Kerékpársáv a Csapó utcán

A Magyar Kerékpárosklub Debreceni Területi Szervezete is fontosnak tartja, hogy csökkenjenek az elmúlt időszakban megnövekedett gyalogos-kerékpáros konfliktusok a városban. A Klub közlekedésmérnökei szerint fontos lenne, hogy politikai hovatartozástól függetlenül, szakmai szempontok alapján, az Útügyi Műszaki Előírások szerint történjenek a fejlesztések.

A Dehírben megjelent cikk szerint „a Rákóczi utca-Csapó utca-Árpád tér vonalon szükség lenne biciklisávok kialakítására, mivel a járda szélessége alapjaiban ezt megengedné, s ezáltal jól el lehetne egymástól különíteni a gyalogos- és kerékpáros forgalmat.”
A Civishírben viszont „Varga László főosztályvezető válaszában arra hivatkozik, hogy az említett útszakaszon a járda szélessége nem teszi lehetővé egyesített gyalog- és kerékpárút kialakítását.” Továbbá „…az ellenzéki városatya úgy véli: a Csapó utcán már jelenleg is akkora a kerékpáros illetve a gyalogos forgalom, ami mindenképpen indokolttá tenné az elválasztást, azaz kerékpársáv fölfestését”.

Véleményünk szerint szükséges lenne néhány alapvető kifejezést megtanulnunk. Bicikliút általában az, ami két település között a nagy forgalmú közúttal párhuzamosan, de attól elkülönítve kerül kialakításra. Településen belül szerencsés esetben kevés ilyennel találkozunk, ezért fontos lenne, hogy ilyenkor ne a kerékpárút szót használják a döntéshozók, hanem a kerékpáros útvonal kifejezést.

Az említett szakaszon a legnagyobb problémát a hálózati elemek nem megfelelő összekötése okozza. A többség azért használja az Árpád tér felé a menetirány szerinti bal oldali járdát, mert a bevásárlóközpontnál lévő csomópontot csak a zebrán (gyalogosként viselkedve) lehet keresztezni. A jelenlegi forgalomtechnikai kialakítás tehát nem teszi lehetővé, hogy a Csapó utcán (a KRESZ-nek megfelelően) végig az úttesten és irányhelyesen közlekedjünk kerékpárral. Úgy látszik a tervezők elfelejtették, hogy a belváros irányából a Csapó utcán lehet kerékpárral közlekedni…

A Csapó utcán az úttesten vezetett kerékpársáv, ill. nyitott kerékpársáv nagy eséllyel csökkentené a gyalogos-kerékpáros konfliktusok számát, ugyanakkor a Csapó utca teljes hosszában kell megvizsgálni a kerékpársáv alkalmazhatóságát – különös tekintettel a kereszteződésekre, ahol a gépjárművekkel való fonódás és a keresztező manőverek okozhatnak konfliktust az egyes közlekedési módok között. Ez azonban biztonságosabb megoldás, mintha különálló kerékpárutat keresztezne a gépjármű.

A nyitott kerékpársáv egy, az úttesten futó kerékpárforgalmi sáv, amit más járművek is (pl. jobbra kanyarodáshoz való besoroláshoz) igénybe vehetnek. Az ilyen típusú infrastruktúrákat a világ számos pontján alkalmazzák sikerrel, és lakott területen, közepes forgalmú úton (mint amilyen a Csapó utca) sokkal biztonságosabbnak bizonyulnak, mint a járdán vezetett, egyoldali kétirányú kerékpárutak, ill. osztott vagy osztatlan gyalog- és kerékpárutak. A közlekedők végig látják egymást, ezért nincs „hirtelen felbukkanó kerékpáros”, vagy „figyelmetlen autóvezető”.

Fonódó kerékpársáv Hollandiában. A járművezetők végig látják egymást, a közlekedés kiszámítható.

A kerékpársáv kijelöli a kerékpározó helyét a forgalomban, így mind gépjárművet vezetve, mind kerékpárral közlekedve kiszámíthatóbbá válik a közlekedés.

Az elmúlt időszakban már épült járdán vezetett kerékpáros infrastruktúra, és ez csak növelte a gyalogos-kerékpáros és a kerékpáros és a gépjárművek közötti konfliktusokat. Reményeink szerint, tanulva a tapasztalatokból, hasonló megoldás csak nagyon különleges esetben fog épülni a városban.

Jelenleg a Csapó utcán 12 éves kor felett az úttesten kell kerékpárral közlekedni és ezt meg is teszi sok ember nap mint nap mindenféle baleset, konfliktus nélkül. A konfliktusok a járdán vannak, tehát ebből is látszik, hogy a KRESZ jó indokkal tiltja a járdán kerékpározást. Kerékpárral jogunk és kötelességünk az úttesten haladni.

Ezt Debrecenben biztonsággal megtehetjük.

Tisztelettel,
Szanyi Gergely
Magyar Kerékpárosklub Debrecen