Aki bringázott már Budapesten, annak ismerős helyzet, hogy felbontanak egy kerékpárutat, de nem jelölnek ki terelőútvonalat, így fordulhat vissza, kerülhet a bokrok között, vagy épp a szembejövő autóforgalomban találja magát.
Az sem idegen helyzet, amikor a gyanútlan kerékpározó simán beleeshet egy munkagödörbe.
Vagy, amikor egy korábbi építkezés után senki nem foltozza be a lyukat.
Dél-pesti szervezetünk figyelemfelhívó posztjai után éles betonvasakkal figyelmeztettek a lukra. Te melyiket választanád: esés, vagy nyársalás?
A probléma kezelésére még az előző városvezetés idején javasolták, hogy a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatóságának ügyfélszolgálatát hívjuk fel ilyen esetekben. A közterület-felügyeletnek viszont nincs szankcionálási jogköre a munkaterületek nem megfelelő visszaadásának esetére. A közutak kezelését, üzemeltetését, a bontásokat szabályozó rendeletből ugyanis 2012-ben kivették a szankciókról szóló részt.
Így nem maradt sok eszközünk, mint egy kellő jogkörökkel fel nem ruházott felügyelet ügyfélszolgálatát hívogatni, a Facebookon felhívni a figyelmet a balesetveszélyes helyzetekre, vagy kétes sikerű bejelentéseket tenni a Járókelő.hu-n.
Ez történt 2020-ban a Hűvösvölgybe vezető bringaúton is, ahol a Budagyöngye benzinkút lehajtójánál több méteren „felejtették el” pótolni az utolsó réteg aszfaltot. Hiába ígért intézkedést a Budapest Közút a járókelős bejelentésre, hiába hívta a Kerékpárosklub helyi vezetője FÖRI-t, egy tizenéves fiú esése és a kerületi polgármester közbelépése kellett a hiba megoldásához.
Az úthibában elesett fiú sebes lábáról készült fényképet bekommenteltem a bejelentés alá, majd a Járókelősök kitették a képet a Facebook oldalukra. A posztra reagált Őrsi Gergely II. kerületi polgármester, és a kerületiek pénzén leaszfaltozták a szakaszt. Persze nem az ő dolguk lett volna, és ha már egyáltalán felmerült a probléma, az állampolgári bejelentésre is intézkedni kellett volna.
A hibát végül több hét után elhárították, tehát örülhetnék is, nem? Talán érthető, hogy nem kéne megvárni, amíg vér folyik, és nem is lehet minden kátyú mellé polgármestert hívni. Itt rendszerszintű változás kell.
Közgyűlési előterjesztésre tettem javaslat
A Fővárosi Önkormányzattal partnerségben lévő civil szervezetként kaptunk lehetőséget arra, hogy a Közgyűlés 2022-es munkatervéhez javaslatokat tegyünk. A javaslatokat a Városházán átnézték, egy részük bekerült a 2022-es közgyűlések napirendjeit meghatározó munkatervbe, a munkatervet pedig tegnap megszavazták a képviselők.
A Kerékpárosklub nevében egy előterjesztésre tettem javaslatot, ami lehetőséget adna a balesetveszélyt okozó kivitelezők szankcionálására, illetve határidőt szabna a kerékpárutak téli síkosságmentesítésére.
A könnyen megjegyezhető nevű Budapest Főváros Közgyűlésének 34/2008. (VII. 15.) önkormányzati rendelete a fővárosi helyi közutak kezelésének és üzemeltetésének szakmai szabályairól, továbbá az útépítések, a közterületet érintő közmű-, vasút- és egyéb építések és az útburkolatbontások szabályozásáról megváltoztatásához a felbontások ügyének rendezésére ezt a javaslatot küldtem:
„Rendeletmódosítás útján szükséges előírni a közutak lezárásának esetén a kerékpáros átjárhatóságot, vagy a lehető legrövidebb kerékpáros terelőútvonal kijelölését, valamint burkolatbontások idejére, továbbá a munkaterület visszaadásakor a biztonságos járművezetés feltételeinek biztosítását.
Az ellenőrzési feladatok kibővítésével és szankciók bevezetésével biztosítani kell az ettől eltérő - jellemzően a gyalogos és kerékpáros közlekedést akadályozó és veszélyeztető – forgalmi helyzetek elkerülését és megfelelő szankcionálását. Utóbbi hiányában a közútkezelő és a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatósága nem tud érvényt szerezni a rendeletben meghatározott kötelezettségeinek.”
A javaslatot elfogadták, így az általam megadott „Közutak bontási és helyreállítási szabálysértéseinek szankcionálása” címmel bekerült a Közgyűlés munkatervébe. Egy gond van: nem rendeltek hozzá határidőt. Előterjesztőként Tüttő Kata városüzemeltetési főpolgármester-helyettes viheti majd a közgyűlés elé.
Egyelőre nem tudjuk, hogy mikor és pontosan milyen tartalommal kerülne napirendre az előterjesztés, de mindenképpen eredményt értem el az ötlettel. Segítheti ügyünket, hogy a rendelet definíciója szerint a kerékpárutak is a „közutak” alá tartoznak, így az autóval járók is érdekeltek a rendelet módosításában.
A hókotrásnak továbbra sem lesz határideje
Másik tipikus, a kerékpározást akadályozó probléma, hogy hóesés, olvadás vagy ónos eső után akár hetekig járhatatlanok maradhatnak egyes kerékpárutak Budapesten. A kerékpársávokat a nagy hókotrók nagyjából letakarítják, de sokszor épp a bringasávra tolják a havat. Az elválasztott, vagy parkokban vezetett infrastruktúrának viszont gyakran nincs gazdája.
Újpest, Fóti út. Fotó: Magyar Kerékpárosklub Észak-Pest
Hó24 kampányunkban már 2013-ban kértük a Fővárost, hogy a havazás után 24 órán belül síkosságmentesítsék a kerékpáros infrastruktúrát. Több figyelemfelkeltő akciót szerveztünk, leveleket írtunk. György István főpolgármester-helyettestől ígéretet is kaptunk 2014-ben, de ő a tavaszi választások után átült a kormányba.
A hókotrásnak is "rendeleti akadálya" van: az 5/2004.(I. 28.) GKM (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium) rendelet szabályozza, mennyi idő alatt kell a különféle utakon elkezdeni a takarítást, és mikorra kell elkészülni vele. A kerékpárutakra és gyalogutakra azonban nincs határidő. Így nehéz betartani a minden közlekedőnek biztonságos feltételeket előíró 1988/I. törvényt és a Budapesti Mobilitási Terv céljait a gyalogos és kerékpáros forgalom növelésére, hiszen eleve kerékpározni vagy gyalogolni sem egyszerű havas, jeges burkolaton.
Az önkormányzatok és közútkezelők a határidők hiánya mellett különböző illetékességekre szoktak hivatkozni, és gyakran az ingatlantulajdonosok felelősségét firtatják az előttük vezető járdák és kerékpárutak takarításában. Amint látjuk, ez még a belvárosi járdák esetén sem vezet eredményre. Ahol még az se biztos, hogy egy utcán végig lehet gyalogolni, ott a járdán vezetett vagy elválasztott kerékpárutak takarítása még annyire se megoldott.
Fővárosi kezelésű útvonalak esetén az FKF (ma már a Budapest Közművek divíziója) illetékessége szokott felmerülni. Az FKF 2017-ben vásárolt új, járdákon és elkülönített kerékpárutakon használható takarítógépeket, amivel több erőforrásuk lett ezek síkosságmentesítésére. Akkor a Mozgásvilág.hu segítségével készítettünk egy prioritási listát, ami a kerékpáros forgalom nagysága alapján adott javaslatot a takarítás sorrendjére.
Biztosítékot persze ez sem adott, de az újabb kisgépek beszerzése után azért gyorsabb munkavégzést lehetett tapasztalni a főbb kerékpáros útvonalakon.
A mostani előterjesztési javaslatban azt kértem, hogy a fent már idézett rendelet módosításával szabjanak határidőt a kerékpározásra kijelölt (kötelezően használandó) infrastruktúra takarításának elkezdésére és befejezésére:
„Budapest Főváros Közgyűlésének 34/2008. (VII. 15.) önkormányzati rendeletének módosításával a kerékpáros főhálózatba tartozó útvonalakon a szórás kezdetét 0,5-1,0 órában, a síkosság megszüntetésének idejét 4 órában szükséges meghatározni. A nem főhálózati elemek esetén a szórás kezdetét 2,0-3,0 órában, a síkosság megszüntetését 6 órában szükséges meghatározni.
Gyalogutak és járdák esetében a párhuzamos utak besorolásának követését szükséges használni. Párhuzamos utak hiányában (pl. sétálóutcák) a szórás kezdete 0,5-1,0 óra, a síkosság megszüntetése 4 óra. Nem közlekedési útvonalba tartozó gyalogutak (pl. parkok) esetén a 5/2004.(I. 28.) GKM rendelet IV.-V. kategóriája alkalmazandó.”
A javaslat mindenképp nagy előrelépés lett volna a mostani, nem létező szabályozáshoz képest, de európai szinten már nem lenne kivételes: Koppenhágában például a kerékpárutakat takarítják elsőként.
A javaslatot az alábbi indoklással utasították el (kiemelés tőlem):
„A síkosságmentesítési feladatokat a főváros köztisztaságáról szóló 48/1994. (VIII. 1.) önkormányzati rendelet szabályozza. A rendelet 3. § (1) értelmében az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) köteles gondoskodni az ingatlan - beleértve az ingatlan nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészletet is - és az ingatlan előtti járda, továbbá a járda és a kocsiút közötti kiépített vagy kiépítetlen terület gondozásáról, tisztán tartásáról, szemét- és gyommentesítéséről, hóeltakarításáról és síkosság mentesítéséről, míg a burkolt közutak, valamint az ingatlanokhoz nem csatlakozó burkolt járdák (közjárdák) tisztán tartásáról, síkosságmentesítéséről és hóeltakarításáról a Fővárosi Önkormányzat gondoskodik.
A Fővárosi Önkormányzat feladatait a vele szerződésben álló BKM Nonprofit Zrt. látja el a Fővárosi Önkormányzat által biztosított források keretei között. A BKM a rendelkezésre álló források tükrében szakmai lapon dolgozza ki síkosságmentesítési ütemtervét, amelynek alapján a síkosságmentesítés során elsőbbséget élveznek a fő-és tömegközlekedési útvonalak, hidak, felüljárók, repülőtérre vezető utak.
Amennyiben ezen felül szabad kapacitás áll rendelkezésre, következhet a síkosságmentesítési sorrendben a többi burkolt felület. A jelenlegi kapacitásra és költségvetési forrásra tekintettel nem lehetséges, hogy a javaslat általi időkeret rendeleti szinten kerüljön rögzítésre.”
Összefoglalás: most azt kell elérnünk, hogy az útfelbontásokkal kapcsolatos előterjesztés felkerüljön a napirendre. A síkosságmentesítés már nehezebb dió.
Támogasd adód 1%-ával a Magyar Kerékpárosklub bringás fejlődésért végzett munkáját!