Kerékpárutat szeretnénk! - Kerékpárúton kell haladni! - Biciklizni a kerékpárúton kell! - Miért nem építenek nekünk még több kerékpárutat?

Amikor mindig, mindenhol csak a kerékpárutakról beszélnek és írnak, akkor el kell gondolkodni, hogy tényleg csak így lehet megoldani a kerékpáros fejlesztéseket egy településen, csak egy újabb aszfaltcsíkkal lehet újabb lépéseket tenni egy élhetőbb város felé?

A válasz egyértelmű: Nem!
Már maga a kérdés is értelmetlen, hiszen hogyan tudnánk egy élhetőbb települést kialakítani, ha a közös térben mozgó embereket állandóan el szeretnénk különíteni egymástól? Szüneteltetni a kommunikációt, az együttműködést köztük? Zöldterületeket akarnánk megszüntetni? Balesetveszélyes helyzeteket szeretnénk kialakítani egy elavult gondolkodásmód folyamatos erőltetésével?

Európa fejlettebb országaiban, ahol immár jó két-három évtizede kiépült a városi kerékpárutak hálózata, ma már sok helyütt egyes kerékpárutak bontása van napirenden: az elmúlt évtizedek balesetei bebizonyították, hogy a kerékpárutak nyújtotta biztonság gyakran csupán képzeletbeli, látszólagos. Ezért ma már differenciáltabban gondolkodnak a kerékpáros infrastruktúráról. Itt az ideje nekünk is fel kell fedezni a lehetőségeinket! Látnunk kell, hogy a biztonságos kerékpáros közlekedés nem a találomra megépített létesítményektől válik biztonságossá.
Az ilyen fejlesztések előtt sosem árt egy jól átgondolt, előzetesen megfogalmazott és betart(at)ott közlekedésfejlesztési koncepció. A kerékpáros közlekedést nem lehet a többi közlekedési módtól függetlenül kezelni, ennek mindig integrált módon kell történnie!
Minden esetben szükséges megvizsgálni, hogy a kerékpáros forgalom vezethető-e, és ha igen, hogyan a meglévő közúton. Ez igényelheti akár az egész település gépjárműforgalmi rendjének újragondolását, a forgalom csillapítását, a parkolási rend megváltoztatását is, azonban ez teremti meg a gyorsabb, biztonságosabb és kényelmesebb közlekedés feltételeit, ráadásul az ilyen megközelítés pénzügyi szempontból is kedvezőbb alternatívát nyújthat. Különösen fontos, hogy a kerékpáros közlekedést nem lehet a gyalogos közlekedés kárára fejleszteni.

Ha ezeket az alapelveket követjük eljuthatunk oda, hogy már nem kell - csak - a kerékpárutak építésében gondolkodnunk...

Cikkünk célja bemutatni a kerékpárforgalmi létesítmények különböző típusait, azok előnyeivel és hátrányaival együtt és az potenciális alkalmazási területeket is próbáljuk leírni, illusztrációkkal szemléltetni.

Tehát, következzenek a ...

Típusok:

(részletekért kattints a címekre)

• 1. Önálló kerékpárforgalmi létesítmények
   1.01. Kerékpársáv
   1.02. Kerékpárút
• 2. Kerékpárok és más járművek vegyes forgalmára szolgáló létesítmények
   2.01. Nyitott kerékpársáv
   2.02. Részben vagy teljesen burkolt útpadka
   2.03. Kerékpárosok számára is megnyitott autóbusz forgalmi sáv
   2.04. Kerékpárosok számára is megnyitott villamospálya
   2.05. Kerékpáros nyom
   2.06. Széles forgalmi sáv
   2.07. Kisforgalmú utca
   2.08. Kerékpáros létesítmények nélküli úttest
   2.09. Egyirányú utca kétirányú kerékpáros közlekedéssel
   2.10. Párhuzamos út, párhuzamos szervizút
   2.11. Korlátozott sebességű övezet (csillapított forgalom 1.)
   2.12. Lakó-pihenő övezet (csillapított forgalom 2.)
   2.13. Árvédelmi töltés
   2.14. Erdészeti üzemi út
   2.15. Mezőgazdasági út
• 3. Kerékpárok és gyalogosok vegyes forgalmát lebonyolító létesítmények
   3.01. Gyalog- és kerékpárút
   3.02. Gyalogos-kerékpáros övezet (csillapított forgalom 3.)
• 4. A hazai szabályozási környezetből hiányzó létesítménytípusok, elvek
   4.01. Kerékpáros utca
   4.02. Shared space (közös tér, megosztott tér)
   4.03. Gyorsforgalmi kerékpárút
  

---

A kerékpárforgalmi létesítmények típusairól szóló szakmai anyag elkészítését a miskolci testvérszervezetünknek köszönhetjük:

Kerékpáros Miskolc Egyesület

---

1. Önálló kerékpárforgalmi létesítmények

1.01. Kerékpársáv

Különleges forgalmi sáv, amelyet általában a menetirány szerinti jobb szélső sáv jobb oldalán (de csomóponti környezetben, vagy szélső autóbusz forgalmi sáv esetén lehet beljebb is), valamint egyes olyan egyirányú forgalmú utakon, ahol a kétirányú kerékpározás megengedett, a kijelölt forgalmi irány szerinti bal oldalon 0,12 m széles folytonos sárga vonal felfestésével jelölnek ki. A folytonos (sem gépjárművel, sem kerékpárral át nem léphető) vonalat útkereszteződéseknél, becsatlakozásoknál és azok előtt, továbbá parkolósávok, autóbuszöblök mellett, kapubejáróknál mindkét oldalról alkalmazzák és megszaggatják.
A kerékpársávot a felületén ismétlődően fölfestett sárga színű, kerékpárt ábrázoló torzított járműjelkép, valamint a Kerékpársáv és Kerékpársáv vége jelzőtábla jelzi a közlekedők számára.

Előnyei:

• Nincsenek gyalogos-kerékpáros konfliktusok.
• Az autósok idejében és kiválóan látják a kerékpárosokat, ez különösen az útcsatlakozásoknál, keresztezéseknél jelentősen növeli a biztonságot.
• Az útcsatlakozások, kereszteződések forgalomtechnikája egyszerűen, áttekinthetően, biztonságosra alakítható ki.
• Kereszteződésekben a kanyarodó mozgások kis időveszteséggel hajthatók végre.
• Az utak keresztezése szintben lehetséges.
• A kerékpárosoknak saját felületük van, ez gyorsítja és folyamatossá teszi a haladásukat pl. dugók esetén, vagy jelzőlámpáknál is.
• Áttekinthető lehet a vonalvezetés, jó minőségű a burkolat.
• A téli hóeltakarítás a gépjármű forgalmi sáv megtisztításával együtt megtörténik, nem igényel külön szervezést, ráfordítást, és nem is marad el, mint ahogy az a kerékpárutaknál gyakori.
• Lakott területen lényegesen kevesebb a baleset, mint kerékpárutakon, gyalog- és kerékpárutakon (különösen: az úttal párhuzamos, de annak csak egyik oldalán húzódó kétirányún).
• Olcsóbb, mint a kerékpárút építése.
• A bringás védettebb a kipufogógázoktól, mintha közvetlenül a gépjárművek forgalmi sávjában haladna.

Hátrányai:

• Keskeny kerékpársávban nem lehetséges, hogy a kerékpáros előzze lassabban haladó társát.
• Ráparkolás ellen fizikailag ez sem védett.
• Gyakorlatlan kerékpárosok ódzkodnak a használatától.

Hol érdemes alkalmazni?
Főként lakott területen, ott, ahol a nagy gépjárműforgalom miatt fölmerül a kerékpárosok és a gépjárművek elválasztásának igénye. Alkalmazásával a kerékpárosok a parkolósáv előtt, a mozgó gépjárművek vezetőinek látómezejében biztonságosan vezethetők, ami különösen csomóponti környezetben lényeges.
Hasznos lehet ívek belső oldalán olyan utakon is, ahol az út többi részén nincs kerékpársáv, vagy más kerékpáros létesítmény, mivel véd az ívet levágó autósoktól.
A kerékpársáv gyakorlati használhatóságát alapvetően befolyásolja a burkolat - és ha nem az útpályán kívül vannak, akkor a víznyelők - állapota, hiszen a folytonos sárga vonal nem csupán a bringást védi az autóktól, de a kerékpáros számára is tiltja a szomszédos gépjármű forgalmi sávba történő átlépést. Ugyanilyen fontos a parkolási kérdések rendezése, mert a ráparkolás is ellehetetleníti a kerékpársávon való közlekedést.

Hol található Debrecenben?
Nincs jelen. Így példának szerepeljen itt egy budapesti fénykép, amelyen megfigyelhető, a tábla mellett, a kereszteződéseknél (is) alkalmazott megengedő szaggatott rész, ezáltal biztosítva a szabályos becsatlakozást. (Forrás: BKK, Kertvárosi Bringajárőr)

Vissza a listához ►►►

---