Támogasd 1%-kal a munkánkat!

A bukósisak hatékonyságát kutató vizsgálatokat újra kell gondolni

Címkék:
Úgy tűnik, Theo Zeegers új vizsgálata meglepetéssel szolgálhat a sisakviselés régi kutatóinak. Le kell vonnunk a következtetést: nagyon kevés való életből vett bizonyítékunk van arra, hogy a fejsérüléseket valóban hatékonyan megakadályozná a sisak. 
 
(Az ECF cikke magyar fordításban)
 
A sisakviseléssel kapcsolatos kutatások két fő szál mentén folynak általában: idősorokat elemeznek vagy kontrolcsoportos vizsgálatokat végeznek. Az idősorok elemzése a sisakviselési kötelezettség bevezetése illetve a megnövekedett sisakhasználat előtt-alatt és után dokumentálja a fejsérülések és egyéb sérülések időbeni változását (például Ausztráliában 1991-ben). E vizsgálatok alapján az látható, hogy nincsenek, vagy nagyon korlátozottak a sisakhasználat előnyei. 
 
 
A kar- és lábsérülések ugyanolyan mértékben változtak, mint a fejsérülések, amiből azt a következtetést lehet levonni, hogy valószínűleg nem a sisakviselés az oka a fejsérülések csökkenésének. Inkább az valószínű, hogy a biztonságosabb infrastruktúra, az alkoholfogyasztás szabályozása illetve a biztonságosabb járművek stb. magyarázhatják a tendenciát. Ez annyiban nem egyértelmű, hogy nem tudjuk teljesen biztosan, a sisakviselés növekedése önmagában okozhat-e javulást vagy nem. Hiszen egy törvény maga is hatással lehet a kerékpárt használók viselkedésére. 
 
Aztán ott vannak a kontrolcsoportos vizsgálatok, melyek egy balesetben fejsérülést szenvedő sisakos és sisak nélküli biciklizőket hasonlítja össze az aktuálisan az utcán közlekedő sisakos és sisak nélküli biciklizőkkel. Ha a fejsérült kerékpárosok között a sisakot viselők aránya alacsonyabb, mint az utcai arányuk, akkor azt állíthatjuk, hogy a sisakviselésnek van értelme. Azonban a sisakot viselők utcai aránya nem ismert, ezért a kontrolcsoportot gyakran kórházba került más sérülést szenvedett bringások képezik. Ez a csoport képviseli úgymond az utcai kerékpározókat, és náluk tudni lehet, volt-e sisakuk vagy sem. Azonban ezt a csoportot csak akkor lehet valóban reprezentatívnek tekinteni, ha nincs korreláció a sisakhasználat és az egyéb sérüléskockázat között.  
 
Úgy tűnik, Theo kimutatta matematikailag, hogy valójában nem ez a helyzet. Az egyéb sérülések bekövetkeztének kockázata valóban összefügg a sisakhasználattal, ami érvényteleníti a fenti kontrolcsoporthoz való viszonyítást. 
 
Majd ezt három, való életből vett esettel hasonlították össze, és kimutatható volt a túlbecslés. Mind a három esetben a sisakviselő esetében nagyobb volt a nem fej sérülés elszenvedése, mint a sisaknélküli bicikliző esetében, két esetben pedig a fejsérülés rizikója nagyobb volt sisakviselés esetén. Ez nem feltétlenül jelenti azt, sisakban sokkal veszélyesebb lenne biciklizni, (bár egyes kockázatot kompenzáló vizsgálatok erre utalnak), inkább az valószínűbb, hogy a sisakot viselők (pl. versenyzők) inkább vállalnak kockázatosabb szituációkat és emiatt lesz nagyobb a baleseti kockázatuk.
 
Mindenesetre, amit Theo kimutatott, az az, hogy a kórházi kontrolcsoportos kutatások eredményei hibásak. Tekintettel arra, hogy sok kerékpáros sisak jogszabály az ilyen tanulmányokra alapozódik, ez azt is jelenti, hogy a kötelező sisakhasználat is hibás.
 
A sisakviselés vizsgálatának még egy lehetséges módja, ha azt az egészségügyre gyakorolt haszon és költség szempontjából vizsgáljuk. Amikor közúti biztonságról van szó, gyakran a Newton-i fizika alapján gondolkodunk: motorháztetőre ütődő fejeket képzelünk el, a fékútra, az egymásra ható erőkre és azok emberi szervezetre gyakorolt hatásaira gondolunk. Ez mind szép és jó sok közlekedési mód esetében, de nem igazán működik az aktív mobilitásra, azaz a kerékpározásra és a gyaloglásra. A passzív közlekedési módok mindegyikének vannak - a mozgásszegény életmódból és a közúti balesetekből adódó - egészségügyi költségei. A kerékpározásnak is vannak baleseti költségei, de hasznai is vannak, hiszen a mozgás energiabefektetéssel jár, ami jót tesz az egészségünknek. 
 
Azt tudni lehet, hogy az előnyök kb. 20:1 arányban meghaladják a költségeket. Ha ezt egy egyenletbe illesztjük: bármekkora mértékben csökken a kerékpározás aránya a kötelező sisakviselés vagy más balesetvédelmi beavatkozás miatt, az nagyjából hússzorosan hozza hátrányba az egészségügyet. Piet de Jong kiszámolta, ha a sisakok az összes baleset összes sérülését 100%-ban meg is akadályoznák ˙- és emiatt esetleg kötelezővé tennék-, a kerékpározás arányának emiatti bármilyen pici visszaesése is negatív hatással lenne egy ország egészségügyi helyzetére.
 
A fordítás forrása és a hivatkozott kutatások is itt érhetőek el: http://www.ecf.com/news/helmet-effectiveness-research-forced-to-go-back-to-the-drawing-board/ 
 
További kutatási anyagok itt: http://www.cyclehelmets.org
 
--------------------------------------
Fordította: Dormán Emese
 
 

 

Tetszett a cikk?

A Kerékpárosklub azért dolgozik, hogy a kerékpározás elterjesztése által élhetőbb településeink legyenek. Ez csak a Te támogatásoddal lehetséges.

Hogyan segíthetsz?

Lépj be! Tagsági díjaddal nem csak a munkánkat támogathatod, hanem rengeteg szolgáltatás és kedvezmény is jár érte az egész országban. Belépéshez kattints ide!

 
 
 
 

Hozzászólások

Új hozzászólás beküldése

Nagyon izgalmas elemezni a sisakkal avagy nélküle kérdést. Amikor a Petőfi híd budai hídfőnél zöld jelzésen áthaladva egy kanyarodó kocsi kilökte alólam a biciklit elég nagyot koppant a fejem az aszfalton, amitől a sisak szét is tört, a fejem megmaradt. Ezek után a sisakviselést nem tudom egyéb oldalairól objektíven vizsgálni.

A cikk alapján át lehet gondolni a segédmotoros kerékpárra kötelezővé tett sisakhasználat hasznosságát is.Nem a rendszám nélkül üzemeltetett 250 cm3-es gépekre gondolok,hanem a nyári kánikulában a max:45 km/h-val döcögő és a sisak miatt hőgutát kapó mopedesekre.

Nem meglepődniük kell a kutatóknak és sisakforgalmazóknak, hanem sűrű szabadkozás közben a kártérítési perekre spórolni. A "kutatók" és megrendelőik nyilván mindvégig tisztában voltak vele, hogy a borzasztóan látványos fejsérülés elkerülésének illetve csökkenésének ígéretével nagyobbat kaszálhatnak, mint a kevésbé drámai de sokkal gyakoribb törésekkel-szakadásokkal. Mivel a sisak soha nem növelte úgy a biztonságot, mint a biztonság hamisan ígért és sutalt képe miatt vállalt valós kockázatot nyilván sok egyéb baleseti sérülés és halál kiinduló oka volt és lesz, amíg közúti forgalomban be nem tiltják.