb bedob egy edzettebbeknek való busz-kerékpársávba. Néhol kékre festett kerékpársávként, és általában kitáblázva. A Temze mentén, de a partnál egy utcával feljebb pl. ilyen kerékpárút van a Parlament és a Tower között:

Ezt a hálózatot egészíti ki az ún. Quietways ("csendes útvonalak") rendszere, ez a nevéhez híven csendesebb utcákon vezet, és általában lassabb, de stresszmentesebb eljutást ad az adott városrészen át. Ezeket Q betű jelöli a burkolaton (Q1, Q2 stb.), és általában ez is ki van táblázva, ld. a képen.

Szerintem amúgy jó ötlet, hogy mindenhol percben van kiírva a távolság, és nem kilométerben (mérföldben). Bár persze ez a sebességtől is függ, mégis könnyebb így tervezni az utat.

Kicsit elszakadva a belvárostól, most nézzük meg, hogy mi újság Hackneyben: nekem ezt sikerült megismernem közelebbről. Sokkal nyugisabb és természetesebb, mint a belváros, és ez, amint kiderült, a biciklin közlekedőkre is igaz. Itt már kevésbé vannak bicikliutak, a közbringarendszer (Santander Cycles) is csak a széléig ér el. Az utakon viszont vidáman bicikliznek az emberek és a tárolók is tele vannak.

Néhány helyen zárt lakóhelyi tárolókat is lehet látni: itt például a 60-as években épült lakóépület tárolórekeszeit alakították kerékpártárolóvá.

Londonban könnyen lehet ilyen figyelemfelkeltő kerékpártárolókba is belefutni, melyek azt mutatják, hogy egy autó helyén hány bringát lehetne tárolni:

És míg a belvárosban tombol a sisakőrület, itt simán lehet látni holland stílusú teherbicikliket, vagy akár abban a gyerekeiket fuvarozó anyukákat is. Ez utóbbiról nincs fotóm sajnos, de lakóházak előtt több helyen vannak lelakatolva ilyen biciklik.

Teljesen véletlenül botlottam bele a szintén Hackneyben levő London Bike Kitchenbe: ez a Whitmore Roadon van, nem messze a Regent's Canal (csatorna) helyi szakaszától. Azt gondolnánk, hogy sok ilyen van Londonban, de állításuk szerint az egyetlen, ami rendszeresen nyitva tart. Ugyanúgy működik, mint más "bike kitchenek", vagy nálunk a Cyclonomia: lehet náluk biciklit szerelni, és aki kezdő, azt megtanítják egy-két fogásra. Egyébként hallották, hogy Budapesten is van ilyen, úgyhogy van hírünk a világban. Ők meg kaptak tőlem I bike Budapest matricát.

A Regent's Canal egyébként az egyik kedvenc helyem Londonban, most egy másik szakaszát is felfedeztük. Biciklizésre csak korlátozottan alkalmas, mivel az egykori hajóvontató út kb 1,5-2,5 m széles, ezen kell megosztozni a gyalogosokkal, futókkal, és a közvetlenül a víz mellett húzódó út szélén nincs korlát. Ez különösen a hidak alatt eredményez érdekes helyzeteket. (Tényleg kíváncsi lennék, hányan esnek évente a csatornába.) Szóval ez inkább hétvégi tekergésre alkalmas csak, bármennyire csábító a városi forgatagtól elzárva tekerni keresztül a városon.

A közbringarendszerről még annyit, hogy a város által alapított, egy bank által (Santander) szponzorált rendszer jól használható, londoni viszonylatban olcsó (egy napra két font, egy évre 90). Amit még lehet látni, az a kínai ofo biciklijei, de nem olyan sokat. Az amúgy fél óránként 1 font, vagyis talán kevésbé éri meg. Inkább turistákat láttam rajta a parkokban tekerni.

Szóval Londonban figyelnek a biciklizésre, de minden város többismeretlenes egyenletként működik, vagyis sok más dologtól is függ, hogy ez mennyire hat a valóságra. London egyszerűen olyan nagy, és akkora a mobilitási igény (különösen a központi részeken), hogy hiába van annyi metróvonal, ezek is mindig zsúfoltak.

Ezen próbálnak most enyhíteni a hatalmas feltúrásokat okozó, éppen épülő Crossrail nevű kelet-nyugati vasúti alagúttal, de amilyen ütemben épülnek a toronyházak a Cityben, ez is csak ideig-óráig szabadíthatja fel a várost.

Az ingatlanpiac egyébként is fontos tényező: az emelkedő árak egyre kijjebb szorítják az átlagos jövedelműeket, így aztán még hosszabb utakat kell megtenniük, amire például a bicikli kevésbé alkalmas. Kérdés, hogy az e-biciklik mennyire fognak itt elterjedni, ami kicsit megkönnyítheti a hosszú távú ingázást (egyelőre én nem láttam itt ilyet).


Erdős Zoltán cikke

A szerző a Kerékpárosklub közlekedési munkacsoportjának és ellenőrző bizottságának tagja.

 


Tetszett a cikk?

A Kerékpárosklub azért dolgozik, hogy bringa- és emberbarát településeink legyenek. Ez csak a Te támogatásoddal lehetséges.

Hogyan segíthetsz?

  • Lépj be! Tagsági díjaddal nem csak a munkánkat támogathatod. Helyi szervezetekhez csatlakozhatsz és rengeteg szolgáltatás, kedvezmény, biztosítás is jár érte az egész országban. Belépéshez kattints ide!
  • Add nekünk adód 1%-át! Adószámunk: 18245402-2-41. További infók az 1%-ról.
  • Oszd meg a cikket, ha egyetértesz céljainkkal!

Kapcsolódó hírek

15%-kal több kerékpározót mértek Budapesten 2020-ban, decemberben 61%-kal többet, mint egy éve

A BKK öt, nyilvánosan elérhető adatokat mutató kerékpárszámlálóján 15 %-kal nagyobb forgalmat mértek 2020-ban, mint 2019-ben. A 2020-ban összesen mért 2.771.710. kerékpározó rekord azóta, hogy egyszerre öt helyen mérik a biciklis forgalmat. A bicikliutak és sávok aszfaltjába telepített detektorok felett még télen is többen kerékpároztak: a 2019 decemberi biciklis forgalmat már 2020 december közepén túlszárnyalták a budapestiek, a bringás forgalom télen nőtt leginkább 2019-hez képest. A Csepelre vezető Weiss Manfréd úton mérték a legnagyobb éves (26%-os) növekedést, a budai rakparton pedig 2020-ban mértek először 1 milliónál több kerékpározót számoltak. Munkanapokon és munkaszüneti napokon is nőtt a kerékpáros forgalom, ami az otthoni munkavégzés, az oktatási intézmények és vendéglátóhelyek bezárása mellett kiemelkedő.

2021.01.11 |  aron
Így lett kerékpársáv a Nagykörúton és más fontos főútvonalakon

2020 legnagyobb és leghíresebb hazai kerékpárosbarát fejlesztése a nagykörúti kerékpársáv volt. A régóta várt, belvárosi kerületeket összekötő kerékpársávok tesztüzemét a tavaszi koronavírus-járvány elkerüléséhez kapcsolódóan indították el, majd a népszerűségét látva kisebb változtatásokkal ősszel meg is tartották. Cikkünkben összefoglaljuk, hogyan ért be több évtized várakozása, milyen volt a fogadtatása, miken vitáztunk és milyen lehetőséget ad a Nagykörút jövőjének, ezzel Budapestnek ez a kétszer két, olcsón és gyorsan kivitelezett sárga csík. A történet nem csak a Nagykörútra érvényes, akkor is érdemes elolvasnod visszaemlékezésünket, ha nem a környéken élsz, mert a tapasztalatok máshol is hasznosak lehetnek.

2020.12.29 |  aron
Itt találod Budapest és környéke kerékpárboltjainak térképét

Térképre tettük Budapest bringaboltjait és szervizeit. Jó böngészést!

2021.02.03 |  aron