A Fővárosi Önkormányzat megbízásából a Budapesti Műszak Egyetem Út- és Vasútépítési Tanszéke és a Magyar Kerékpárosklub kidolgozta a budapesti kerékpáros közlekedés közép-és hosszútávú fejlesztési programját. A program 2008. május 21-én került bemutatásra.
Jövőkép
Budapesten a kerékpár meghatározóközlekedési mód, nagyban hozzájárul a jóhangulatú, élhető, mobil, és gazdaságilag virágzóváros kialakulásához. A kerékpározás általánosan elfogadott, biztonságos, és támogatott közlekedési fajta. A közösségi közlekedéssel, gyaloglással és egyéb fenntartható közlekedési eszközökkel megvalósuló természetes együttműködés eredménye a gépjármű-használat jelentős mértékűkiváltása, levegőt, teret, és lehetőséget teremtve a fenntarthatóés szerethető város kultúrájának kiformálódására. A koncepció arról szól, hogy a kerékpározás hogyan, és milyen intézkedések révén járulhat hozzá Budapest kívánatos fejlődéséhez. Ehhez alapvető szemléletváltásra, és ennek eredményeképp jelentős változásokra van szükség minden téren. Az itt olvasható elképzelés épp ezért részletesen tárgyalja a konkrét lépéseket, amelyek teljes körű megvalósítása elengedhetetlen a fenti jövőkép valóra váltásához. Hangsúlyozandó, hogy a kerékpározást a teljes közlekedési rendszer integrált részeként kell értelmezni.
Illeszkedés a város jövőképéhez
Budapest Városfejlesztési Koncepciója (2002) három követendőfőértéket határoz meg a város számára:
- Hatékonyság és gazdasági fejlődés
- Lakhatóság és élhetőség
- Szolidaritás és méltányosság
Könnyen belátható, hogy ezek mindegyikét külön-külön erősíti a kerékpározás elterjedése: mindenki számára elérhetővé és vonzóváteszi a belvárost; mind a használóra, mind annak környezetére előnyös hatást fejt ki; és mindemellett minden társadalmi réteg számára elérhetőmobilitási lehetőség. Budapest kerékpárossá válása egy olyan lehetőség, amivel a város élen járhat a közép-európai régióban, sőt, egész Európának példát mutathat a múlt adottságainak (közösségi közlekedés jelentős aránya) és a jövő megoldásainak páratlan kombinálásával, visszafordítva az autótulajdonlás és –használat városi életet romboló dominánssá válását. Ez jelentős kihívás, ami mégis megoldható a legújabb szakmai ismeretek és követendő gyakorlatok alkalmazásával, valamint a legmélyebb elköteleződéssel.
Célok
- A kerékpáros közlekedés részarányának 15%-ra növelése 2012-re.
- A kerékpárral közlekedők érdekeinek érvényre juttatása.
- A döntéshozói (politikai, közigazgatási, tervezői és kezelői) és végrehajtói szinteken a kerékpárosbarát szempontok minden esetben érvényesüljenek.
- A kerékpározás részarányának növekedése az egyéni gépjárműhasználat kiváltásával, annak demotiválásával.
Eszközök
- Szemléletváltás: A kerékpáros közlekedés a teljes közlekedési rendszer integrált része.
- Jelentős változások: A javasolt intézkedések teljes körű megvalósítása
Intézkedések
- A kerékpározás népszerűsítése, szemléletváltás: marketing
- A gyalogos és kerékpáros forgalom előnyben részesítése: a épjárműforgalom rendelkezésére állóútfelület csökkentése
- A teljes közúthálózat kerékpárosbarát kialakítása
- Kiegészítőszolgáltatások megvalósítása: kerékpártárolás/kerékpárparkolás, útirányjelzés, térképi információk, szervizek, regisztrációlopások megelőzésére stb.
- A rendelkezésre állókerékpárforgalmi elemek teljes skálájának elterjedt használata
- A kerékpáros közlekedésre fordított források biztosítása: az elvárt kerékpáros forgalom összforgalomból valórészarányának megfelelően
- Kerékpáros Alosztály működtetése: felelős a kerékpáros közlekedés egyenrangúkezeléséért (a tervezés, finanszírozás, fenntartás, forgalomszervezés folyamatában)
- Szakmai kerekasztalok, továbbképzések: minden érintett + kerületek együttműködése
- Oktatási programok: alsó-, közép-és felsőfokúoktatás és szakmai továbbképzés
- B+R fejlesztések: a kerékpáros és közösségi közlekedés integrálása
- Közbringa: automata kölcsönzőrendszer rövid távúközlekedéshez
- Monitoring: közlekedési szokások és infrastruktúra hálózat folyamatos vizsgálata
- Nemzetközi együttműködés: külföldi példák alkalmazása