A kerékpározás népszerűsítésének példáit szinte kizárólag Hollandiából és Dániából merítjük, pedig máshonnan is van mit tanulni. Németország kulturálisan még kicsit is közelebb is van, így hasznos lehet, ha körülnézünk itt is. Ezúttal elsősorban Bajorországról és a Boden-tó környékéről lesz szó, ahol nyári vakáció közben sikerült tapasztalatokat gyűjtenem városi közlekedés (München, Konstanz) és turisztika (Boden-tó kör) terén is.

Ami az egyik legfontosabb: biciklivel ezen a környéken nagyon jó közlekedni. Akár a tó körül, akár városon belül, vagy két város között – ezért is választottuk ezt a környéket mondjuk Horvátország helyett. Az sem mindegy persze, hogy itt a hőmérséklet is alkalmasabb a nyári bringázásra, mint a délebbi országok (ettől még persze itt is le lehet égni a napon).

München

A környék legnagyobb városa München, amit bár a helyiek sokszor a „legnagyobb falu” néven illetnek, a valóságban igencsak besűrűsödött az utóbbi években, viszonylag nagy iramban nő a népessége. Ezzel párhuzamosan szerencsére nagy energiákat fordítottak a kerékpározás fejlesztésére, ami látványos eredménnyel járt: ma van olyan számlálópont (Erhardtstrasse), ahol gyakran eléri a napi 10 000-et is az áthaladó kerékpárok száma, és láthatóan is sokan bicikliznek városszerte. Ezt más adatok is alátámasztják: a 2002-es 10%-hoz képest 2017-ben már az utazások 18%-át tették meg biciklivel, és a belvárosban, ill. ahhoz közeli kerületekben (főleg az Isar mentén) ez a 30%-ot is eléri (eközben az autóval megtett utak aránya 41%-ról 34%-ra csökkent, a tömegközlekedésé pedig 21%-ról 24%-ra nőtt). Ez hasonlít a koppenhágai arányokhoz azzal a különbséggel, hogy Münchenben többen gyalogolnak, mint Koppenhágában.

Az egyes járműtípusokkal megtett utak arányát is bemutató dokumentumban egy kis német tudással egyéb érdekességek is vannak München és környékének közlekedéséről, pl. korcsoportonként és jövedelmi csoportonként vizsgálva a különböző közlekedési módok használatát.

A főbb utakon általában kétoldali, egyirányú kerékpárutak, kisebb részben kerékpársávok találhatóak, és a hálózat elég kiterjedtnek mondható. Az utóbbi évek fejleményeként egyre elterjedtebb a kerékpáros utcaként (Fahrradstrasse) kijelölt útszakaszok száma: ilyenből immár 78 található szerte a városban összesen 35 km hosszúságban, ezzel Németországban az első helyen állnak. Ezek a szakaszok gyakran mindkét végükön kerékpárutakba torkollanak, és jellemzően kis forgalmú utcák. A szabályok szerint itt 30 km/h-nél gyorsabban nem lehet haladni, és alapvetően a kerékpárosok előnyt élveznek. A használatukat még valószínűleg a helyiek is tanulják, és a valódi helyzetet egy nyári vasárnapon nem tudtuk megítélni, de alapvetően jól működőnek tűntek. Jellegükben különböző utcákban is láttunk ilyen táblát: leggyakrabban helyi gépjárműforgalmat bonyolító, de kerékpáros szempontból fontos összekötésnek minősülő lakóutcákat minősítettek kerékpáros utcává. De van közöttük olyan, ami egy főútvonal szervizútja (erre jó analógia lehetne az Andrássy út szervizútja), vagy éppen egy parkban található iskolához vezető út.

Münchenben számos vízfolyás van, a legnagyobb az Isar, de vannak kisebb patakok (pl. a Würm) és csatornák is (pl. Nymphenburg-Biedersteiner Kanal). Ezeket és egyes vasútvonalak menti folyosókat jól kihasználnak arra, hogy a várost keresztülszelő kényelmes, lámpamentes kerékpáros útvonalakat hozzanak létre. Vannak olyan útirányok, ahol szinte folyamatosan parkokon keresztül vagy folyóparton lehet haladni. Ezekből természetesen az Isar a legnépszerűbb: nyári napokon a part piknikező-napozó-pancsoló emberek folyamatos tömege, és Amszterdamot megszégyenítő kerékpárforgalom van.

Ha nem saját biciklivel kelsz útnak, a helyi közlekedési cég (MVG), a vasút, a Donkey Republic biciklijei, a TIER e-rollerjei is elérhetőek. Érdekesség, hogy a TIER az MVG kínálatába integrálva érhető el egy együttműködés keretében.

Ausztria

Egy kis ausztriai kitérő: határ és a hegyek másik oldalán, Innsbruckban – bár lakosságban nem összevethető a bajor fővárossal, hiszen csak 130 ezren laknak itt – szintén jelentős szerepet kap a kerékpár ránézésre is. Az adatok szerint az utazások 22%-a (!) történik biciklivel, amihez érdemes azt is tudni, hogy a tömegközlekedés mindössze 16%-nál jár, a győztes egyébként a gyaloglás 29%-kal. Ami érdekes Innsbruckban, az a két folyó (Inn és Sill) menti kényelmes kerékpárutak, a kiterjedt hálózat, és leginkább a különböző bérlési lehetőségek: a hagyományos, dokkolós közbringa mellett teherkerékpárt is lehet bérelni, illetve jelen van a városban két e-rolleres cég is, a CIRC és a TIER.

Boden-tó

Átugorva a nem túl messzi Bodeni-tóhoz, először érdemes a tó „fővárosát”, Konstanzot megvizsgálni közelebbről. A város teljesen egybenőtt Kreuzlingennel, ami már Svájchoz tartozik, és így együtt népességben kb. Székesfehérvárhoz hasonlíthatók. Ehhez képest csak Hollandiához és Dániához mérhető az a kerékpárfolyam, ami a fő gyalogos-kerékpáros hídon (nemes egyszerűséggel Fahrradbrücke a neve) és az arra rávezető utakon tapasztalható.

Van hozzá forgalomszámlálójuk is, amelynek adatai alapján a napi 20 000 áthaladás sem ritka. 2018 óta az ide vezető utcákat szinte teljes hosszban a Münchennél is említett kerékpáros utcaként jelölték ki, a híd déli lábánál pedig kerékpáros körforgalom van.

Élőben ez így néz ki a Schottenstrasse:

Érdekes, hogy több keresztező útnak továbbra is elsőbbsége van, miközben láthatóan sokkal több ember halad ezen az utcán, mint bármelyik keresztutcában.

A másik oldalon ha lehet, még radikálisabbak voltak, mert a Peterhauser Strasse viszonylag fontos útvonal autóval is, de ez is kerékpáros utca lett.

A város egyéb részei is jól megközelíthetőek biciklivel: a tó két részét összekötő folyó partjain, az óvároson át, és az északi részen a vasút mellett bringasztráda jellegű kiépítettséggel.

Ami nekünk a Balaton, az a német-svájci-osztrák határ környékén élőknek a Boden-tó. És bár a tó teljes megkerülése a tó nyugati oldalának elágazásai miatt nem teljesen értelmezhető, a Konstanztól keletre eső rész körbebiciklizése, jellemzően a Konstanz-Meersburg vagy a Wallhausen-Überlingen komp/hajó igénybevételével igen népszerű. Erről is vannak adatok, legalábbis az osztrák részről, ahol a Bregenzer Ach nevű folyó feletti 2010-ben épült új kerékpáros hídon, ami a tókör része, bizonyos napokon 4-5000 kerékpáros halad át. Saját megfigyeléseink alapján egyébként a túrázók kb. 40-50%-a már elektromos rásegítésű biciklit használ – ami a keskenyebb szakaszokon okoz konfliktusokat, mert értelemszerűen nagyobb átlagsebességgel haladnak, mint a hagyományos biciklit használók.

Kicsit összevetve ezt a kört a Balaton körülivel, vannak természetesen hasonlóságok és különbségek is. Kerékpárral a Boden-kör jelenleg mindenképpen komfortosabb, hiszen a Balaton körüli útvonal közismerten nagyon leromlott állapotban van (utóbbi felújítása után már összemérhetőbb lesz a helyzet). A Balatonhoz hasonlóan itt is vegyesek a megoldások az önálló kerékpárúttól a kis forgalmú utcáig, vagy éppen kerékpársávig. És itt is vannak bosszantó kurflik hegymászással ott, ahol másképp nem lehetett vezetni az útvonalat pl. a tóparti beépítés vagy természetvédelmi terület miatt – persze az efféle kitérők a pedeleces túrázóknak már nem jelentenek akkora akadályt.

Az útvonal komfortja változó: a kerékpárút-szakaszok általában 2,5 méter szélességűek, de van szélesebb és keskenyebb is. A gyalogos forgalomtól igyekeznek mindenhol határozottan elválasztani, néhol túlságosan is – pl. amikor a tóparti büfétől egy biciklivel megugorhatatlan korlát választja el az utat. Az úttesten vezetett szakaszok is általában működőképesek, de voltak forgalmasabb részek türelmetlen sofőrökkel. A tó északi, németországi partján ugyanakkor több helyen is bevetették a kerékpáros utca státuszt (pl. Hagnau-Immenstaad vagy Wasserburg-Bad Schachen között), ami így a kerékpározóknak biztosít elsőbbséget. A déli parton a svájci gyakorlatnak megfelelően több helyen találkozhatunk kerékpársávval, és a kerékpáros utca egyelőre itt ismeretlen fogalom.

A tóparti településeken jellemző, hogy a zsúfolt part menti sétányokon, óvárosi utcákon tilos a kerékpározás, esetleg lépéstempóban való haladásra szólítanak fel. Ez néha kényelmetlen kerülőkre (és a tóparti panoráma helyett mondjuk egy forgalmasabb útra) kényszeríti a tavat kerülőket.

Ugyanakkor bizonyos utcákban, ahol nem volt hely kerékpárútnak, de a forgalom az elviselhetőnél valamivel nagyobb, a járdára kihelyezett „gyalogút” tábla alá „kerékpárral szabad” tábla került, vagyis a járda használata engedélyezett, de nem kötelező.

Egyetlen szakasz volt, ami kifejezetten fárasztó és unalmas volt, ez Friedrichshafen, a tó környékének legiparosodottabb városának nyugati bevezető útja (Fischbach, Manzell), ahol egy igen nagy forgalmú, teherautókkal súlyosbított út mentén vezet kerékpársáv, illetve gyalog-kerékpárút. Alternatíva sajnos nincs nagyon, végső esetben az óránként járó vonattal lehet áthidalni a Fischbach-Friedrichshafen távot.

Ami érdekes, hogy rengeteg az olyan szakasz (a tókör ~30%-a), amin nincs aszfaltburkolat, csak stabilizálás és zúzottkő. Ez általában apró szemű, tehát vékony kerékkel is járható, de főleg a svájci-osztrák határ környékén vannak kifejezetten göröngyös részek. Ennek oka lehet a természetvédelem, de sokszor belterületen is előfordul. Ugyanezt tapasztaltuk a Bajor-Alpokban tett kitérőnk során, amikor a Schliersee és a Tegernsee közötti kitáblázott útvonalon (ami egyébként a Bodensee-Königssee 440 km hosszú kerékpáros útvonal része) az erdőben zúzottkövön 8-10%-os emelkedőkön toltuk a bringát (és mellettünk sorban suhantak el a pedelecesek), miközben a sokadrendű országút valahol lent a völgyben ment.

A tájékoztatás egyértelműen a német oldalon a legjobb, ahol egyébként is szinte minden településre kiterjedő kerékpáros útirányjelzés van 100 m pontosságú távolságjelzésekkel. Néhány helyen ugyanakkor (pl. Gohren környéke) csak a településközi hálózat tábláit láttuk, ami online térkép nélkül a tópart helyett a településeken át vezetett volna minket. A svájci oldalon a táblák kevésbé informatívak – magát az útvonalat viszont végig jól lehetett követni.

Kerékpárszállítás

Ha nem tervezünk kerékpárt bérelni a tókerüléshez, fontos szempont a biciklik szállíthatósága. Magyarországról Bregenz a tópart legkönnyebben megközelíthető pontja. Ezt természetesen autóval is meg lehet tenni, és vonattal is – utóbbinál figyelembe kell venni az átszállásokat is, de viszonylag problémamentesen tervezhető (Bécsben vagy Feldkirchben kell átszállni).

A környéken közlekedve a vonatokon viszonylag általános a kerékpárszállítás, általában van erre kialakított hely. (A kerékpárszállítás árairól nem tájékozódtunk, mert cselesen összecsukható biciklivel abszolváltuk a túrázást.)

A tavat átszelő kompok különösen népszerűek a tavat biciklivel kerülők között, itt jelentős mennyiségű kerékpárt láthattunk pl. a tihanyi komphoz képest.

München környékén a kapacitások sokszor nem bírják már az igényeket: a legmelegebb napot (sok más emberhez hasonlóan) egy alpesi tengerszemnél kívántuk tölteni, ahova a Bayerische Oberbahn alacsonypadlós dízelvonatai járnak. Az élmény hasonló volt, mint csúcsidőben a Budapest-Vác vonaton, súlyosbítva egy pedeleces csoport jól megtermett akkumulátoros biciklijeivel.

És a végére a kerékpártárolásról

Valószínűleg más a helyzet biztonság, biztonságérzet, anyagi helyzet tekintetében, de az érintett helyek többségén (különösen Svájcban) elvétve voltak csak a Kerékpárosklub által is szabványosnak tekintett „normális” kerékpártámaszok. A svájci tóparton pl. rendkívül elterjedt a madárszárnyra emlékeztető tároló, amire a kormányt kell ráakasztani, a lakatolás nem igazán lehetséges – általában kerékzárt használnak. Konstanzban pedig még erre sem volt szükség: lakóházak, boltok előtt garmadával állnak a biciklik letámasztva, kerékzárral. A müncheni főpályaudvar hasonló: biciklihalmok mindenféle tároló hiányában. Sokszor a milliós értékű pedelecek is csak így voltak lezárva a kisebb városokban.

Erdős Zoltán cikke, még több fotó itt.

Tetszett a cikk?

A Kerékpárosklub azért dolgozik, hogy bringa- és emberbarát településeink legyenek. Ez csak a Te támogatásoddal lehetséges.

Hogyan segíthetsz?

• Lépj be! Tagsági díjaddal nem csak a munkánkat támogathatod. Helyi szervezetekhez csatlakozhatsz és rengeteg szolgáltatás, kedvezmény, biztosítás is jár érte az egész országban. Belépéshez kattints ide!
• Támogass adománnyal! Bankszámlaszámunk itt érhető el.
• Add nekünk adód 1%-át! Adószámunk: 18245402-2-43. További infók az 1%-ról.

Oszd meg a cikket, ha egyetértesz céljainkkal!