Képzeljük csak el, milyen egyéni és helyi hatásai lennének, ha a több ezer érdi, gödöllői, tatabányai, esztergomi, váci vagy székesfehérvári ingázó kerékpárral közelíthetné meg a vasútállomásokat! Ők az autópályák helyett 10-15 perc alatt eltekernének a helyi vasútállomásra, vonatra szállnának, majd a városban egy második – akár saját vagy közösségi  – bicikli segítségével a munkahelyükre érnének. A vonaton pihenni, vagy már dolgozni tudnának, és a napi testmozgás is ingyen meglenne.

Biczók Péter Amszterdamban élő közlekedéstervező szakember holland példán keresztül mutatja be a közösségi közlekedés és kerékpározás hatékonyabb összekapcsolásának budapesti lehetőségeit.
A cikk eredeti változata a Bicyclize blogon jelent meg. Köszönjük a közlési lehetőséget.

Mit tanulhatunk a hollandoktól?

Sokszor hangzik el a kerékpárhasználat magyarországi növelési lehetőségével szembeni ellenérvként, hogy Hollandia lapos, nincsenek autók, jó a közösségi közlekedés, a hollandok gazdagok, nem esik a hó, és kánikula sincsen. Mindenható érvként hallom sokszor, hogy „Budapest nem Amszterdam”.

Tény, hogy Hollandia nagy része lapos, az óceán közelségének köszönhetően viszont állandóan fúj a szél. Szinte nincs olyan, hogy egy hídra felhajtva ne szemből fújna a szél. Hó is szokott esni, amit nem mindig takarítanak el. Ennek eredményeként a nyári gumival felszerelt autók elakadnak, a kerékpározók pedig lelassítanak.

Autótartás tekintetében a hollandok jóval megelőznek minket, de még az Egyesült Királyságnál is magasabb az ezer lakosra jutó gépjárművek száma.

• Az I bike Budapest bringás felvonulást Hollandia új nagykövete nyitja meg.
  Gyere el, hívd a barátaidat is!

Tény, hogy az átlag holland gazdagabb, mint az átlag magyar. Hollandiában viszont nem azért vesznek autót, hogy a boltba járjanak vele, vagy a gyereket taxizzák az iskolába. A holland választóknak jóval fontosabb, hogy biztonságos kerékpárutakat építsenek vezetőik, hiszen tudják: nincs annál olcsóbb és egyszerűbb módja a mindennapos közlekedésnek. A pénzüket autózás helyett inkább éttermekre, nyaralásokra, vagy emberek által létrehozott értékekre költik.

Vannak annyira gazdagok a magyarok, hogy autózásra költsék a pénzüket? Miért nem az olcsóbb megoldást választjuk?

- De Hollandia kicsi!

Így van, egy Dunántúl nagyságú területen lakik két magyarországnyi népesség. Persze nem egybefüggő lakóövezet az ország: Hollandia a világ második legnagyobb agrárexportőre (az USA után). Tudják, hogyan sajtolják ki a legtöbbet kevéske szárazföldjükből.

Tény, hogy Amszterdam területileg kisebb, mint Budapest. Az egy gazdasági egységet jelentő agglomerációik viszont hasonló nagyságúak (Randstad régió 8,200 km2 - Budapest 7,600 km2).

Egy 2016-os statisztika szerint az átlagos ingázó táv Hollandiában napi 32 kilométer.

Hogyan tekernek a Hollandok 32 km-t naponta?

Sehogy.

Az átlag természetesen azt jelenti, hogy valakinek ennél kevesebbet, másnak ennél többet kell megtennie. Rövidebb utakat egyszerűbb és kényelmesebb kerékpárral megtenni, ezért ilyenkor inkább azt használják. Hosszabb utakra már valószínűbb, hogy ők is autóba ülnek. Annak köszönhetően, hogy a rövidebb utakra nem autóval indulnak, kevesebb dugó keletkezik, és nő az útbiztonság. A kerékpározás népszerűsége így azoknak is kedvez, akik autóba ülnek.

Van azonban egy új tendencia, aminek a népszerűsége a hollandokat is meglepi. Egyre elterjedtebb a kerékpározás és a vasút kombinációja, ami az utóbbi években már a közlekedési statisztikákból is kitűnik.

3 emeletes, több ezr férőhelyes kerékpáros parkolóház az amszterdami főpályaudvarnál
Fotó: Cyclechic.hu

Az elmúlt 10 évben a holland vasúttársaság (NS.nl) több mint 300 vasútállomáson alakított ki kerékpár kölcsönző-rendszert. Ezzel egyidőben fejlesztik a pályaudvarok kerékpárparkolóit. Ennek köszönhetően bárki elbiciklizhet az állomásra, ahonnan kényelmes gyorsvasút viszi célállomására.

A célállomáson pedig vagy egy másik saját kerékpárra, vagy a vasúttársaság közbiciklijére ül, akinek 1 kilométernél messzebb van az úticélja az állomástól.

Mivel a kerékpár legalább háromszor gyorsabb a sietős gyaloglásnál, ugyanannyi idő alatt legalább 3-szor nagyobb távot lehet biciklivel megtenni. A vasútállomás gyűjtőterülete így legalább 9–10 szeresére nő (pi*r²). Annyival többen, annyival könnyebben érik el a vasútállomást, minél jobbak a kerékpározás feltételei.

Az utasok számára valós értéket a kombináció lehetősége nyújt. A gyűjtőterületek növelésével nem csupán egy vasútállomás válik többek számára elérhetővé, hanem több ember több csomópontot tud jobban megközelíteni, ezzel növelve a választási lehetőségeket.

Ennek az új integrált felfogásnak köszönhetően megduplázódott a napi vasúti utasok száma Hollandiában. A statisztikai hivatal szerint az országos átlag növekedés évente 5%, míg a többi közlekedési mód stagnál (magán gépjármű) vagy akár csökken (helyi közösségi közlekedés).

Bizonyos régiókban a vasúti utasszám megduplázódott és a több utasnak köszönhetően nagyobb a vasúttársaság bevétele, így több járatot indíthat. Ma már nincs olyan állomás, amelyiket nem éri óránként legalább két szerelvény, a fő útvonalakon (pl. Rotterdam-Utrecht) meg legalább negyedóránként, illetve egész éjszaka járnak a vonatok.

Hogyan működne ez Magyarországon?

A térképre pillantva látható, hogy Budapest belvárosa elég sok helyről elérhető 30 perc laza bringázással. A lakosság jelentős része viszont nem a belvárosba megy, illetve nem a belvárosban lakik.

A kerékpár és vasút integrációja lehetőséget adna arra, hogy a budapestiek nagy része nagyon kényelmesen, rugalmasan és relatív gyorsan el tudjon érni egy olyan közlekedési csomóponthoz, ahonnan sokkal gyorsabban elérhet a város másik pontjára.

Ennek köszönhetően az utasnak nem kell egy olyan buszra vagy villamosra várnia, amely lassan, sokszor a céliránytól eltérően haladva igyekszik minél több embert összegyűjteni, mielőtt célba érne. Az érkezési csomóponttól egy második saját vagy közbiciklivel sokkal egyszerűbben érhetné el valódi úticélját a közlekedők többsége.

Budapest 2030?  —  A csomópontokból 15 perc kerékpározás alatt elérhető területek

Képzeljük csak el, milyen egyéni és helyi eredményei lennének, ha a több ezer érdi, gödöllői, tatabányai, esztergomi, váci vagy székesfehérvári ingázó számára ez adott lehetőség lenne! Ők az autópályák helyett 10-15 perc alatt eltekernének a helyi vasútállomásra, vonatra szállnának, majd a városban egy második – akár saját vagy közösségi – bicikli segítségével a munkahelyükre érnének.

A vonaton pihenni, vagy már dolgozni tudnának, és a napi testmozgás is ingyen meglenne.

Székesfehérvári pályaudvarról 5-10-15 perc kerékpározással elérhető területek
 

Miért jó ez?

1. Egészségesebben és tovább élünk (a holland lakosok a kerékpár használatnak köszönhetően tovább élnek és kevesebb egészségügyi szolgáltatást vesznek igénybe, mint pl. német társaik).

2. Egészségesebb munkavállalók (Hollandiában a kerékpárral ingázó munkavállalók kevesebbet hiányoznak, mint nem kerékpárral járó társaik).

3. Városaink, utcáink újra biztonságosak lehetnek, autók helyett újra embereket láthatnánk a közterületeken.

4. Mivel kevesebbet költünk autózásra, többet költhetünk magunkra.

5. Nőhetnek a bolti bevételek, több üzlethelyiség nyílhat ki sűrűn lakott területen, mivel a kerékpárt használók alkalmanként kevesebbet, viszont többször vásárolnak, javítva a hely kihasználást (kisebb leltár), míg összesen többet költenek.

6. Az autók keltette zaj- és légszennyezés ártalmainak csökkenésével a közlekedési csomópontok közelében is nőhetnek a házaink, lakásaink értéke.

7. Munkahely-teremtés a közösségi közlekedésben.

8. Munkahely-teremtés a kerékpáriparban .

9. A közlekedésre költött pénzünkkel a saját közlekedési rendszerünk fejlesztésére költhetünk, nem más országok autóipari befektetőit tartjuk el.

10. Érték- és energiahatékony — a kerékpár és a vasút a két legenergiatakarékosabb közlekedési mód.

11. Környezetbarát (a vasút energiáját Hollandiában szélerőművek táplálják, Magyarországon napelemek is elláthatják).

Hogyan kezdjünk hozzá?

Legfontosabb lépés, hogy a legtöbb ember számára vonzó és biztonságos feltételeket biztosítsunk a kerékpározáshoz. Két-háromsávos utakra festett kerékpáros nyomok még nem elegendőek. Átfogó városi forgalomcsillapításra, lakóterületeken az átmenő gépjármű-forgalom csökkentésére, főutakon a forgalomnagyság szerint kialakított irányhelyes biciklis felületekre van szükség.

• Támogasd 1%-oddal a Kerékpárosklub bringás fejlődésért végzett munkáját! Részletek itt.

A vasútállomásoknak is könnyen elérhetőnek kellene lennie kerékpáron. A csomópontoknál – legalább részben - fedett kerékpárparkolókra, és közösségi kerékpárkölcsönző állomásokra van szükség. A holland vasúttársaság közbicikli-rendszerének sikerét biztosítja, hogy az egész országban egy regisztrációval bérelhetőek a kerékpárok.

Budapest vasúti rendszerének hatékonyságát növelné, ha az állomásokon minél több járat áthaladna, és nem oda érkezne, vagy onnan indulna. Egy ilyen rendszer a városon belüli vasúthálózatot jobban bekapcsolná a mindennapos közösségi közlekedésbe.

Budapest 2030? — A csomópontokból 15 perc kerékpározás alatt elérhető területek
 

Budapest lehetséges metró jellegű vasúthálózata

A kevesebb megállási és átszállási kényszer segíti a gyors haladást, míg a kerékpár biztosítja, hogy 10–15 percen belül Budapest bármely csomópontjára eljuthassunk.

Az OECD ezzel a témával foglalkozó friss tanulmányából az is kiderül, hogy nemcsak teljes értékű alternatívát ajánl a koncepció az autóval közlekedőknek, de tovább is tágítja a lehetőségeket a közösségi közlekedést használóknak is.

A hagyományos közösségi közlekedés és a szükséges mértékű autóhasználat mellett a kerékpár-vasút kombinációja gazdag kínálatot nyújthat a közlekedés iránt meglévő kereslet számára. A kerékpáron könnyen elérhető tömegközlekedési csomópontokkal ugyanakkor csökkenthető az autózás, a helyi buszforgalom iránti igény, és ezzel a városi dugók is.

A minta megvan, az EU is finanszírozza az ilyen fejlesztéseket.
Kérdezd meg a képviselődet mit tesz a fejlesztés érdekében!

További info:

Characterisation of and reflections on the synergy of bicycles and public transport

Bicycle-Train-Bicycle (BiTiBi): www.bitibi.eu

*A Rákosfalvai HÉV-metró-vasút átszálló kialakításra vár, a kőbányai csomópont a jelenlegi vasúti irányokat veszi figyelembe

Tetszett a cikk?

A Kerékpárosklub azért dolgozik, hogy bringa- és emberbarát településeink legyenek. Ez csak a Te támogatásoddal lehetséges.

Hogyan segíthetsz?

• Add nekünk adód 1%-át! Adószámunk: 18245402-2-41. További infók az 1%-ról.
• Lépj be! Tagsági díjaddal nem csak a munkánkat támogathatod. Helyi szervezetekhez csatlakozhatsz és rengeteg szolgáltatás, kedvezmény, biztosítás is jár érte az egész országban. Belépéshez kattints ide!

Oszd meg a cikket, ha egyetértesz céljainkkal!