Reagálás a június 23-án a Haon-on megjelent írásra: "Sokan panaszkodnak a felüljáró bringásaira"

Forrás: haon.hu

A Magyar Kerékpárosklub Debreceni Területi Szervezeteként évek óta sokat teszünk a biztonságosabb kerékpározás érdekében. Rendszeresen megjelenünk rendezvényeken, iskolákban, ahol gyerekeknek és felnőtteknek szóló anyagokkal mind elméletben, mind gyakorlatban lehetőséget biztosítunk a KRESZ jobb megismerésére. Idén 10. alkalommal szerveztünk a Debrecen Városi Rendőrkapitánysággal közösen lámpaszámlálást, aminek hatására az elmúlt években egyre csökken a világítás nélkül kerékpározók száma. Mindemellett kommunikációnkban rendszeresen felhívjuk a figyelmet a többi közlekedővel való partneri együttműködés fontosságára.

Mindezen tevékenységünk azonban hiábavaló, ha a közlekedők azzal szembesülnek, hogy akármennyire is próbálnak szabályosan közlekedni, csak rosszabbul járnak, ha betartják a kihelyezett KRESZ-táblákat, hiszen így kerülnek a legjobb szándékkal is csak nehezen megoldható, akár balesetveszélyes szituációkba. Ezért döntöttünk úgy, hogy tevékenységünknek legyen része a forgalom szervezőivel való szorosabb együttműködés kialakítása is.

Azt tapasztaljuk, hogy gyakran előfordul, hogy a forgalom szervezői nem az Útügyi Műszaki Előírások és a 20/1984-es kormányrendelettel összhangban alakítják ki a közlekedési rendet. Nem csak a rossz példa mutatása miatt okozhat ez problémát, hanem elsősorban amiatt is, hogy lehetetlen helyzetbe hozza ezzel a közlekedőket, növelve ezzel a közlekedők közötti feszültséget, türelmetlenséget és ezzel a balesetek kialakulásának valószínűségét.

Hajdú-Bihar megyében a kerékpárforgalmat érintő legtöbb problémát a 20/1984-es kormányrendelet 34.1., 3. és 5. pontjának be nem tartása okozza a közútkezelő részéről.

34.1. Járművek (egyes járműfajták) behajtásának tilalmát abban az esetben lehet elrendelni, ha azt
 a) a forgalom biztonsága vagy egységesítése,
 b) a környezet védelme,
 c) az út állapotának megóvása indokolja.
A tilalom bevezetése esetén az átmenő forgalom részére megfelelő tehermentesítő utat kell biztosítani.

34.3. A forgalom biztonságának és zavartalanságának érdekében azokon a lakott területen kívüli utakon, amelyeken az átlagos napi forgalom a 6000 egységjárművet meghaladja, a mezőgazdasági vontatók, az állati erővel vont járművek és kerékpárosok közlekedését meg kell tiltani, ha azok úticéljukat a közelben levő más - lényeges útvonalnövekedést (általában 10-25%) nem jelentő - úton elérhetik.

34.5. Ha a 34.1. pontban említett szempontok a behajtási tilalom elrendelését teszik indokolttá, de nem célszerű megtiltani azoknak a járműveknek a forgalmát, amelyek úti célja az érintett úton van, a járművek behajtását a KRESZ 14. § (3), (4) és (11) bekezdésében említett kiegészítő táblák alkalmazásával kell lehetővé tenni.

Másrészt az 1988. évi I. törvény a közlekedésről is rendelkezik arról, hogy:

"A közutak tervezése, fejlesztése során úgy kell eljárni, hogy a biztonságos közlekedési feltételek valamennyi, a közúton közlekedni jogosult számára biztosítottak legyenek."

Debrecenben és a megyében több olyan helyszín is található, ahol a fenti rendelet szerint szabálytalanul kihelyezett behajtási korlátozások hozzák lehetetlen helyzetbe a közlekedőket.

Ilyen helyszín többek között a Vágóhíd utcai felüljáró is. A fenti rendeletekből egyértelműen kitűnik, hogy a Vágóhíd utcán és a város több pontján is elhelyezett kerékpárral behajtani tilos táblák törvénysértő módon kerültek elhelyezésre. Egyértelmű az is, hogy ahol jelen pillanatban nem áll rendelkezésre alternatív útvonal a kerékpárforgalom számára, ott a fenti kormányrendelet értelmében ilyen esetben nem rendelhető el behajtási korlátozás.

Az utóbbi években valóban kezdeményeztünk már ezzel kapcsolatos egyeztetést, de az eredmények csak korlátozottak, az alapvető problémát nem sikerült feloldani, hiszen a Magyar Közút Hajdú-Bihar Megyei Igazgatósága nem szándékozott eltekinteni a törvénysértő táblakihelyezésektől. Annak ellenére sem, hogy az utóbbi időben az országos trend szerint a tiltó táblákat leszerelik és kerékpárforgalomra figyelmeztető táblákat helyeztek el; pl. a 10-es sz. főúton Piliscsabánál, és a 11-es sz. főúton Szentendrén.

Másrészt, a Vágóhíd utcai felüljáró lábánál helyezkedik el a város egyik fő gazdasági mozgató rugója, a Dohánygyári Ipari park, mintegy 1600 dolgozóval, ahol többek között a NAV, illetve magas hozzáadott értékű munkahelyek is megtalálhatóak.
Az irodapark területén több száz kerékpárt lehet megszámolni, valószínűnek tartom, hogy nem a magasan képzett debreceni munkavállalók hibája, hogy csak szabálytalanul tudnak eljutni a munkahelyükre.

Debrecen egyik legnívósabb irodaparkjának dolgozói csak szabálytalanul tudnak eljutni a munkahelyükre kerékpárral.