Mindent visznek a bringás ötletek a közösségi költségvetésen

2023-ban a fővárosi közösségi költségvetés szavazásán több kerékpáros fejlesztést célzó ötlet is az elsők között végzett. A szavazási időszakban mindent megtettünk, hogy a kerékpározásért elkötelezett fővárosi lakosokhoz eljusson a felhívás, és minél többen szavazzanak a bringás ötletekre.

Sok helyről érkezett az a visszajelzés, hogy Budapesten a kerékpáros közösség nagyon jól mozgósítható, ezért került be olyan sok kerékpáros ötlet a megvalósulók közé. Ezt egyfajta elismerésként is értelmezhetjük, mégis azt gondoljuk, hogy a Főváros nem veszi észre, hogy valójában mekkora igény van a kerékpározásra Budapesten.

A budapesti kerékpárszámlálók adatai alapján jól látszik, hogy azok, akik a pandémiás időszakban kerékpárra váltottak, rajta is maradtak, bővülnek a MOL Bubi gyűjtőállomások, elkészültek a város első védett kerékpársávjai. A Budapesti Mobilitási tervben szereplő célszámok eléréséhez pedig mindent meg kell tenni, hogy a kerékpár és a kerékpározás bárki számára könnyen elérhető és biztonságosan használható közlekedési eszköz legyen. A közösségi költségvetés nyertes ötletein is jól látszik, hogy a városlakók aktívan reagálnak minden olyan lehetőségre, amiben a kerékpározást kicsit előrébb lehet lendíteni. Az összes közlekedési mód közül a kerékpározás indul a legnagyobb hátrányból, ezért nem jó az az irány, ha a bringás fejlesztések költségvetése lekorlátozódik a közösségi költségvetésre. A jelenlegi helyzetben pedig úgy tűnik, hogy a VEKOP projektek kifutásával már csak a közösségi költségvetésből lesz forrás a kerékpáros fejlesztésekre - ennyiből pedig egészen biztosan nem lesz 10%-os részaránya a kerékpározásnak 2030-ra.

Hogyan jutottunk oda, hogy a bringás fejlesztésekhez szavazatokra van szükség?

2023-ban 465,3 milliárd tervezett költségvetési kiadása van Budapestnek, abból az 1 milliárdos közösségi költségvetés mindössze 2 ezrelék. A közösségi költségvetés 1 milliárdos keretösszegén kívül nincs pénzügyi forrása Budapestnek arra, hogy a város stratégiai céljainak megfelelően a védtelen közlekedők számára biztonságossá tegye a város utcáit. Valójában még ez az összeg sem használható fel szabadon, hiszen minden ötlet megvalósításához szavazatokat kell gyűjteni az érdekelt feleknek.

Az eddigi fővárosi közösségi költségvetésen ezek a bringás ötletek nyertek:

2020/2021-es időszak nyertes bringás ötletei:

- Kerékpártámaszok létesítése városszerte - nagyrészt megvalósult

2022/2023-as időszak nyertes bringás ötletei:

- Kerékpárutak és kerékpársávok biztonságának növelése - ebből létesült a Váci és Üllői úti kerékpársáv a busz-kerékpársávok helyén, további beavatkozások még hátra vannak

- Fedett kerékpártárolók létesítése társasházak, lakótelepek környékén - még nem valósult meg

- Kerékpáros közlekedést megkönnyítő fejlesztések a Szent István körúton - 2023 őszre várható

- Aktív közlekedést jutalmazó app - még nem valósult meg

2023/2024-es időszak nyertes bringás ötletei:

- Biztonságosabb gyalogos és kerékpáros közlekedés a Szent Gellért rakparton

- Védettebb kerékpáros útvonalak

- Kerékpáros biztonság növelése a Nagykörúton

- Stefánia úti kerékpárút és járda közvetlen átvezetése a Városligetbe

- Kerékpáros nyom létesítése a külső Bécsi úton

Miért kell a kerékpáros fejlesztéseknek randiórával versenyezni?

Miért nincs kerékpáros költségvetése ma a Fővárosnak? Miért kell minden kerékpáros fejlesztéshez a közösségi költségvetésen nyernünk?

2020-ban még létezett a 4 éves útfelújítási programban az 1+1 milliárdos keret, amiből a kerékpáros és gyalogos fejlesztésekre évente 250+250 millió forintot különítettek el a komplex útfelújításokon felül, ezzel javítani és bővíteni lehetett volna a stratégiai célok teljesítéséhez szükséges a kerékpárhálózatot is. A 2021-es költségvetésből ezt már teljesen lehúzták. Ma már ott tartunk, hogy azok a projektek valósulnak meg, amelyekre elegen szavaznak a közösségi költségvetésben. Az alapfeladatok ellátásán felül egy nagyon pozitív kezdeményezésnek tartjuk a közösségi költségvetés rendszerét, de ahogy arról sem szavazunk, hogy legyen-e rendőr az utcán, vagy működjenek-e a jelzőlámpák a városban, úgy a zebráknak és a biztonságosan használható kerékpárhálózatnak is természetesnek kellene lennie. A kerékpározás költséghatékony, egészségügyi, gazdasági, társadalmi szempontból is megtérül, ezért is szükséges, hogy a Budapest költségvetésében szerepeljen egy keret, amit ennek fejlesztésére fordíthat.

VEKOP - Budapest nagy lehetősége?

2016-ban 8.4 milliárd forintot nyert Budapest az Európai Unió VEKOP támogatási csomagjában, ami nagy lehetőségekkel kecsegtetett, de az idén befejeződő projektek csak kis része jelent valódi hálózatfejlesztést. 2024-től már ez a forrás sem érhető el, így elmondhatjuk, hogy a komplex útfelújítások hiányában nem lesznek a közösségi költségvetésen kívül kerékpáros fejlesztések Budapesten.

Ahogy a Telex is írta: az évek múltak, a fejlesztések csúsztak, és a főváros több milliárd forintnyi kerékpáros fejlesztéstől esett el. A rendelkezésre álló nyilvános adatok alapján táblázatba gyűjtöttük az elkészült, folyamatban lévő és végleg elúszott fejlesztéseket.

A táblázat részleteit itt tudjátok megtekinteni: VEKOP státusz: 2016-2023

Meg nem valósuló VEKOP projektcsomagok:

• 13. kerületi bringasztráda a Lehel tér és Dózsa György út között
• 3. kerületi beavatkozások: a Vörösvári úttól északra eső szakaszok
• 3. kerületi beavatkozások Belső-Óbudán
• 3. és 13. kerületi kerékpártámaszok
• 10. kerület:
  • Dömsödi-Váltó, Keresztúri, Tárna, Heves, Kerepesi,
  • Sibrik, Gergely, Kada,
  • Mádi, Óhegy
  • Mádi, Nyitra, Újház, Kiskert, Dér, Szentimrei, Harmat köz, Alkér, Hollóháza, Zsadány, Verebély, Kisgergely, Diósgyőr
  • Forgalomcsillapított (zóna 30) övezetek létrehozása öt helyen
  • 10. kerület területén kerékpártámaszok: 20 helyszín 93 támasz
• Rákos-patak menti tervezés-kivitelezés X. kerület
• Rákos-patak menti tervezés-kivitelezés XIV.kerület
• Rákos-patak menti tervezés-kivitelezés XVII. ker. - ”A" rész
• Rákos-patak menti tervezés-kivitelezés XVII. ker. ”B"
• Rákos-patak menti tervezés-kivitelezés XIII. ker.
• 11. kerület Szerémi-Hamzsabégi vasúti zajvédő áttörése
• 16. kerület Műkő u. MÁV-HÉV átjáró átépítése
• 16. kerület Jókai u. MÁV-HÉV átjáró átépítése
• 19. kerület: József Attila u., Fő u.,  Hofherr u.,  Pozsony utca, Kolozsvár, Kassa, Hárs utca, Méta utca, Karton utca,  Nagysándor – Petőfi utca – Árpád, Mészáros, Zalaegerszeg utca
• 20. kerület: 
  • Kerékpárút kiépítése a Határ úton, a Nagykőrösi út és Köteles utca között; Határ út – Nagykőrösi út csomópontban kerékpárút átvezetése; Tuba utca és Köteles utca kerékpárosbarát átalakítása. Új kerékpáros átvezetés kialakítása a Határ út – Baross utca csomópontban; Határ út – Gubacsi út – Török Flóris utca csomópont kerékpárosbarát átalakítása. Kerékpársáv kialakítása a Szent Imre herceg utcában; Nagysándor József utca – Szent Imre herceg utca csomópontban kerékpáros átvezetés kialakítása; kerékpársáv kialakítása a Török Flóris utcában; kerékpársáv kialakítása a Vörösmarty utcában; kerékpársáv kialakítása Ady Endre utcában; kerékpársáv kialakítása Alsóteleki utcában; Tinódi utca, Klapka utca kerékpárosbarát átalakítása. ;
  • Kerékpártárolók kialakítása a XX. kerület területén oktatási, közigazgatási, kereskedelmi, sport és egészségügyi intézményeknél; B+R parkolók kialakítása Pesterzsébet felső és Torontál utca HÉV megállóhelyen, illetve Pesterzsébet vasúti megállóhelynél. Forgalomcsillapított (zóna 30) övezetek létrehozása öt helyen a XX. kerület területén.

Bármennyire is történelmi mértékű forrásnak tűnt 2016-ban a 8 milliárd forint, az áremelkedések, a halogatás és a csúszások miatt folyamatosan árazódtak ki belőle a projektek. Sok esetben az eredeti célok csak részben vagy egyáltalán nem valósultak meg. Néhány esetben a pénzt szinte teljes mértékben felhasználták, azonban tartalomban nagyon sok kiesett. Például a III. és XIII. kerületi fejlesztésekre szánt teljes költségkeretet felhasználták, úgy hogy a projektek 30%-a valósul meg, a XIX. kerületben sikerült úgy elkölteni majdnem a teljes keretet, hogy csupán 2 projekt valósul meg a 6-ból, nem valósul meg a Rákos-patak menti ökoturisztikai folyosó, nem lesznek forgalomcsillapított övezetek a X. és a XX. kerületben sem. Pénzügyileg és tartalmilag is veszteségnek tekinthető a VEKOP, az eredeti tervekhez képest a projektek 70%-a elveszett.

Fontosnak tartjuk, hogy hasonló pályázatok esetén már a projektek kitalálásánál vonják be a szakmai civil szervezeteket, akik képviselni tudják a lakosság érdekeit. A VEKOP projekteknél előfordult, hogy a nyomvonalak helyi nyomásra megváltoztak, helyettük zöldterületi projekteket valósítottak meg. Már a 2016-os eredeti lista hatékonyságával is voltak gondok. Ha minden tétele teljesül, az sem adhatott volna Budapest kerékpározásának akkora lökést, amit egy ekkora összeg jól hasznosulva adhatna. Sajnos a Kerékpárosklub akkoriban csak a már eldöntött kerületenkénti projektlista tartalmát tudta véleményezni, az összeállítása számunkra zárt ajtók mögött történt.

A fenti táblázat alapján is látható, hogy összességében, a tervezett 8 milliárd forint helyett csak körülbelül 5 milliárd forintnyi projekt valósul meg, ami mind anyagi, mind tartalmi szempontból súlyos veszteséget jelent Budapest kerékpáros fejlesztései számára.

A VEKOP 8 éves történetének tanulsága az, hogy gyorsabb, hatékonyabb, átláthatóbb folyamat és megvalósítás nélkül nagy összegből is csak kis eredmény születik. A fentiek hiányában Budapest eddigi legnagyobb kerékpáros fejlesztési forrása kihagyott lehetőség maradt. A több milliárdos projekt kifutásával így különösen fontossá vált a 2021-ben megszűnt éves költségvetési keret visszaállítása és hatékony felhasználása. A kerékpáros és gyalogos közlekedés fejlesztése kiemelt cél Budapest mobilitási tervében, de megfelelő mértékű és rendszeres költségvetési forrás biztosítása nélkül nem csak elérhetetlen ez a cél, de még a komolyan vétele is megkérdőjelezhető.