Miért hívunk kerékpárosbarátnak egy olyan települést, ahol tilos az úttesten tekerni, míg a járdán vezetett kerékpárút állandó biciklis-gyalogos konfliktusok forrása és a kerékpáros átvezetések sem megoldottak? Ahol a kerékpárutat keresztező utcákban, kocsibeállókban állandó bukkanókra és konfliktusokra számíthat a kerékpárt vezető. Ahol sötétben láthatatlan póznák veszélyeztetik a kerékpárral haladót a bringaút közepén.
Idén 2014. november 21-én került sor a “Kerékpárosbarát munkahely” és a “Kerékpárosbarát település” címek kihirdetésére és a nyertesek díjazására. A pályázó munkahelyek közül mindegyik viselheti mostantól ezt a címet, a települések közül pedig - 3 kivétellel - szintén minden pályázó megkapta a megtisztelő Kerékpárosbarát címet. A nyertesek listája itt érhető el.
Mit mér a pályázati szempontrendszer?
A Magyar Kerékpárosklub hosszú évek óta meghívott tagja a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (és elődjei) által kiírt Kerékpárosbarát Település és Munkahely pályázat zsűrijének. Elsősorban azért vállaltuk és vállaljuk el ezt a feladatot, mert a kerékpározás népszerűsítése és elterjedése szempontjából nagyon fontosnak tartjuk az ilyen címek adományozásának rendszerét. (Magát a pályázat kiírását, koordinálását és lebonyolítását - a minisztérium megbízása alapján - a Kerékpáros Magyarország Szövetség végzi.)
A szempont és értékelési rendszert számos alkalommal kritizáltuk (például 2011-ben), tettünk javaslatokat annak megváltoztatására, sajnos eddíg sikertelenül. Ezért most e cikk keretében foglaljuk össze véleményünket a Kerékpárosbarát település címmel kapcsolatban, példákon mutatva be a hibákat.
Megítélésünk szerint egy település akkor kerékpárosbarát, ha bárki számára kellően vonzó alternatívát jelenthet a mindennapos kerékpárhasználat. Ha az önállóan közlekedni tudó gyerektől a munkábajáró felnőttön át az idősekig bárki nyugodt szívvel közlekedhet bárhonnét bárhova(!) biciklivel a településen, anélkül, hogy rendszeres kényelmetlenség vagy kellemetlenség érné. Egy kerékpárosbarát településen könnyedén el lehet jutni a piacra, az iskolába vagy éppen a vasútállomásra, és itt dolgunk végeztéig a biztonságos kerékpártárolás is megoldott. Ehhez szükség van kerékpárosbarát úthálózatra, biztonságos kerékpártámaszokra, B+R parkolókra, népszerűsítő kampányokra, oktatásra, stb. (Erről cikk a honlapunkon)
A cím elnyeréséhez készült kiírás sajnos csak kis mértékben méri és mutatja a fenti - általunk fontosnak tartott - indikátorokat. Helyette az intézkedéseket és fejlesztéseket azok közlekedésre, kerékpározásra gyakorolt hatása nélkül vizsgálja. Nem veszi figyelembe, hogy az intézkedések, hálózatfejlesztések, a különböző kampányok
- milyen módon és mértékben befolyásolták a lakosok kerékpározási hajlandóságát, mennyivel jobb vagy éppen rosszabb a településen kerékpározni,
- a lakosok közül mennyivel bicikliznek többen és autóznak esetleg kevesebben a mindennapokban
- a felhasználók elégedettebbek-e a település kerékpározhatóságával.
A pályázati kérdőív rákérdez arra, hogy miből mennyit (hány km kerékpárutat/-sávot...) sikerült építeni az elmúlt időszakban, azonban annak minőségével vagy használhatóságával nem foglalkozik. Mindannyian tudunk olyan drágán épült kerékpárforgalmi létesítményt mondani, ami nem segítette a kerékpározás terjedését, esetleg éppen akadályozta azt (Lásd az NFÜ és a Számvevőszék jelentését). A kiírás azzal sem foglalakozik, hogy a telepített kerékpártámaszok valóban jó helyre kerültek-e, csupán azzal, hogy mennyi van belőle.
A pályázat elsősorban az elköltött pénz mennyiségét méri (teljesítményindikátorok), nem pedig a beruházások minőségét és hatását (hatásindikátorok). Egy település lehet akár már azelőtt is kerékpárosbarát, hogy bármit is építene. Ehhez képest a kérdések csak azt vizsgálják, hogy melyik település mennyit költött infrastruktúra építésére. Az intézkedések hatásának megismeréséhez persze mérések kellenek, ilyenek pedig nem nagyon léteznek Magyarországon (kivétel persze van).
Megnéztük mi is
Hogy bemutassuk a pályázati értékelés hibáit, ellátogattunk idén két Kerékpárosbarát Település címet nyert városba, Budaörsre és Vácra.
Budaörs
Ha ránézünk Budaörs térképére, egyből szembeötlik, hogy a várost egy autópálya választja el a vasútállomásától, és a mai napig sem oldották meg, hogy könnyen és biztonságosan el lehessen kerékpározni a vonathoz. Pedig ez jelentősen csökkenthetné a gépjárműforgalmat Budapest felé. Véleményünk szerint egy kerékpárosbarát településen alap a vasút és a kerékpár integrációja, az intermodalitás megteremtése.
A Budaörsön átvezető 1-es számú főút városi szakasza mellett számos üzlet, intézmény van, amelyeket naponta felkeresnek az ott élők. Ennek ellenére az út használata kerékpárral csak gyakorlottak számára ajánlott. Hiányoznak azok a forgalomtechnikai elemek, amik lehetővé tennék az akadálymentes és biztonságos kerékpározást. Bár ez az út nem önkormányzati fenntartású, ennek ellenére szükséges a beavatkozás, mert milyen kerékpárosbarát település az, ahol a főutca nem kerékpározható, az ott lévő intézmények, boltok és szolgáltatók nem megközelíthetőek kerékpárral? (Kiadványunk költséghatékony megoldásokról itt.)
A főút mellett számos iskola, üzlet, intézmény van. A főpálya és párhuzamos szervizút sem nevezhető kerékpárosbarátnak.
A főúttal párhuzamosan a kis forgalmú Baross utcában néhány éve épült egy járdán vezetett kerékpárút. Ez természetesen nem alternatívája a főútnak, egyedül az esetleges átmenő kerékpáros forgalmat szolgálhatná ki, ilyenből persze itt alíg van. Ráadásul ez a sok pénzért megépített út a házak előtt, kapualjakban vezet: a nyomvonal kifejezetten balesetveszélyes és hemzseg a konfliktuspontoktól. A házakból kilépő lakók, a garázsokból kiálló autók, a kereszteződések beláthatatlansága mind olyan veszélyek, amelyek ennek megépítése előtt nem is léteztek. Egy kis forgalmú utcában elválaszott létesítményt építeni pazarló és - mint látjuk - új veszélyforrásokat generál. Ehelyett forgalomcsillapításra, az úttest kerékpárosbaráttá alakítására lett volna szükség.
A kerékpárút kis forgalmú út mellett vezet feleslegesen és balesetveszélyesen.
Beláthatatlan átvezetések. A házakból kilépve azonnal a gyalog-kerékpárúton találjuk magunkat.
A település kerékpárfogralmi létesítményeinek nagy része járdán vezetett kerékpárút, amelyet szimplán sárga csík felfestésével oldottak meg. Ez a kialakítás rossz vonalvezetést, felesleges oldalváltásokat és balesetveszélyes átvezetéseket eredményez. Ezeken a helyeken is megoldható az utak kerékpárosbaráttá tétele megfelelő forgalomtechnikai eszközökkel, ezek sokkal ocsóbbak és biztonságosabbak.
Érthetetlen vonalvezetésű gyalog-kerékpárút a lakótelepen.
A városban kevés kerékpártámasszal, kerékpárparkolóval találkozhatunk, azok jelentős része elavult, használhatatlan. Sajnos az újabb darabok sem felelnek meg az elvárt követelményeknek (ajánlásunk itt). A vasútállomáson is szükség lenne egy biztonságos B+R parkolóra, ahogy az autóbusz-állomáson ezt már megtették.
A városháza kerékpártárolója. Használata kényelmetlen, a váz csak nehezen lakatolható.
Budaörsről készült további képek kommentárral itt érhetőek el
Vác
A pályaudvaron jelenleg felújítás zajik. Korábban és most az építkezés alatt sem megoldott a kerékpárok tárolása, pedig ez alapfeltétele kell legyen egy kerékpárosbarát településnek. Csak reméljük, hogy a felújítás során ez megépül.
A felújítás alatt álló vasútállomás "B+R" tárolója. Sajnos csak kerékmegőrzőket találni.
Az autóbusz-állomáson sem jobb a helyzet, itt sem található megfelelő minőségű és mennnyiségű fedett, biztonságos kerékpártámasz. Jobb híján a kerékpárokat a használhatatlan tárolóba vagy a tetőszerkezet oszlopaihoz lakatolják. Kerékpártámasz fronton tehát Vác nagyon rosszul teljesít, még a néhány újonnan telepített “tároló” sem felel meg sem a funkciónak, sem a vonatkozó műszaki ajánlásnak. (ajánlásunk itt)
A felújított belváros elavult tárolója. A váz lakatolhatóságára és megtámasztásra szükség van! Itt éppen a pad tölti be ezt funkciót.
Vác belvárosára jellemző a kockakő burkolat, amin szinte lehetetlen kerékpározni. Sok az egyirányú utca, ellenirányú kerékpározás számára megnyitottal nem találkoztunk.
Sok a széles, alacsony forgalmú egyirányú utca. Szükség lenne az ellenirányú kerékpáros forgalom engedélyezésére. Most a járdára kényszerülnek az ellenirányban közlekedők.
A Dunapartra vezető lépcsők jelentős része nem akadálymentesített, pedig ez tolósín alkalmazásával könnyen megoldható lenne. Sok az olyan fekvőrendőr, aminek telepítésekor a kerékpárral közlekedők igényeit egyáltalán nem vették figyelembe, a vízelvezető rácsok kialakítása sem kerékpárosbarát, könnyen okozhatnak balesetet, ha a hosszirányú bordák közé beszorul a kerék.
Az aluljáró vízelvezető hosszirányú rácsozása balesetveszélyes, egy keskenyebb kerék könnyen elakadhat.
A Rádi út mellett vezetett kerékpárút csak az út egyik oldalán vezet, ráadásul az átvezetések egy része beláthatatlan, és sok a kapubeálló. Ottjártunkkor az egészet lehullott falevelek borították. A kerékpárutak takarítása sem tűnik megoldottnak abban a városban, amely idén elnyerte a kerékpárosbarát címet.
A gerilla felfestés jól mutatja, hogy konfliktus létezik.
Vácról készült további képek kommentárral itt érhetőek el.
A fenti két település példája jól mutatja, hogy Kerékpárosbarát település cím mai értékelési rendszere NEM ALKALMAS annak megítélésére, hogy az adott település valóban eredményesen dolgozott-e a kerékpáros közlekedés elterjesztéséért, arányának növeléséért. Ezért szervezetünk javasolja új értékelési rendszer kidolgozását, ebben a munkában Magyar Kerékpároskub is örömmel vesz részt.