Támogasd 1%-oddal a Kerékpárosklubot!

Ne legyen elszalasztott lehetőség a Bajcsy-Zsilinszky út átalakításából!

Címkék:

2005-ben úgy alakított ki a főváros osztott gyalog-kerékpárutat a Bajcsy-Zsilinszky út járdáján, amit a bringás szervezetek már akkor sem javasoltak. Mára a Bajcsy járdán vezetett  bicikliútja a rossz infrastruktúra állatorvosi lovává vált: az állandósult gyalogos- kerékpáros konfliktusok forrása, hogy járdán vezet az út, a beláthatatlan kereszteződések balesetveszélyesebbek az úton vezetett kétoldali kerékpársávoknál és a mai biciklis forgalom már nem is fér el a szűk bringaúton. Az úttesten most kialakított busz-kerékpársávok attól félünk, hogy mégsem fogják kiváltani a rossz, de népszerű bicikliutat. Elmondjuk miért.

2013 februárjában kaptuk meg a Budapesti Közlekedési Központtól a busz-kerékpársávok terveit, melyekről rövid – 2 napos – határidő mellett mégis részletes szakmai véleményt fogalmaztunk meg. Az áprilisban elkészült busz- kerékpársáv viszont még mindig sok hiányossággal rendelkezik, ami miatt félő, hogy a járdán vezetett bicikliút megszüntetése után nem lesz olyan népszerű a bringások körében, mint a szubjektív biztonságérzetet nyújtó, de rossz kialakítású bicikliút. Ezt a mindennapi forgalom is bizonyítja: az új sávok hiányosságai miatt sokkal kevesebben választják az új sávokat a régi bicikliútnál.

Csúcsforgalom a régi bicikliúton, kocsisor a "kerékpározható" buszsávban

2013 májusában újra felhívtuk a BKK figyelmét a Bajcsy busz- kerékpársávjainak hiányosságaira. Ezek a következőek voltak:

  • A kereszteződések nem közelíthetőek meg, a sávok nem kapcsolódnak a meglévő hálózathoz. A busz- biciklisávok sajátossága, hogy ha bent áll a busz a sávban, valamint taxik töltik fel a helyet, akkor lehetetlen előre menni a piros lámpához. A kerékpáros így kénytelen a dugóban szívni a buszok és autók füstjét, mintha nem is biciklin ülne. Ez az Andrássy út- József Attila utcai csomópontban a legjellemzőbb, ahogy a csatolt kép is mutatja. A Deák tér irányában pedig a két oldalról érkező forgalom feltölti a sávot, mely a kereszteződés előtt elfogy és a kerékpárost újra autók közti szlalomozásra és különböző időben zöldre váltó kanyarodó sáv előtti vagy melletti centizésre kényszeríti. Az infrastruktúra lényege a kritikus pontok problémáinak megoldása lenne, de itt pont ez hiányzik. Nem véletlen, hogy szinte mindenki a járdán, gyalogosok közé vezetett bicikliúton halad a Deák térig.
  • A sávok hirtelen elfogynak és a bringás egy autópályán találja magát. Az Anker köz és az Andrássy út között a kerékpársáv hirtelen busz- kerékpársávvá változik, a biciklistát mégsem helyezi el a jelzés az úton. Így folyamatos konfliktusforrást jelent a helyzet a buszvezetőkkel és az Andrássy útra kanyarodó autósokkal. A busz- kerékpársáv ráadásul északi irányban a Hajós utca vonalában véget ér, a biztonságos infrastruktúrát váró kerékpáros itt pár bicikli piktogrammal jelzett 6 sávos, jellemzően gyorshajtó autók által elfoglalt sztrádán találja magát, ráadásul a kereszteződésben semmilyen jelzés nem jelöli ki a bicikli helyét az úton. Nem csak a korábban is baleseti gócpontnak számító Podmaniczky utcai kereszteződésben hiányoznak a jelzések, az Alkotmány utca vonaláig pár közös sávhasználatot jelző kerékpáros nyomot leszámítva gyakorlatilag semmilyen infrastruktúra nem váltja ki a korábbi bicikliutat.
  • Szükséges a jelzőlámpák éjszakai bekapcsolása. A Bajcsy- Zsilinszky út autópálya jellegének csökkentése és a keresztirányú forgalom segítésének érdekében javasoljuk a lámpák egész napos bekapcsolását. Jelenleg ugyanis éjszaka ezek nem működnek, ami több csomópont és zebra esetében a gyorshajtók miatt nagyon balesetveszélyes.

Mi a Kerékpárosklubnál mindig üdvözöljük a régi rossz infrastruktúrák kiváltását, ahogy ezt az Andrássy útnál is tettük. A Bajcsy-Zsilinszky út precedens lehetne arra, hogy az évről- évre növekvő bringás tömeget látva a főváros a régi rossz infrastruktúrát lecseréli biztonságosan, gyorsan és felesleges oldalváltásokat nélkülözően használhatóakra. Amennyiben viszont tényleges beavatkozásokat kerülve, javaslataink figyelembevétele nélkül marad a Bajcsy-Zsilinszky út átalakítása, kerékpárosok szemében ez egy visszalépés lesz a szubjektív biztonságérzetet nyújtó, szakmailag mégis elégtelen bicikliúton eltöltött évekhez képest. Szeretnénk, ha javaslataink figyelembevételével olyan fejlesztések kerülnek kialakításra, ami nem csak a mai biciklis tömegnek, hanem a jövő fejlődésének is évekig megfelelőek lesznek.

Pontos javaslatainkat a csatolmányban elérhető BKK-nak küldött levélben olvashatjátok el.


A Hajós utcától északra a kerékpáros 4 sávos autópályán közepén találja magát, biciklisáv sehol

A Deák tér előtt a sáv elfogy...

A bringás pedig tükrök és más időben induló sávok közt találja magát. Nem véletlenül a régi gyalog- kerékpárúton halad tovább szinte mindenki.

CsatolmányMéret
Bajcsy_MK.pdf124.23 kB

Hozzászólások

Új hozzászólás beküldése

Zarkakis: kisgyermekkel úttesten úgy biciklizzünk, hogy lehetőleg foglaljuk el jól az úttestet (mi, felnőttek) - pont az általad írt kacsázás, kiszámíthatatlanság miatt. Ehhez optimális esetben kis forgalmú utat válasszunk.

Kisgyerekeknél az általad felsoroltakon kívül nagy probléma a láthatóság, mivel kicsik (kis kiterjedésűek, alacsonyan vannak). Tehát még ha a gyermek meg is tanulná az egyenestartást, elsőbbségadást, miegymást, akkor is leselkedne rá némi veszély. Én sem tartom elvetemült ötletnek ilyen helyzetekben a járdázást. (Megj.: a szememben a kerékpárút-használat is járdázásnak minősül, de a valódi járdázást sem vetném el.)

Mindenesetre azt felejtsük el, hogy azt tanítsuk nekik, hogy a legszélén sunnyogjanak, ahonnan aztán váratlanul beeshetnek a forgalomba. Akkor inkább már tartsuk (tartsák) fel az egész utca forgalmát, az nem egy váratlan helyzet. Forgalmas úton természetesen így is szívás. Persze vasárnap simán bevállalnám a Bajcsyt is a kicsivel, de nem libasorban mennénk, az is tuti ;)

(Bocs a sok szövegért. Ilyen apróval nekem olvashatatlan.)

Sajnos csatolt ábrák nélkül a csatolt szöveg értelmezhetetlen, így inkább a cikkben is kiemelt egyik problémára reagálok.

"A sávok hirtelen elfogynak és a bringás egy autópályán találja magát."

Nos, a biciklis megteremti a saját kerékpársávját, amennyiben jól látható. Elég ritkán fordul elő, hogy a biciklisen áthajtanak, mint egy fekvőrendőrön, meg a helyszínelés is sokáig tart, így aki haladni akar, inkább a kikerülést választja.

Valaki akkor látható jól, ha jók a látási viszonyok vagy ki van világítva ÉS megfelelően helyezi el magát a sávban. Ehhez a mellékelt képen is látható piktogram vonalában kell kerékpározni, mivel az "útban van", vagyis egészen biztosan a többi közlekedő látóterében. Így azok igyekezni fognak kikerülni a bicajost.

Kerékpársávra itt akkor lenne szükség, ha olyan sűrű lenne az autóforgalom, hogy a haladást tartósan akadályozná (dugó). Egy-két autót kivárni, míg áthajt a kereszteződésen, bele kéne férjen mindenkinek. (Ellenben a piktogramok sűrítésével egyetértek, előretolt felállóval ezen a helyen nem.)

A fenti (kissé száraz) fejtegetésemet tökéletesen alátámasztja a fotó. Az "autópálya" két bal oldali sávjában sűrű a forgalom, de ahol a biciklis halad, oda csak a bátor, türelmes, vagy olyan autósok merészkednek, akiknek tényleg arra van dolguk. Máskülönben nem kongana az ürességtől az a sáv. (Nem csoda, hiszen a sávfelosztás szerint a belsőből kanyarodni lehet, a középső megy a felüljáróra egyenesen, a piktogramosról lehet elérni pár boltot, parkolót és a körút egy szakaszát, a negyedik sáv ismét csak kanyarodósáv.)

Gondolkozzunk el, hogy egy biciklisáv mennyivel védené meg jobban a kerékpárost. Hiszen ha látják, jelenleg sem ütik el. A sávtól vajon jobban fogják látni? Úgy olvastam (és a gyakorlatban is tapasztaltam), hogy a különféle vonalak megzavarják a vezetőket: közös felületen egymást figyeljük, ha meg sok a tábla, a vonal, akkor arra figyelünk. Kilóg a kerékpársávból az utánfutó vagy a kormány? Észre sem vesszük. Gondoskodjon úgymond magáról a biciklis.

Ami viszont tényleg segítene a helyszínen, az a balra kanyarodási lehetőség jobb kiemelése. Egyrészt persze egyetértek azzal, hogy ne csábítsuk az "autópályán" sávváltásra azokat, akik nem elég érettek erre (nekik marad a zebrán átkelés), másrészt azért pár piktogram a kanyarodósáv előtti szakaszra is elkélne, mert aki úgy fordul, ahogy én szoktam (besorolok abba a sávba a képen látható lámpánál), az elég meztelenül érzi magát valóban, mivel hosszú szakaszt kell a lámpáig megtenni (később besorolni sem sokkal praktikusabb).

(Örülnék, ha lenne előnézeti, szerkesztési lehetőség a hozzászólásnál! :-P)

@Torma Dani: ha a probléma a 80-nal száguldozó taxisokkal van, akkor talán ott kéne megfogni.
néhány automatikus rendszámleolvasós átlagsebességszámítós (infra)kamera, aztán hadd szóljon. ja, és razziaszerű szénnébüntetések rendszeresen a zebráknál nem megállóknak. az nagyon kéne.

Az éjjel is működő lámpa nem elsősorban a bringások miatt kell, hanem a gyalogosok miatt. Hatsávos úton, nyolcvannal száguldó taxisok között erre szükség van.
A jelzőlámpák számának csökkentését és a túlszabályozott jelzőlámpás szabályokat én is kidobnám, de itt másról van szó.

A cikkben megfogalmazottak eléggé meggyőzőek, bár be kell vallanom, hogy én a zsúfolt részeken korábban is inkább választottam a "biciklimentes" buszsávot, minthogy a belső sávokban "merülközzem" az autók közé.
Hozzászólásomnak az az apropója, hogy nagyon egyetértek Zarkakis posztjával. Én is úgy gondolom, hogy 14-16 év alatt nem engedném a gyerekeimet a városi, belvárosi forgalomban az úton vezetett kerékpársávban-különösen nem egyedül pl. iskolába, ellenben egészen nyugodtan elengedném ugyanoda járdán vezetett kerékpárúton. Másrészt "öreg harcsa"-ként meg a napi munkába járás során inkább választom azt, hogy az autók között megyek, minthogy a járdán vezetett kerékpárúton kerülgessem az aszfaltfelgyűrődéseket, belógó ágakat, csodálkozó gyalogosokat, szlalomozzak a kis sugarú íveken, ütközzem a kapukijárókon kihajtó autókkal... .
Szóval az én (valószínűleg eretnek)véleményem az, hogy sok helyen mindkettőre párhuzamosan szükség lenne.
Üdv, bts.

Nekem ma két hely volt, ami kisebb gondokat okozott:
észak felé haladva az Andrássynál a jobbra kanyarodók feltétlenül még meg akartak előzni, dél felé nincs megoldva a kerékpársávra való rávezetés. És akkor még nem is volt csúcsforgalom.

Egyébként a Bajcsy hiányosságaihoz képest sokkal jobban zavar az áldatlan helyzet a Kálvin térnél, észak felé haladva, ahol a jobbra kanyarodó autók nem tudnak elférni úgy a kanyarodó sávban, hogy a kerékpársávot ne blokkoljanak. A 83-as buszról nm is beszélve.

Tegnap próbáltam ki először a busz-bringasávot, és egyetértek a cikkben leírtakkal. Az Andrássy saroknál (Nyugati fele) megállva kénytelen voltam pánikszerűen a padkára húzódni, miután leszorítottak a jobbra kanyarodók, akik előbb kaptak zöldet. Felállóhelyek és kényelmes csatlakozási, sávváltási lehetőségek nélkül bukás lesz ez az infra, kár lenne elrontani, különben marad a járdázás. :/
Még azt vettem észre, hogy a taxisok előszeretettel száguldoznak és centizve előznek, szóval elég szkeptikus vagyok, hogy hosszú távon megfelelő lesz-e ez a vegyes profilú infra. Főleg hogy 3x3 sávos útpályáról van szó, ahol bőséges hely lenne akár külön kerékpársávnak is.

én sem támogatom az éjjeli lámpát a fentebb mások által felsorolt okok miatt. A többi dolog engem nem annyira zavar, de jól hangzanak a megoldások, úgyhogy hiszek nektek

A legtobb eszrevetel jogos es tamogathato, de a jelzolampak ejszakai bekapcsolasat nem kene eroltetni. Nekem mashol inkabb az a bajom (pl. Soroksari ut), hogy ejszaka rengeteg szuksegtelen pirosba futok bele tekeres kozben. Szerintem ikabb ezeken a helyeken is ki kene kapcsolni (villogora alligatni) ejjelre a lampakat es csak a tenyleg indokolt helyeken (ejjel is nagy forgalmu csomopontok) hagyni bekapcsolva.

Azért a szubjektív biztonságérezet kifejezés megett látok olyant ami azért megszívlelendő minden elválasztott kerékpárútnál: A kisgyerekek.
6-8 éves gyerekekkel már lazán el lehet indulni közeli célpontokra elválasztott bringaúton, mint pl. ez az út is volt. Bringázni alig tudó kisgyerekeknél a szubjektív biztonságérzet objektívé válik, hiszen rendszeresen nem tudják tatani az egyenest, nem pontosan fékeznek időben, kicsit kacsáznak, főleg ha félnek az autóktól. Szóval erre a célcsoportra nézve azért a kerékpáros közlekedés fejlesztése azt jelenti, hogy kb. 13-14 éves korig a családos kirándulások lehetősége újra csak járdázással oldható majd meg. (mondom én belvárosi, aki a Király utcából indul és érkezik, idáig néha gyerekekkel is) A Bajcsy Betonjára már nem viszem le őket. Az új Andrássy nekem tökéletes, gyerekeknek járdázást jelent.
Itt írom, hogy az összevissza parkoló autóknál már volt, hogy a Deákon a 14 éves lányom elvitt egy visszaillantót, a taxis azonnal a markát tartotta, pedig jó 2 keréknyommal kijjebb parkolt a szigetén, mint lehetett volna.
Szóval ez az új szisztéma tényleg nagyon jó az úttesen vezetett bringautakkal, de eközben erősen szelektálja, és 18-as karikássá teszi de facto a városi kerékpározást.

A mellékelt rajzokról is tudnátok csatolmányt idetenni? Köszi: Mariann

Hmmm. Az észrevételek minden bizonnyal megalapozottak, viszont a megoldási javaslatok szerintem nem igazán előremutatóak. Ha a gyorshajtás és az autópálya jelleg a legnagyobb gond, (nekem ez jön le az írásból meg a helyszín ismeretéből is) akkor ezt kéne megcélozni, hogy ezen hogy lehet változtatni. Lámpák bekapcsolása szerintem az egyik legnagyobb baklövés lenne, a városi kerékpározás talán legnagyobb ellenségei az autókra tervezett közlekedésirányító lámpák.