Debrecen: Hírek
- Nincs szüksége több Hatvan utcára Debrecennek!
- Másfajta kerékpárút-koncepció a Csapó utcán
Debrecen, 2016.05.26. - Nyílt levél a döntéshozók felé; Kérjük, hogy a közlekedésért felelős tervezők, politikusok, segítsék elő és ne akadályozzák a gyalogos és kerékpáros közlekedés fejlődését. Éljenek a lehetőséggel és gondolják újra a Csapó utcát, egy élhetőbb város érdekében!
Egyesületünk debreceni önkéntesei örömmel vették, mikor a hónap elején a Csapó utcán történt csőrepedés miatt forgalomkorlátozás lépett életbe a környéken, majd a helyreállítási munkálatok előrehaladtával bejelentették, hogy - a korábban tervezettekkel ellentétben - előrehozzák az utca időszerű, az Új Főnix Terv keretein belül történő korszerűsítését.
Miért örültünk?
A Magyar Kerékpárosklub debreceni területi szervezetének célja, hogy Debrecen egy olyan, egyre élhetőbb város legyen, ahol minden úticél, városrész elérhető kerékpárral biztonságosan, szabályosan és akadálymentesen is; hiszen aki délelőtt autóval közlekedik, az lehet, hogy délután kerékpárral fog, vagy fordítva. A kettő nem zárja ki egymást: nincsenek autósok, meg kerékpárosok, csak lakók vannak, akik kényelmesen és biztonságosan szeretnének közlekedni, a legpraktikusabb modalitást választva. Ez minden debreceni polgár életminőségét jelentősen javíthatja!
A Csapó utca felújítása tökéletes alkalom lehetett volna arra, hogy az útfelület újragondolásával közelebb hozzuk ezt a célt: legyen helye a gyalog, a kerékpárral és a gépjárművel közlekedőnek is Debrecen egyik neuralgikus pontján, amely a belvárost köti össze az egyetemi campusokkal, kertségi lakóövezetekkel.
Jobbnál jobb lehetőségeink lennének a felújítással!
Gondoljuk újra a Csapó utcát!
Profi megoldást akarunk!
Azonban…
"A Csapó utcai beruházás elkészülte után jöhetnek a szakmai egyeztetések, majd elkezdődik a kerékpárút kialakítása..." (dehir.hu).
Mire lehet ebből a képviselői nyilatkozatból következtetni, látva a már félig elkészült kijelöléseket? A már előre kialakított út- és járófelületbe fogják beleerőltetni a kerékpáros infrastruktúrát.
Mivel jár majd ez? Az eddigi debreceni gyakorlatnak megfelelően (Hatvan utca, Egyetem sugárút, Simonyi utca, Bolyai utca, Thomas Mann és Nádor utca) a felújított járda rövid időn belül osztatlan gyalog- és kerékpárút, esetleg osztott gyalog- és kerékpárút jelzést kap! Ezáltal tilos lesz az úttesten tekerni, míg a járdán vezetett kerékpárút állandó biciklis-gyalogos konfliktusok forrásává válik. A kerékpáros átvezetések, az úttest túloldalán található célok elérése sem lesz megoldva. A kerékpárt vezető a kerékpárutat keresztező utcákban, kocsibeállókban állandó bukkanókra és konfliktusokra számíthat ezentúl. Az üzletekből és lakótelepi kapualjakból kilépő szülők, felnőttek és gyerekek bringások tömegével találják majd szemben magukat. És a sötétben láthatatlan póznák veszélyeztetik a kerékpárral haladót a bringaút közepén. A kerékpárosokot pedig más útszakaszokon is a járdázásra szoktatja.
Ilyen és ehhez hasonló megoldások erőltetése nem kerékpárosbarát település látszatát keltik, a megtervezésük és átadásuk pedig inkább a gyalogos és kerékpáros közlekedés kárára történik; a gépjárműforgalom érdekeit priorizálja, ezáltal még nagyobb gépkocsihasználatot és forgalmi dugókat generálva (épp a haladást gátolva), magasabb légszennyezettségi mutatókat okozva.
Mit javasolunk?
A Csapó utcára jellemző gépjárműforgalom nagysága az Útügyi Műszaki Előírások szerint a kétoldali egyirányú kerékpársáv kialakítását indokolja, amely az egyik oldali parkolósáv elvételével vagy áthelyezésével megoldható is lenne, pl. kompromisszumos javaslatként maradhatna a kétoldali parkolás, fél kerékkel a járdán, mert az még így is kevesebb helyet vesz el a járdából, mint a kerékpározás az oszlopokkal tűzdelt járdán.
A Fórum felől a járdasziget jelenlegi túlzsúfoltságára rávezetni szándékozott kerékpárforgalom helyett, javasolt az úttesten felfesteni előretolt kerékpáros felállóhelyeket és dedikált átvezetést.
Az Árpád tér irányában történő irányhelyességet pedig egy körforgalom kialakításával, esetleg egy Kassai úti kerékpárúttal vagy alternatív útvonal (Árpád tér - Sarló u. - Virág u. - Mikes Kelemen u. - Zrínyi u.) kijelölésével, illetve kétirányúsításával lehetne megvalósítani.
De ezen javaslatok mellett látni kell, hogy az egyoldali, kétirányú gyalog- és kerékpárútnál rengeteg jobb megoldás is létezik, kezdve pl. a koppenhágai emelt szintű kerékpársáv Szegeden is alkalmazott megvalósításával és befejezve pl. a Debrecenben már létező nyitott kerékpársávokkal.
A megfelelő kialakítás minden közlekedő érdekét jelentősen szolgálná.
Felhívjuk a figyelmet, hogy az 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről 8. § (1a) szerint: "A közutak tervezése, fejlesztése során úgy kell eljárni, hogy a biztonságos közlekedési feltételek valamennyi, a közúton közlekedni jogosult számára biztosítottak legyenek."
Ezért kérjük, hogy a közlekedésért felelős tervezők, politikusok, segítsék elő és ne akadályozzák a gyalogos és kerékpáros közlekedés fejlődését. Éljenek a lehetőséggel és gondolják újra a Csapó utcát, egy élhetőbb város érdekében!
Debrecen mindig is élen járt az újításban, innovatív szemléletben, gondoljunk csak arra, hogy a Református Kollégium is mindig nyitott volt az új eszmék iránt, hiszen maga is egy új tanítás, a reformáció szellemében jött létre. Jeles tanárai, mint Hatvani István, Budai Ézsaiás és Maróthi György, törekedtek a legkorszerűbb oktatási módszereket bevezetni és a legújabb tudományos eredményeket átadni diákjainak. A várost azóta is ez a szemlélet tartja életben, vonzza az egyetemre a külföldi hallgatókat, a színvonalas ipari parkokba a magas hozzáadott értéket képviselő cégeket, vagy teszik világhírűvé az ATOMKI legújabb eredményeit. Ez a hozzáállás, a "mindig megújulni", teszi kulturális központtá a várost, emel be az ország legjobb középiskolái közé négyet is, és viszi előre a tanulmányi versenyek dobogójáig a debreceni diákokat. Egyetlen terület viszont nem tud megújulni, továbbra is a 70-es évekbeli szemléletet vallja magáénak. Ez pedig a közlekedés. A várost érintő közlekedési beruházások továbbra is a 40 évvel ezelőtti gondolatok szerint készülnek és nemhogy az innováció hiányzik, hanem egyenesen leköröznek bennünket a hasonló adottságú, lakosságszámú városok. Gondoljuk csak el, mi történne az egyetemmel, ha a 70-es évek módszereivel végeznék ma is a kutatásokat! Vajon jönnének-e külföldi hallgatók hozzánk? Számon tartaná-e bárki a kutatók eredményeit? Vajon mi történne, ha az ipari parkokat 70-es évekbeli technikával alakítanánk ki? Letelepedne-e nálunk az NI, az ITS, vagy a BT? Leszállna-e egy Wizzair gép, ha 40 évvel ezelőtti technika fogadná a repülőtéren? Élvezhetőek volnának-e a Debreceni Nyári Színház előadásai 40 évvel ezelőtti hangtechnikával? És milyen eredményeket érnének el a mechwartosok, ha 70-es évekbeli tananyaggal készülnének fel a szakmai vetélkedőkre? A választ tudjuk. És így már talán érthető, hogy miért okoz problémát Debrecenben a közlekedés. Mert nem engedjük el a régi beidegződéseket, nem használjuk ezen szakma új eredményeit, és ezért a beruházásokban nem jelennek meg a közlekedés szakma 2010 utáni javaslatai, a közlekedés biztonságát, hatékonyságát és fenntarthatóságát szavatoló műszaki megoldásai.
Egyesületünk önkéntesei továbbra is szívesen segítenek és állnak a város és lakosai rendelkezésére tanácsokkal!
Virágh Dóra, titkár
Magyar Kerékpárosklub
Debreceni Területi Szervezet