Facebook Instagram Youtube

A Galvani-híd megépítése önmagában nem csillapítaná a belváros forgalmát

A Galvani-híd megépítése önmagában nem csillapítaná a belváros forgalmát
2020.02.26
Budapest céljaival ellentétesen az autóforgalom növekedését hozhatja a Galvani-híd jelenlegi tervek alapján való megépítése. A hiányzó dél-budapesti kapcsolat csak megfelelő intézkedések és a mostaninál emberibb léptékű tervek esetén szolgálhatja a belváros forgalomcsillapítását, illetve segítheti a közösségi és kerékpáros közlekedés térnyerését. A Kerékpárosklub egy kevésbé autópálya-jellegű hidat tartana jónak, ezért a tervek átdolgozását kérte a kormánytól és a fővárostól.

Budapest céljaival ellentétesen az autóforgalom növekedését hozhatja a Galvani-híd jelenlegi tervek alapján való megépítése. A hiányzó dél-budapesti kapcsolat csak megfelelő intézkedések és a mostaninál emberibb léptékű tervek esetén szolgálhatja a belváros forgalomcsillapítását, illetve segítheti a közösségi és kerékpáros közlekedés térnyerését. A Kerékpárosklub egy kevésbé autópálya-jellegű hidat tartana jónak, ezért a tervek átdolgozását kérte a kormánytól és a fővárostól.

A Galvani-híd önmagában nem járul hozzá Budapest gépjárműforgalmának csökkentéséhez, írta a Magyar Kerékpárosklub Karácsony Gergelynek és Vitézy Dávidnak elküldött állásfoglalásában. A főpolgármesternek és a kormányhoz tartozó Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatójának írt levelünkben kiemeltük: „Budapestnek elsősorban nem új hídra van szüksége, hanem Budapest céljainak megfelelően elsősorban a közösségi, gyalogos és kerékpáros közlekedésbe kell fektetnie.”

A főváros 2014-ben, majd 2019-ben elfogadott mobilitási terve a személygépjármű-forgalom csökkentését, a közösségi közlekedés, gyaloglás és kerékpározás arányának növelését tűzte ki célul. A budai Galvani utat a Ferencvárosi rendezőpályaudvar területével a Csepel-sziget – még beépítetlen - északi csücskén összekötő híd jelenlegi tervei nem a fenntartható közlekedési módok, vagy ezek kombinációjának választását segítik.

Bár a híd építését gyakran a belváros forgalomcsillapítási igényével szokták magyarázni, önmagában az új átkelő nem szolgálja ezt a célt. A híd nagy autós kapacitása és autópálya jellegű csomópontjai helyett emberi léptékű tervekre, és a gépjárműforgalom várható növekedését megakadályozó, az átmenő forgalmat az új hídra terelő belvárosi intézkedésekre van szükség.

Magyarországon is tapasztalat, hogy új elkerülőutak építése után csak időszakosan enyhült a tehermentesíteni kívánt területek forgalma, ha ezt nem követték forgalomcsillapító lépések a meglévő utakon. Nem meglepő, hiszen közúti kínálat bővülését lassan feltölti a kereslet.

A Kerékpárosklub szerint a Galvani – vagy bármely dunai – híd építésének előfeltétele, hogy végeredményként ne az autóforgalom növekedjen. A forgalmi terhelést tartósan a nem autós közlekedési módok vonzóbbá tétele tudja csillapítani, amit a főváros korábban elfogadott mobilitási stratégiája is előír.

Az új hidat és a hozzá kapcsolódó úthálózatot maximum 50 kilométer/óra sebességre, kényelmes és biztonságos gyalogos, kerékpáros kapcsolatokkal kellene megépíteni. Ha autópálya-jellegű csomópontok helyett városi jellegű környezetet hozunk létre, a zajterhelés és balesetveszélyt is csillapíthatjuk.

Ennek érdekében a tervek felülvizsgálatát, átgondolását tartjuk szükségesnek.

 


Tetszett a cikk? Maradjunk kapcsolatban!

A Kerékpárosklub azért dolgozik, hogy bringa- és emberbarát településeink legyenek. Ez csak a Te támogatásoddal lehetséges.

Hogyan segíthetsz?

Oszd meg a cikket, ha egyetértesz céljainkkal!

Kapcsolódó hírek

15%-kal több kerékpározót mértek Budapesten 2020-ban, decemberben 61%-kal többet, mint egy éve

A BKK öt, nyilvánosan elérhető adatokat mutató kerékpárszámlálóján 15 %-kal nagyobb forgalmat mértek 2020-ban, mint 2019-ben. A 2020-ban összesen mért 2.771.710. kerékpározó rekord azóta, hogy egyszerre öt helyen mérik a biciklis forgalmat. A bicikliutak és sávok aszfaltjába telepített detektorok felett még télen is többen kerékpároztak: a 2019 decemberi biciklis forgalmat már 2020 december közepén túlszárnyalták a budapestiek, a bringás forgalom télen nőtt leginkább 2019-hez képest. A Csepelre vezető Weiss Manfréd úton mérték a legnagyobb éves (26%-os) növekedést, a budai rakparton pedig 2020-ban mértek először 1 milliónál több kerékpározót számoltak. Munkanapokon és munkaszüneti napokon is nőtt a kerékpáros forgalom, ami az otthoni munkavégzés, az oktatási intézmények és vendéglátóhelyek bezárása mellett kiemelkedő.

2021.01.11 |  aron
Így lett kerékpársáv a Nagykörúton és más fontos főútvonalakon

2020 legnagyobb és leghíresebb hazai kerékpárosbarát fejlesztése a nagykörúti kerékpársáv volt. A régóta várt, belvárosi kerületeket összekötő kerékpársávok tesztüzemét a tavaszi koronavírus-járvány elkerüléséhez kapcsolódóan indították el, majd a népszerűségét látva kisebb változtatásokkal ősszel meg is tartották. Cikkünkben összefoglaljuk, hogyan ért be több évtized várakozása, milyen volt a fogadtatása, miken vitáztunk és milyen lehetőséget ad a Nagykörút jövőjének, ezzel Budapestnek ez a kétszer két, olcsón és gyorsan kivitelezett sárga csík. A történet nem csak a Nagykörútra érvényes, akkor is érdemes elolvasnod visszaemlékezésünket, ha nem a környéken élsz, mert a tapasztalatok máshol is hasznosak lehetnek.

2020.12.29 |  aron
Itt találod Budapest és környéke kerékpárboltjainak térképét

Térképre tettük Budapest bringaboltjait és szervizeit. Jó böngészést!

2021.02.03 |  aron