Az utóbbi években látványos fejlődésen ment keresztül a bringás világ: megkétszereződött a kerékpárutak száma az országban, utak, sávok, parkolók, tárolók, kerékpárosbarát szállások sokasága épült, és láthatóan volt is rá pénz. Kb 50 milliárd forint került elköltésre kerékpáros létesítmények építésére. Azonban ezek egy része nem igazán segíti a kerékpáros közlekedést.
Nemrég jelent meg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség jelentése a 2007-2013 közötti kerékpáros fejlesztésekről. A szöveg kiemeli, hogy többségében rosszul tervezett, nehezen használható, épp ezért a kerékpározást nem elősegítő infrastruktúrák épültek az EU pénzén. A jelentés kiemeli a pályázati rendszer hiányosságait, a szakmai felkészületlenséget és a célok nem teljesülését.
Úgy gondoljuk, hogy a jelentés objektív, feltárja a hibákat is, nem csak az eredményeket, ezért jó munkának tartjuk. A szöveg bemutatja, hogy a vonalas beruházások legnagyobb része a járda kárára készült, belterületen is dominál az önálló kerékpárút, ugyanitt a második típus éppen a járda-kerékpárút. Emellett említi azt is, hogy ez sajnos a megrendelő önkormányzatok szándéka miatt alakul így, akik a kerékpározást nem tekintik a közlekedési rendszer részének. Kiemeli, hogy az új infrák nem megfelelően szolgálják az intermodalitást, nem folyamatosak, összességében a kerékpáros fejlesztések nem az integrált közlekedésfejlesztés keretében valósulnak meg.
Ahogy mi is hangsúlyozni szoktuk, az anyag is kiemeli, hogy sem a tervezés, sem a kivitelezés során nincs megfelelő és rendszerszerű minőségbiztosítás, és elsősorban nincs előzetes és beruházást követő hatásvizsgálat, ami kimutatná, hogy a beruházás milyen hatással van a közlekedés egészére, ezen belül a kerékpározásra. Az anyag általában is és a vizsgált projekteknél is kiemeli, hogy az infrastrukturális csatlakozási pontok nem megfelelőek, néhol egyáltalán nem voltak részei a kerékpáros projektnek, ezért azok használati szempontból is kérdésesek.
Erénye a vizsgálatnak, hogy kimutatja, hogy a szemléletformáló projektek mennyire nem hatékonyak és a megrendelők nem is érzik fontosnak ezt a tevékenységet. Még ennél is rosszabb a helyzet az oktatás terén, melyet az önkormányzatok szintén a civilekre bíznának. A jelentés kiemeli viszont a civil tevékenységek (pl. Bringázz a munkába! kampány) hasznát a kerékpározás népszerűsítése terén.
- Állami Számvevőszék jelentés itt
- a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség jelentése itt
- "Használhatatlan bicikliutak is épültek az EU pénzéből – összesen 50 milliárd forintért" - az atlatszo.hu cikke itt