Már korábban beszámoltunk róla, hogy hosszú távú együttműködést kezdtünk Veszprém Megyei Jogú Várossal. 2013. júliusában találkoztunk először a város vezetőivel és az illetékes hivatalok munkatársaival. Akkori látogatásunk főképp az ismerkedésről szólt: Veszprémben több kerékpáros fejlesztés is megvalósult az elmúlt években, a közös célunk pedig az, hogy a jövőbeli közlekedési és városrendezési tervekben a gyaloglás és a kerékpározás integrált szemlélettel jelenjen meg. E célt szolgálta a 2013. október 10-én a Kerékpárosklub és a Veszprém Megyei Mérnöki Kamara (VMMK) közös szervezésében meghirdetett Kerékpáros Szakmai Nap, amelyen közel 30 tervező és szakember jelent meg.
Még júliusi látogatásunk során kérte Zalavári István a VMMK elnöke, hogy segítsük a megyében tevékenykedő mérnökök (tervezők, engedélyezők, közútkezelők) munkáját és szervezzünk olyan továbbképzést, ahol számba vesszük a modern kerékpárforgalmi létesítmények tervezésének alapelveit, objektív szempontok alapján beszélünk közlekedésbiztonsági kérdésekről, továbbá gyakorlati példákon keresztül érthetjük meg a tervezés új eszköztárát, valamint megpróbálunk közösen megoldást taláni a tervezés felmerülő tipikus és egyedi problémákra is.
A Kerékpáros Szakmai Napot a Városháza Kossuth-termében tartottuk meg. Brányi Mária alpolgármester asszony helyzetértékelő prezentációjában bemutatta a megvalósult fejlesztéseket és a tervezett Veszprém – Szabadságpuszta – Videoton telep nyomvonalat is.
Ezt követően László János, a Kerékpárosklub elnöke viszonylag keveset beszélt a kerékpározásról, ám annál többet a városokról, azok fejlődéséről és a városlakók alapvető szükségleteiről, amelyek közül a mobilitás csak az egyik. Ahogy a kerékpár is csupán az egyike azon eszközöknek, amivel a városi közlekedést alacsony környezeti terhelés mellett jó hatásfokkal képes lebonyolítani. A modern tervezési alapelvek közül kiemelt jelentőségű az a döntési hierarchia, amely a forgalom- és/vagy sebességcsökkentés mellett a legolcsóbb és leghatékonyabb megoldásokat preferálja, miközben a kerékpárt a közlekedés teljes jogú és értékű részének tekinti.
A Hóz Erzsébet kutató, a KTI tudományos főmunkatársa a Bács-Kiskun és Békés megyei kerékápáros baleseti elemzések eredményeit hasonlította össze a budapesti adatsorokkal, valamint részletekbe menően taglalta ezen baleseti statisztikák jellemzőit a különböző létesítménytípusok esetében. A számok pedig azt támasztják alá, hogy az egy oldali kétirányú kialakítású kerékpárutak csomóponti átvezetései kockázatosabbak, mint amikor a kerékpár és a gépjárművek azonos felületen és legfőképp azonos oldalon és menetirányban haladnak. Veszprém városában több körforgalom is kialakításra került, ezért a prezentáció záró gondolatai a gyalogos- és kerékpárosbarát kialakítású körforgalmakról szóltak.
A kávészünet után Kilián Zsolt a Kerékpárosklub műszaki tanácsadója mutatta be a kerékpárparkolók és kiegészítő műtárgyak tervezési irányelveit és azok magyarországi sajátosságait. A kerékpártámaszok és tárolók tervezése során megválaszolandó „Hol? Milyen időtartamra? Mekkora kapacitást? Mekkora területen? Milyen termékekkel?” kérdések az igények növekedésével egy időben egyre fontosabb szempontok lesznek.A térség turisztikai potenciálja egyúttal indokolttá tenné a köztéri kerékpáros pihenőhelyek és szervízpontok, továbbá információs jelzésrendszer kialakítását is.
A szakmai napon az esettanulmányok közül először Budapest belső városrészeinek kerékpárosbarát fejlesztései kerültek bemutatásra Bencze-Kovács Virág a BKK kerékpáros stratégiai koordinátora, a Kerékpárosklub volt műszaki tanácsadója által. Az integrált tervezés eddig legnagyobb főpróbája szakít a nyomvonalcentrikus szemlélettel és a kiszolgált területek minél szélesebb kiterjesztésére tesz kísérletet. A tervek nem tartalmaznak holland típusú 3 méter széles kerékpárutakat, viszont a megnyitja a legtöbb (gépjárművek számára egyirányú) utcát a kétirányú kerékpárforgalom számára, kerékpársávokat létesít a szélesebb utakon, valamint kerékpáros nyomokkal és előretolt kerékpáros felállókkal segíti a biciklivel közlekedőket ott, ahol a gépjárművekkel közösen használják a közutat.
Polányi Péter tervező, aki a várpalotai esettanulmány bemutatása után kiválóan összegezte azokat a problémákat, amik az elmúlt évtizedek tervezési gyakorlatából következtek és amiket az elmúlt évek tanulási folyamatának köszönhetően közösen kell megoldanunk.
Kerékpárutak – tévutak c. írásából idézzük:
„A tapasztalt és kevésbé tapasztalt tervezők a józanész igénybevételével a normál közút tervezésének gyakorlata alapján kezdték azt a bizonyos két párhuzamos vonalat megrajzolni. Természetesen a tervezési technológia teljességgel átvehető, hiszen itt is létezik úttengely, hossz-szelvény, keresztszelvény, pályaszerkezet, jelzőtábla, stb.
Készületlennek bizonyultak viszont a tervezők a kerékpározás lélektanát és a közlekedési szabályok mélyreható elemzését igénylő többi ismeret tekintetében.
Az eredmények a következők:
• zömében egyoldali kétirányú kerékpárutak elterjedése,
• sűrű oldalváltás
• úttorkolati elhúzás,
• zebra melletti átvezetés,
• 2 cm-es kiállású vagy „k” szegély alkalmazása az átvezetéseknél,
• kerékpárút vége – eleje – vége – eleje táblasorozat,
• egyirányú kerékpárút másik irányából behajtani tilos tábla,
• kerékpárút megszűnésekor a kerékpárosok gyalogjárdára vezetése,
• autóbusz öbölnél a kerékpárút megszüntetése, vagy elkalandozása,
• szerény tervezési díj”
Mindennek a tanulási folyamatnak a végéhez közeledve arra kérünk minden szakembert, hogy facilitálják hasonló szakmai rendezvények megvalósulását. A Kerékpárosklub a Mérnöki Kamarákkal együttműködve folytatja az együttműködést és hamarosan újabb továbbképzéseket tervezünk meghirdetni.