A tavalyi alkalomhoz hasonlóan idén ősszel is előadtunk a Nemzeti Közlekedési Napokon. A hatodszorra megrendezett konferencia a közlekedési szakma éves, országos szintű seregszemléje, ahol az állami intézményektől kezdve a kutatóintézeteken és közlekedési vállalatokon keresztül a tervezőirodákig minden fontosabb szervezet képviselteti magát.

Az idei konferencia vezérgondolata: „Dinamizmus és haladás – új megközelítések a közlekedésben” volt. Alábbiakban előadásunk főbb gondolatairól olvashattok.

A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ által szervezett három napos rendezvény első, plenáris napját a kormányzati szervek köszöntője és a közlekedési ágazatok vezető intézményeinek előadásai töltötték ki. A második és harmadik napon összesen kilenc szekcióban folytak párhuzamosan  előadások.

A Kerékpárosklub kiemelten fontosnak tartja a közlekedésszakmán belüli szemléletformálást. Ennek jegyében a "Védtelen közlekedők biztonsága" című szekcióban adott elő a klub nevében Torma Dániel. Előadásunkban azt a kérdést boncolgattuk, hogy a jól megtervezett infrastruktúra milyen módon befolyásolja a biztonságot.

Tapasztalatok szerint gyakran a hanyag, ellentmondásos tervezés vezet balesetveszélyes szituációkhoz. A kérdés az, hogyan tudjuk ezt megelőzni, kijavítani? A médiában nagy port kavaró - de valójában  ritka - halálos kerékpáros balesetek hallatán a laikusok azt gondolhatják, hogy Magyarországon kifejezetten veszélyes kerékpárral közlekedni. Mindeközben a statisztikai adatok egészen mást mondanak.

Hazánk harmadik helyen áll a kerékpárhasználat tekintetében Európában, a halálos balesetek számát tekintve hasonló arányokkal rendelkezünk, mint második helyezett Dánia. A kerékpáros érintettségű balesetek számát tekintve még bőven van javítani valónk, de ahogy a BKK tavalyi tanulmánya is rámutatott, Budapesten érvényesülni látszik a "safety in numbers" nemzetközi tapasztalata, miszerint a kerékpárhasználók számának növekedésével csökken a balesetek aránya, vagyis egyre biztonságosabbá válik a kerékpáros közlekedés.

Ennek oka, hogy az általánossá váló kerékpárhasználat hozzászoktatja a közlekedőket a helyes és figyelmes közlekedési magatartáshoz. Elmosódik az egyszer a kerékpárt, máskor az autót vagy közösségi közlekedést választók közti határ, a forgalom résztvevői ismerik egymás szempontjait. Bár hazánkban országos adatok híján csak budapesti számok igazolják ezt a trendet, kimondható, hogy a fővárosban a kerékpározás népszerűbbé válásával párhuzamosan fajlagosan csökkent a balesetek száma.

Mit tehet a tervező a balesetek számának csökkentéséért?

Útjaink kerékpáros szempontból sok esetben rosszul vannak kialakítva, az utóbbi évtizedekben az autóközpontú várostervezés során a tervezők nem járműként tekintettek a kerékpárra. Sok követendő példa ellenére még mindig általános az elavult vélekedés, hogy a kerékpáros forgalmat a járdákon kell vezetni. A tervezők ezzel biztonságos úthálózat létrehozása helyett konfliktusokat, baleseteket idéznek elő, hosszú távon pedig nem segítik, hanem éppen akadályozzák a kerékpározás terjedését.

Mindezt olyan kontra-produktív, kerékpárhasználókra kifejezetten negatív intézkedésekkel egészítik ki, mint amilyenek pl. a "Hajtva tilos, tolva szabályos táblák", de beszélhetnénk az olyan részletekben rejlő hibákról is, mint a nem elérhető helyre felszerelt nyomógombok egyes kereszteződésekben.

Tervezés előtt a legfontosabb azt végiggondolni, melyik közlekedési eszköz jelenti az igazi veszélyt a közlekedésben. A tavalyi Nemzeti Közlekedési Napokon erről tartott előadást László János, a Kerékpárosklub elnöke.

A helyes, körültekintő, kerékpározást segítő tervezés sokszor csupán odafigyelés kérdése. A kerékpáros közlekedés nem feltétlenül igényel drága nagyberuházásokat, számos költséghatékony eszköz áll rendelkezésünkre útjaink kerékpárosbaráttá tételéhez.

Apró korrekciók, csomóponti beavatkozások, kerékpártámaszok telepítése, egyirányú utcák megnyitása ellenirányú kerékpáros forgalom számára mind-mind olyan intézkedések, melyek olcsón kivitelezhetőek, mégis jelentősen javítják egy település biciklis átjárhatóságát. Önkormányzatok számára készített, költséghatékony megoldásokat tartalmazó kiadványunk ezekre az eszközökre igyekszik felhívni a figyelmet, melyet a tavalyi konferencián is népszerűsítettünk.

Kereszteződések kialakítására kell a legjobban figyelni

Még a példamutató budapesti kerékpáros fejlesztéseknek is gyakori hiányossága, hogy a legjellemzőbb konfliktuszónát, a kereszteződést nem kezelik megfelelően.

A balesetek jelentős része kereszteződésben történik, így ezek kialakítására különös hangsúlyt kell fektetni. Baleseti statisztikák, számtalan tanulmány, a mindennapi közlekedésből eredő tapasztalatok is azt mondják, hogy városi környezetben, gyakori keresztezések mellett lehetőleg irányhelyes, az autóforgalommal közös vagy jól látható kialakításra kell törekedni.

Baleseti kockázat kereszteződésben.
(Forrás: Utak a kerékpározáshoz)

Egyoldali kétirányú kerékpárúton az ellenirányból érkező kerékpárossal való autós ütközés valószínűsége közel 12-szerese az azonos irányban az úttesten közlekedő kerékpároshoz képest. Kerékpáros létesítmények esetén a legjellemzőbb balesettípus az ún. jobbhorog, amikor a jobbra kanyarodó gépjárművezető nem veszi észre a párhuzamos kerékpárúton tekerő kerékpárost. Ez a gépjárművektől elválasztott, járdán vezetett kerékpárutak esetén a legjellemzőbb.

Mi lehet a megoldás?

Ahogy a fentiekből is következik: sem szükség, sem lehetőség nincs minden egyes utcában önálló kerékpárút építésére. Kerékpárral mindenütt szabad közlekedni, ahol azt a KRESZ nem tiltja. Kerékpárosbarát úthálózat kialakításához a cél nem új önálló kerékpárutak építése, hanem a meglévő infrastruktúra kerékpárosbaráttá tétele.

Amennyiben tényleg a kerékpározás fejlesztése a cél, az alábbi hierarchiát szükséges követni:

Az infrastruktúra-fejlesztés nem kizárólag útépítési, hanem várostervezési, urbanisztikai folyamat is egyben. Ezért - bár különböző helyek másféle megoldásokat kívánnak - az infrastruktúra fejlesztés első lépéseként minden esetben meg kell vizsgálni a forgalomcsillapítás és a sebességcsökkentés lehetőségét. A legnagyobb baleseti kockázat ugyanis a közlekedők közti sebességkülönbségből származik.

Hatékony megoldást tudnak nyújtani olyan eszközök, mint a sebességkorlátozás, sávelhúzás, sebességcsökkentő küszöb (magyarul fekvőrendőr), rázó felületek, burkolati jelek, stb. kialakítása.

Ezután a csomópontok és más konfliktuspontok kezelése szükséges. Meg kell vizsgálni a baleseti gócpontokat. A konfliktusok megoldása forgalomszervezési, forgalomtechnikai eszközökkel (kiemelt átvezetések, színes burkolat, jelzőlámpás csomópont korrekciója, előretolt felállóhely, kanyarodó sávok kialakítása stb.) is lehetséges.

Ha ez még mindig nem ad kielégítő megoldást, akkor az útpálya újra felosztása szükséges. Ide tartozik az új sávszélességek meghatározása, széles külső sáv, buszsáv, közös busz-kerékpársáv, kerékpársáv, nyitott kerékpársáv kialakítása.

Indokolt esetben önálló kerékpárút építése válhat szükségessé, de ez belterületen csak olyan helyen támogatható, ahol van párhuzamos gyalogjárda és/vagy közút.

Elválasztott kerékpárút kiépítésére kizárólag akkor kerülhet sor, ha a sorrend szerint magasabb rangú megoldások közül egyik sem valósítható meg, vagy azok bizonyítottan nem hoznák meg a várt előnyt a kerékpárosoknak. Elkülönített, lehetőleg gépjárműforgalomtól távoli helyen kialakított kerékpárutat olyan esetekben érdemes építeni, mely nagyobb távolságok megtételét szolgálják. Ilyen lehet a város kerékpáros főhálózata, vagy egy főbb úticélokat összekötő turisztikai útvonal.

Csakis legvégső esetben lehet megoldás a járda átminősítése gyalog- és kerékpárúttá, ami belterületen szintén nem javasolt, hiszen konfliktusokhoz és balesetekhez vezet.

Előadásunk a fentiekre való tekintettel hangsúlyoztuk, hogy nem a kerékpárutak - politikailag könnyen eladható - hossza, hanem a kerékpárosbarát terület nagysága mutatja meg, hogy egy település mennyit tesz a fenntartható közlekedésért.

A Magyar Kerékpárosklub tervezési szempontjairól és kerékpárosbarát úthálózat kialakításának eszközeiről itt lehet bővebben olvasni.

Tetszett a cikk?

A Kerékpárosklub azért dolgozik, hogy bringa- és emberbarát településeink legyenek. Ez csak a Te támogatásoddal lehetséges.

Hogyan segíthetsz?

Lépj be! Tagsági díjaddal nem csak a munkánkat támogathatod, hanem rengeteg szolgáltatás és kedvezmény is jár érte az egész országban. Belépéshez kattints ide!