Facebook Instagram Youtube

Szakmai, nemzetközi, egyetemi diskurzusokon álltunk ki a rakparti kerékpársávokért

Szakmai, nemzetközi, egyetemi diskurzusokon álltunk ki a rakparti kerékpársávokért
2018.10.29
A Kortárs Építészeti Központ és a Climate – KIC szervezésében szakmai közönségnek, illetve diákoknak rendezett kerekasztalokon vettünk részt, amelyeken a budapesti rakpartok kerékpárosbarát fejlesztésének és közösségi terek kialakításának fontosságát hangsúlyoztuk.

A Kortárs Építészeti Központ és a Climate – KIC szervezésében szakmai közönségnek, illetve diákoknak rendezett kerekasztalokon vettünk részt, amelyeken a budapesti rakpartok kerékpárosbarát fejlesztésének és új, szabadon használható közösségi terek kialakításának hasznosságát hangsúlyoztuk.

Bringás felvonulás a rakpartért 2018.09.22-én
Fotó: Erdős Dénes / Magyar Kerékpárosklub

Augusztus 31-én a Dunapest fesztivál keretében a Kortárs Építészeti Központ szervezésében tartott Part / használat workshopon vett részt Molnár Berta, a Magyar Kerékpárosklub műszaki tanácsadója. Az esemény a DANUrB program része, aminek célja a Duna menti kisebb települések, közösségek összekötése, kapcsolatépítés a turizmus és oktatás révén, így feltérképezve a használaton kívüli rejtett kulturális és társadalmi erőforrásokat.

A projekt fő célja egy átfogó térbeli-kulturális hálózat létrehozása, az ún. 'Duna Kulturális Promenád', ami összekötheti a Duna mentén élő közösségeket, egységesítheti az itt zajló turizmust azzal, hogy tematikus túrákat, egységes fellépést, áttekinthetőséget kínál és kiterjeszti a fejlesztési lehetőségeket. 

A budapesti esemény fókusza a különböző léptékű, jellegű rendezvényeken, Dunához kötődő kulturális életen volt.

Az elmúlt időszakban felerősödött a Dunával kapcsolatos diskurzus. Tervpályázatok folytak a budai és a pesti rakparttal kapcsolatban, a Fővárosi Önkormányzat Cities 4 People projektje is a Dunapartra fókuszált, melyen szintén előadással vettünk részt. A szeptemberi Autómentes Napon felvonulást szerveztünk a bringázható rakpartokért, a Szabadság-híd történetét vitte Magyarország a Velencei Építészeti Biennáléra és egy friss kormányhatározat szerint a Lánchíd – József Attila utca tengely gyalogos és kerékpárosbarát módon újulhat meg. Ezen kívül a Római-partra tervezett gát által veszélyeztetett fasor sorsa sem eldöntött kérdés egyelőre.

Az augusztusi workshopon 4 téma mentén beszélgettek a résztvevők, a Kerékpárosklub részéről a gyalogos és kerékpárosbarát szempontokat képviseltük.

Városimázs

Az I bike Budapest felvonulás alatt mindig a legnagyobb élmény a Duna parti szakasz és az Alagútban, Lánchídon való gurulás, de a hétköznapokon is a legnépszerűbb budapesti útvonal a budai Duna-part, amit méltán nevezhetünk a budapesti kerékpározás bölcsőjének. Sokan itt kapnak kedvet ahhoz, hogy a munkába is kerékpárral járjanak, de amikor a felvonulás során autómentes környezetben, a világörökségi panorámát élvezve gurulunk, egy emberközelibb, jó hangulatú belváros lehetőségét mutatjuk meg. A lakosságban megvan az igény arra, hogy Budapest fenntartható közlekedésű, egészséges, jó levegőjű nagyvárossá váljon.

Vízpart(i) fejlesztések globálisan és itthon

Meddig tart a folyópart?

Milyen irányba tartanak a vízparti fejlesztések?

A folyópartok a kerékpáros közlekedés és turizmus szempontjából ideális helyszínt jelentenek, mert vonzó, természetközeli környezetben vezetnek, kevés kereszteződés szakítja meg ezeket, és van lehetőség a személygépjárműforgalomtól elkülönített vonalvezetésre. Ez az átlagosnál magasabb szolgáltatási színvonalat jelent, ami a budai Duna-part kerékpáros tengelyére is jellemző, de a tervezés alatt álló Rákos-patak menti útvonal is kellemes zöldút lehet. A pesti oldalon még hiányzik az észak-déli kerékpárosbarát tengely, ezért szeptemberben az autómentes napon felvonulást tartottunk.

A part közösségformáló szerepe - mit jelent a városiaknak a folyópart

A budai Duna-parton futó kerékpárút a budapesti kerékpározás bölcsője. Megmutatja a városi közlekedés sokak számára ismeretlen arcát, ami mindennapos nyűg helyett élmény, kikapcsolódás, a stressz levezetése. Bringán ülve észrevesszük a legjobb helyeket, közvetlenebb a kapcsolatunk a többi járókelővel és kerékpározóval, jobban kötődünk a lakóhelyünk szépségeihez, de tudatosabbá válunk a problémákat illetően is.

A Kerékpárosklub jó példa erre, olyan embereket hoz össze, akik tenni szeretnének az élhetőbb, emberközelibb településekért, szabadidejüket áldozva levelek megírására, problémák bejelentésére, javaslatok tételére, akár önkormányzatokkal való személyes egyeztetésekre is. Területi szervezeteink aktuális eredményeinek követéséhez iratkozz fel hírlevelünkre, csatlakozz a lakóhelyedhez tartozó területi szervezethez!

Városi rendezvények jövője

A nagyvárosi rendezvényekre jellemző, hogy akár több napos útlezárással járnak, a közösségi közlekedést sem kímélve. Az I bike Budapest felvonulás során több száz önkéntes dolgozik azon, hogy az útvonalat keresztező forgalmat átengedjük, de már az útvonal kiválasztásakor is szempont, hogy a közösségi közlekedést a lehető legkevésbé zavarjuk.

Arról is beszéltünk, hogy hogyan lehetne a nagy rendezvények idején a kerékpározókat érintő lezárásokat jobban kezelni. Nem mindegy, hogy időben jelzik-e, hogy kerülő útvonalon kell menni, vagy már csak a kordonnal és kerékpározást tiltó táblával találkozunk. A rendezvények szervezőit arra bátorítanánk, hogy vegyék fel a kapcsolatot a Kerékpárosklubbal, BKK-val, hogy időben tájékoztathassuk a kerékpározókat a terelésekről, valamint gondoskodjanak a terelő útvonalak kitáblázásáról, már ott, ahol le kell térni a szokásos útvonalról. Lehetőséget látunk abban, hogy a belvárosi rendezvények esetén, amiket autóval szinte lehetetlen megközelíteni, a közösségi közlekedés pedig sokszor terelve jár, biztosítsanak ideiglenes kerékpártámaszokat, és tájékoztassák arról a vendégeket, hogy jobban járnak, ha kerékpárral érkeznek, és hova lakatolhatják a kerékpárokat.

A Duna menti környezet inspiráló, és még közelebb lehetne hozni az emberekhez a fenntartható közlekedési módok előtérbe helyezésével. Ez ugyanakkor nem elég. Annak, aki most, október közepén ránéz a Duna rekord alacsony vízszintjére, valószínűleg egyértelmű, hogy fenntarthatatlanok a jelenlegi közlekedési szokásaink. A jó hír az, hogy az egyik leghatákonyabb módja a klímaváltozás megelőzésének a fenntartható közlekedési módok használata, tehát a gyaloglás, kerékpározás, közösségi közlekedés. Csatlakozz hozzánk, önkénteskedj, hogy még hatékonyabban tudjuk képviselni céljainkat, és te se tedd le télen a biciklit!

Molnár Berta

Ötletgyűjtés a Budapesti Műszaki Egyetemen

Climathon 2018 címmel tartott 24 órás műhelyfoglalkozást a Climate – KIC magyarországi szervezete a BME Környezetgazdálkodási Tanszékkel közösen 2018. október 25-én. A nemzetközi résztvevőkből álló programon a budapesti Duna-part fenntartható fejlesztésének kihívásaira kerestek ötleteket.

Az eseményt egy kerekasztal-beszélgetés indította Kocsis János Balázs (BME), Lohász Cili (Város és Folyó), Lőcsei-Tóth Kinga (Fővárosi Önkormányzat) és Halász Áron (Magyar Kerékpárosklub) részvételével. A beszélgetésen a Duna-part jövőjéről kérdezték a résztvevőket, de sokkal többet beszélgettünk a jelenlegi helyzetről. Szerencsére az esemény egy őszinteséget támogató, párbeszédet elősegítő terep volt, ahol nem csak a Duna nyújtotta lehetőségekről eshetett szó, hanem a hiányosságokról is. Hiányosságokról a döntéshozói bátorság szintjén, hiányosságokról a fenntartható és környezetbarát, a város lakóit a turizmussal, a szabadon látogatható közösségi tereket a vendéglátói szempontokkal szemben előtérbe helyező gondolkodás terén.

A résztvevők hozzászólásai alapján konszenzus övezte az autós közlekedés visszaszorításának igényét, a gyalogos terek fejlesztését (több zebrától kezdve az egybefüggő zöldterületekig) és a pesti oldalon hiányzó kerékpársávok kialakításáig. Nézetkülönbségek legfeljebb abban voltak, hogy ezt mikor lehetne meglépni.

A Kerékpárosklub szóvivője azt üzente, hogy minél előbb szükséges, mert a városi légszennyezés, az egyre több baleset és a közösségi terek iránti igényre későn adott válasz a belváros elnéptelenedéséhez, a közterületek állapotának romlásához vezet, ezért szükség van az egyéni autós közlekedés helyett hatékonyabb és fenntarthatóbb térhasználat kialakítására.

A 24 órás ötletversenyt egy megújuló energiával működő, rakpart fölé tervezett közösségi tér nyerte, és különdíjat kapott egy kerékpározást ösztönző mobilapp ötlete.

Halász Áron


Tetszett a cikk?

A Kerékpárosklub azért dolgozik, hogy bringa- és emberbarát településeink legyenek. Ez csak a Te támogatásoddal lehetséges.

Hogyan segíthetsz?

  • Lépj be! Tagsági díjaddal nem csak a munkánkat támogathatod. Helyi szervezetekhez csatlakozhatsz és rengeteg szolgáltatás, kedvezmény, biztosítás is jár érte az egész országban. Belépéshez kattints ide!
  • Add nekünk adód 1%-át! Adószámunk: 18245402-2-41. További infók az 1%-ról.
  • Oszd meg a cikket, ha egyetértesz céljainkkal!

Kapcsolódó hírek

15%-kal több kerékpározót mértek Budapesten 2020-ban, decemberben 61%-kal többet, mint egy éve

A BKK öt, nyilvánosan elérhető adatokat mutató kerékpárszámlálóján 15 %-kal nagyobb forgalmat mértek 2020-ban, mint 2019-ben. A 2020-ban összesen mért 2.771.710. kerékpározó rekord azóta, hogy egyszerre öt helyen mérik a biciklis forgalmat. A bicikliutak és sávok aszfaltjába telepített detektorok felett még télen is többen kerékpároztak: a 2019 decemberi biciklis forgalmat már 2020 december közepén túlszárnyalták a budapestiek, a bringás forgalom télen nőtt leginkább 2019-hez képest. A Csepelre vezető Weiss Manfréd úton mérték a legnagyobb éves (26%-os) növekedést, a budai rakparton pedig 2020-ban mértek először 1 milliónál több kerékpározót számoltak. Munkanapokon és munkaszüneti napokon is nőtt a kerékpáros forgalom, ami az otthoni munkavégzés, az oktatási intézmények és vendéglátóhelyek bezárása mellett kiemelkedő.

2021.01.11 |  aron
Így lett kerékpársáv a Nagykörúton és más fontos főútvonalakon

2020 legnagyobb és leghíresebb hazai kerékpárosbarát fejlesztése a nagykörúti kerékpársáv volt. A régóta várt, belvárosi kerületeket összekötő kerékpársávok tesztüzemét a tavaszi koronavírus-járvány elkerüléséhez kapcsolódóan indították el, majd a népszerűségét látva kisebb változtatásokkal ősszel meg is tartották. Cikkünkben összefoglaljuk, hogyan ért be több évtized várakozása, milyen volt a fogadtatása, miken vitáztunk és milyen lehetőséget ad a Nagykörút jövőjének, ezzel Budapestnek ez a kétszer két, olcsón és gyorsan kivitelezett sárga csík. A történet nem csak a Nagykörútra érvényes, akkor is érdemes elolvasnod visszaemlékezésünket, ha nem a környéken élsz, mert a tapasztalatok máshol is hasznosak lehetnek.

2020.12.29 |  aron
Itt találod Budapest és környéke kerékpárboltjainak térképét

Térképre tettük Budapest bringaboltjait és szervizeit. Jó böngészést!

2021.02.03 |  aron