Velencében adtunk elő a pozitív szemléletformáló kampányokról
2014.10.22
Október elsején a világ egyik legbiciklizhetetlenebb városában, Velencében adhattunk elő a Kerékpárosklub biciklizést népszerűsítő kampányairól a ManagEnergy és az Európai Kerékpáros Szövetség konferenciáján.
Október elsején a világ egyik legbiciklizhetetlenebb városában, Velencében adhattam elő a Kerékpárosklub biciklizést népszerűsítő kampányairól a ManagEnergy és az Európai Kerékpáros Szövetség konferenciáján. Tucatnyi országból érkeztek előadók és vendégek, akik fenntarthatósággal, illetve biciklis közlekedéssel foglalkozó szervezetektől és intézményektől jöttek, de sok európai város önkormányzati képviselője is jelen volt.
Először rendezett a fenntartható energia-hasznosítással foglalkozó és az Európai Bizottság alatt működő ManagEnergy kezdeményezés biciklis konferenciát. Helyszínül szinte minden résztvevő meglepetésére Velencét választották, ahol én mondjuk egyszer már (10 éves koromban) megpróbáltam bringázni, de azóta is csak nevetek az ötleten. A furcsa helyszínválasztástól függetlenül - melyet egyébként egy másik nemzetközi eseményhez való kapcsolódás indokolt - nagyon érdekes egy napos programot hoztak össze az Európai Kerékpáros Szövetséggel (ECF) és a 170 várost tömörítő Eurocities platformmal együttműködő szervezők.
A kerékpáros fejlesztések haszna
A konferencia nyitóelőadását Philippe Crist, az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) közlekedési fórumának közgazdásza tartotta. A tavalyi Velo-Cityn is felszólaló Crist felhívta a figyelmet arra az aggasztó tényre, hogy a leggyorsabban fejlődő országok metropoliszaiban a múlt század városfejlesztési modelljei érvényesülnek, melyek a nyugati nagyvárosokat egyszer már zsákutcába vitték. Ezzel szemben, ha ma élhetőbb városokat szeretnénk, akkor muszáj fejleszteni a közösségi tereket, a kerékpározást és az egyéb környezetbarát közlekedési módokat, hiszen ezek nélkül elképzelhetetlen a fenntartható és mégis versenyképes fejlődés.
Őt követte Bas de Geus, a Brüsszeli ’Vrije’ Egyetem és az ECF kutatója, aki számszerű adatokkal bizonyította Crist állításait. A Geus által felvonultatott kutatási eredmények kimutatták többek között, hogy a zajszennyezés csökkentése személyes és nemzeti szinten is pénzbeli haszonra váltható, ahogy egy-egy kerékpáros közlekedő is több száz, illetve több mint 1000 Euro hasznot hoz évente a társadalomnak.
A politikai irányvonalak megváltoztatását célzó első szekciót Holger Haubold, az ECF pénzügyi és gazdasági stratégiával foglalkozó munkatársa zárta, aki a kerékpározás munkahelyteremtésre és egészségre gyakorolt hasznát vetette össze a kerékpáros beruházások költségeivel.
Hogyan fejlesszük a kerékpározást?
A városvezetők számára konkrét tippeket is nyújtó második szekciót Vincent Meerschaert, a belga Traject tanácsadó cég vezetője tartotta. Meerschaert 12 pontban foglalta össze, mit kell vállalnia egy fenntarthatóság iránt elkötelezett városvezetőnek. Ezek közé tartozik szerinte a mérések és közvélemény-kutatások készítése, mely segít a problémák megismerésében és megoldásában, és hasonlóan elengedhetetlen a máshol bevált példák meghonosítása, az intermodalitás fontossága, a tudatos kommunikáció és a pártpolitikától való függetlenség is.
Az imént felsoroltak között az adatgyűjtésre szakosodott dán VEKSO cég és a Dán Kerékpáros Nagykövetség képviselője, Marianne Weinreich beszélt a kerékpáros forgalomszámlálások módszeréről és hasznáról. Ők azok, akik kétévente átfogó kutatást készítenek többek közt a koppenhágai kerékpározási szokásokról. Weinreich hangsúlyozta, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű adat nélkül lehetetlen megfelelő kerékpáros stratégiát alkotni és fejlődést elérni.
Őket követően több város példáját mutatták be helyi képviselők. A katalán főváros előadója elmondta, hogy Barcelonában 300 elektromos biciklivel bővítik a Bicing közbringa-rendszert, Janez Kozelj, Ljubljana alpolgármestere a 20 év alatt 67%-al megnövekedett autóforgalom okozta nehézségekről beszélt, a 7.5 km táv alatti megtett utak tekintetében 43%-os biciklis aránnyal büszkélkedő holland Utrechtről pedig megtudtuk, hogy az elektromos biciklik terjedése miatt már az ingázó útvonalakat fejlesztik a meglévő kerékpárosbarát úthálózat mellett.
Pozitív biciklis kommunikáció
Az én előadásom a délutáni párhuzamos szekciókban kapott helyet. A Cyclelogistics teherbiciklis előadásával egy időben, de egymás után kétszer megtartott prezentációmban (így a nézők egyikről sem maradhattak le) a pozitív kerékpáros kommunikáció elengedhetetlen mivoltáról és eszközeiről beszéltem. A Bringázz a Munkába kampány mellett a Cyclechic és a Kerékpárosklub több szemléletformáló akcióján keresztül mutattam be, hogyan hozható közelebb a biciklis közlekedés a nem kerékpározó tömegekhez.
Ebben a szekcióban kapott helyet Benedicte Swennen, aki a Belgium Cycle Chic akcióin keresztül mutatta be a biciklis marketing fogásait, Paul Bickerbacher pedig a müncheni önkormányzat saját büdzséjéből, 4 éven át, 4 millió eurós költséggel megrendezett Radlhauptstadt fejlesztési projektről és kampányról beszélt.
Az olaszok is feljövőben vannak
Bár Velence turisták által látogatott része tényleg nem túl biciklibarát, a szárazföldi városrészek fejlesztésében az utóbbi években nagy hangsúlyt kapott a bicikli. Ennek egyik legjobb példája a több emeletes kerékpáros parkolóház a Velence-Mestre vasútállomásnál, vagy az autósávok kárára kialakított biciklis szupersztrádák rendszere, melyről Roberto di Bussolo beszélt az önkormányzattól. Egy hagyományosan kerékpáros olasz város, a 6,6%-os biciklis forgalmi aránnyal rendelkező Bologna esetében pedig a forgalmi adatok és az infrastruktúra fejlesztése volt porondon.
Ai Weiwei szobrász alkotása a konferencia helyszínének udvarán, a Canale Grande mellett volt kiállítva
Az egy napos konferenciát Klaus Bondam, a Dán Kerékpáros Szövetség igazgatója zárta, aki a közönség inspirációtól fűtött tagjait megnyugtatta azzal, hogy „a fejlődéshez idő kell”. A fejlesztésekhez viszont civil és politikai oldalon egyaránt magas szintű elkötelezettség, tette hozzá. Én pedig azon gondolkodtam, mi minden nincs még meg itthon a nap folyamán elhangzott elvek és példák közül. Végül nem számoltam meg, mert túl sok volt.
Összefoglalva tehát egy nagyon érdekes és inspiráló konferenciát hoztak össze a szervezők, mely főbb előadásait vágatlanul itt meg lehet nézni, de reméljük, minél előbb feltöltik emészthetőbb formátumban is az előadásokat. Mi ígérjük, hogy a legjobbakat feliratozva közzétesszük majd. A tanulás mellett pedig a kezdeményezés céljául kitűzött kapcsolatépítés szempontjából is hasznos volt az esemény, melyen Svédországtól Szicíliáig és Szlovéniától Spanyolországig hallgatták meg sokan a magyar példát is.
Halász Áron
A Magyar Kerékpárosklub elnökségi tagja
Az én prezentációm itt látható:
Kapcsolódó hírek
15%-kal több kerékpározót mértek Budapesten 2020-ban, decemberben 61%-kal többet, mint egy éve
A BKK öt, nyilvánosan elérhető adatokat mutató kerékpárszámlálóján 15 %-kal nagyobb forgalmat mértek 2020-ban, mint 2019-ben. A 2020-ban összesen mért 2.771.710. kerékpározó rekord azóta, hogy egyszerre öt helyen mérik a biciklis forgalmat. A bicikliutak és sávok aszfaltjába telepített detektorok felett még télen is többen kerékpároztak: a 2019 decemberi biciklis forgalmat már 2020 december közepén túlszárnyalták a budapestiek, a bringás forgalom télen nőtt leginkább 2019-hez képest. A Csepelre vezető Weiss Manfréd úton mérték a legnagyobb éves (26%-os) növekedést, a budai rakparton pedig 2020-ban mértek először 1 milliónál több kerékpározót számoltak. Munkanapokon és munkaszüneti napokon is nőtt a kerékpáros forgalom, ami az otthoni munkavégzés, az oktatási intézmények és vendéglátóhelyek bezárása mellett kiemelkedő.
2021.01.11 | aron
Így lett kerékpársáv a Nagykörúton és más fontos főútvonalakon
2020 legnagyobb és leghíresebb hazai kerékpárosbarát fejlesztése a nagykörúti kerékpársáv volt. A régóta várt, belvárosi kerületeket összekötő kerékpársávok tesztüzemét a tavaszi koronavírus-járvány elkerüléséhez kapcsolódóan indították el, majd a népszerűségét látva kisebb változtatásokkal ősszel meg is tartották. Cikkünkben összefoglaljuk, hogyan ért be több évtized várakozása, milyen volt a fogadtatása, miken vitáztunk és milyen lehetőséget ad a Nagykörút jövőjének, ezzel Budapestnek ez a kétszer két, olcsón és gyorsan kivitelezett sárga csík. A történet nem csak a Nagykörútra érvényes, akkor is érdemes elolvasnod visszaemlékezésünket, ha nem a környéken élsz, mert a tapasztalatok máshol is hasznosak lehetnek.
2020.12.29 | aron
Itt találod Budapest és környéke kerékpárboltjainak térképét
Térképre tettük Budapest bringaboltjait és szervizeit. Jó böngészést!
2021.02.03 | aron