A Magyar Kerékpárosklub is csatlakozott az Európai Kerékpáros Szövetség (ECF) akciójához, melyben a szövetség tagszervezetei 25 EU tagállam képviselőjelöltjeitől kérdezték meg, támogatnák-e a kerékpározás fejlesztését. Öt kérdésre vártunk választ, és egy fogadalmat is aláírhattak a jelöltek. A 749 uniós képviselőhelyre pályázó jelöltek közül 469-en töltötték ki a kérdőívet, és 403-an tettek fogadalmat a kerékpározás mellett. Most vasárnap 9 magyar pártra szavazhatunk, közülük viszont csak a Jobbik, az LMP, a Momentum, az MKKP és az MSZP-Párbeszéd jelöltjei reagáltak a megkeresésre. A 7 válaszadó mindegyike támogatta az Európai Kerékpáros Szövetség céljait, de eltérő válaszokat adtak a szakpolitikai kérdésekre. Cikkünkből kiderül, mennyire állnak ki a kerékpározás mellett a leendő európai parlamenti frakciók, és hogy mit válaszoltak a magyar képviselőjelöltek.

Most vasárnap az Európai Parlament következő 5 éves ciklusának képviselőjelöltjeire szavazhatunk pártlistákra voksolva. A választási eredmény alapján dől el, melyik párt hány képviselője kerül be az EU parlamentjébe, ahol a többi tagállam azonos programért dolgozó pártjainak képviselőivel közös frakciókban hoznak majd döntéseket. A bejutási küszöb 5%, az elnyert képviselői helyek száma az e fölötti szavazatok számától függ.

A kontinens kerékpáros szervezeteit tömörítő Európai Kerékpáros Szövetség (ECF) Brüsszelben működik, és az EU-s intézmények döntéshozóira igyekszik pártatlan és szakmai nyomást gyakorolni, a kerékpárosbarát úthálózat és jogi környezet kialakítása érdekében. A Kerékpárosklub az ECF tagja.

Az ECF célja, hogy több tízezer életet menthessünk meg a halálos közúti balesetektől, csökkentsük a CO₂-kibocsátást a közlekedési módváltás elősegítésével, a nemzeti egészségügyi rendszerek milliárdokat takaríthassanak meg jobb levegőminőséggel, és több százezer munkahelyet teremthessen kerékpáripar.

Ahogy a Kerékpárosklub a hazai önkormányzati választások előtt, úgy az ECF az Európai Parlament választásai előtt is felméri, mit várhatnak jelöltjeiktől a választók. 25 EU tagállam kerékpáros szervezetei keresték meg képviselőjelöltjeiket a „Kerékpározás mindenkiért” fogadalom aláírását kérve. Öt, a kerékpározás fejlődését befolyásoló kérdést is feltettünk a bringázók számának növeléséről, közlekedésbiztonságról, biciklizésre szánt büdzséről, a kerékpáros beruházások műszaki előírásainak uniós szabályozásáról, valamint az elektromos rásegítésű biciklikről.

• Olvasd el ezt is: Ezt vállalja Tarlós István, Karácsony Gergely és Puzsér Róbert a 12+1 pontunkból

A fogadalom:

„Megfogadom, hogy támogatom a kerékpározás ügyét a 2019–2024-es európai parlamenti ciklusban, azzal a céllal, hogy növekedjen a kerékpározók száma, elősegítsék a kerékpáros turizmust, javuljon a kerékpározó embereknek rendelkezésre álló utak minősége, biztonsága, elérhetősége és felhasználói élménye."

A kérdések:

• Milyen mértékben növelje az Európai Unió a kerékpárral megtett utak számát?
• Milyen módon kerüljön intelligens sebességszabályozó rendszer a járművekbe a halálos közúti balesetek csökkentése érdekében?
• Mennyi pénzt költsön kerékpározásra az Európai Unió?
• Vonatkozzanak-e uniós műszaki előírások a kerékpárosbarát infrastruktúrára?
• Kötelező legyen-e elektromos rásegítéses kerékpárokra is gépjárművekre vonatkozó biztosítást kötni?

A válaszok:

A 749 európai parlamenti mandátumra pályázó képviselőjelöltek közül 403-an írták alá a fogadalmat.

Az alábbi grafikonon jól látszik, hogy a Zöldek (Greens) jelöltjei jártak ebben élen, közülük 102-en fogadták meg a kerékpározás támogatását. Őket a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) frakció 77 jelöltje követte. Harmadik helyen az Egységes Európai Baloldal / Északi Zöld Baloldal (GUE/NGL) végzett 51 fogadalommal. Utánuk 40 aláírással jön a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D), és 39 támogató fogadalmat adott az Európai Néppárt (EPP). Utolsó helyen az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) képviselőcsoportja végzett 11 ígérettel. A Szabadság és Közvetlen Demokrácia (EFDD), illetve a Nemzetek és Szabadság Európája (ENF) képviselőjelöltjei nem tettek fogadalmat a kerékpározás mellett.

A kérdésekre adott válaszok:

Az ECF összesítése szerint a jelöltek 79%-a támogatta, hogy legalább 50%-kal, vagy akár 100%-kal növeljük a kerékpárral megtett utak számát 2030-ig.

A válaszadó jelöltek 81%-a támogatta az intelligens sebességszabályozó rendszerek általános beépítését az új gépjárművekbe.

A jelöltek 39%-a szerint az EU közlekedésre szánt költségvetésének 10%-át kellene kerékpározásra költeni, 92%-uk szerint pedig 3%-át. Jelenleg a 100 milliárdos büdzsé 1.5%-a ez az arány, miközben az EU tagállamok lakosainak 8%-a elsődlegesen kerékpárral közlekedik, és – a 2013-as Eurobarometer szerint - 13%-uk naponta kerékpárra ül.

59% szerint szükség lenne kötelező műszaki előírások bevezetésére új kerékpárosbarát infrastruktúra építésénél. Ugyanakkor a jelöltek 81%-a szerint ezt csak EU-s finanszírozású fejlesztések esetén kellene előírni.

A jelöltek 79%-a ellenzi az elektromos rásegítéses kerékpárok (pedelec) kötelező gépjármű-biztosítását. Ez az ötlet egyébként már a jelenlegi EP képviselőkön sem ment át, és ebben része volt az ECF tagszervek, így a Kerékpárosklub tiltakozásának is.

A fogadalmak száma és a válaszok alapján egy „bringabarátság-mérőt” is készített az ECF:

Ezen összesítés szerint a kerékpárosbarátsági sorrend a következő az egyáltalán választ adó leendő frakciótagok alapján (jelenleg 8 frakció van az EP-ben):

1. 1.) Zöldek (Greens),
2. 2.) Egységes Európai Baloldal / Északi Zöld Baloldal (GUE/NGL),
3. 3.) fej-fej mellett a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) és Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE),
4. 4.) Európai Néppárt (EPP),
5. 5.) Európai Konzervatíok és Reformerek (ECR).

Mit ígértek a magyar képviselőjelöltek?

A most vasárnap megválasztható 9 magyar párt közül az LMP, az MSZP-Párbeszéd és a Momentum jelöltjei reagáltak a megkeresésre, a 7 válaszadó mindegyike támogatta az Európai Kerékpáros Szövetség céljait.

Nem válaszoltak a Fidesz-KDNP, a Jobbik, a Demokratikus Koalíció, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt, a Mi Hazánk és a Munkáspárt részéről.

(Áprilisban küldtük el a jelölteknek a megkeresést. Ehhez a honlapjaikon és közösségi médiás felületeiken megtalálható névsorokat és elérhetőségeket használtuk. Az alacsony válaszadási hajlandóság egyik oka talán az lehetett, hogy a pártok nyilvános felületein hiányos képviselő-jelölti listák találhatóak, és több feltüntetett jelölthöz sem találtunk elérhetőséget. Ahol volt, ott külön írtunk az EP lista központi címére, és emlékeztető emailt is küldtünk az elérhető jelölteknek.)

Alább mutatjuk a válaszokat, és hogy melyik képviselőjelölt melyik magyar lista hányadik helyén található, valamint melyik frakcióban dolgozik bejutása esetén.

Fogadalmat tettek:

• Bárány Balázs, MSZP-Párbeszéd 16. hely - Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D)
• Bencsik János, Jobbik 14. hely - Nincs megadva EP frakció
• Jakabfy Tamás, LMP 7. hely – Zöldek (Greens)
• Jávor Benedek, MSZP-Párbeszéd 4. hely - Zöldek (Greens)
• Kovács Gergely, Magyar Kétfarkú Kutyapárt 2. hely - Nincs megadva EP frakció
• Tabajdi Péter, Momentum 10. hely - Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE)
• Tüttő Kata, MSZP-Párbeszéd 5. hely - Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D)
• Ujhelyi István, MSZP-Párbeszéd 2. hely - Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D)
• Vágó Gábor, LMP 1. hely – Zöldek (Greens)

A kérdésekre ezt válaszolták a magyar képviselő-jelöltek:

A kerékpárral megtett utak számát Jakabfy Tamás 50%-kal emelné meg 2030-ig, Bárány Balázs, Bencsik János, Jávor Benedek, Újhelyi István, Vágó Gábor 100%-kal, Kovács Gergely, Tabajdi Péter és Tüttő Kata viszont nem jelölne meg ilyen célszámot.

Az intelligens sebességszabályozók új autókba építését más mértékben, de támogatták a jelöltek. Jakabfy Tamás és Ujhelyi István is a gázpedálon keresztüli figyelmeztetőjelzést tartaná jó megoldásnak, Bárány Balázs, Jávor Benedek, Tabajdi Péter és Vágó Gábor szerint viszont a sebességhatár elérésékor meg kéne akadályozni az autók továbbgyorsulását. Bencsik János egyszerűbb figyelmeztető jelzést tartana szükségesnek, ami a sebességhatár túllépésekor jelenne meg. Tüttő Kata nem tudott választ adni a kérdésre, Kovács Gergely szerint nincs szükség ilyenre.

Az 100 milliárdos EU-s közlekedési büdzsé jelenleg 1.5%-a megy kerékpározásra. Tabajdi Péter szerint rendben van így, Bencsik János, Ujhelyi István és Vágó Gábor ezt 3%-ra emelné, míg Bárány Balázs, Kovács Gergely, Jakabfy Tamás és Jávor Benedek 10%-ra növelné a kerékpározásra fordított pénzt a teljes közlekedési büdzsé százalékában. Jávor Benedek hozzátette, hogy a turisztikai beruházások hangsúlyozása helyett a városi kerékpáros és közösségi közlekedés integrált fejlesztásáre lenne szükség. Tüttő Kata nem tudott választ adni a kérdésre.

Támogatták az EP jelöltek a kerékpáros infrastruktúra sok országban hiányzó műszaki szabványainak EU-s szintű előírását. Bárány Balázs, Bencsik János, Kovács Gergely, Jakabfy Tamás, Jávor Benedek, Tabajdi Péter és Ujhelyi István minden új beruházás esetére kötelezővé tenné, míg Tüttő Kata és Vágó Gábor csak az EU-s pénzből épülő projekteknél.

Ha a jelenlegi EP képviselőkön már elbukott, 25 km/óráig elektromos rásegítéssel működő pedelec kerékpárokra kötelező gépjármű-biztosítás ötlete újra felmerülne, akkor Bárány Balázs, Kovács Gergely, Jakabfy Tamás és Jávor Benedek nem támogatná az ötletet. Bencsik János, Tabajdi Péter, Tüttő Kata, Ujhelyi István és Vágó Gábor nem tudott választ adni a kérdésre.

Az ECF szeretné, hogy a kerékpározás ügyével egy pártokon átívelő képviselői csoport foglalkozzon a 2024-ig tartó ciklusban. Ilyen még nem volt, de a válaszadó képviselőjelöltek támogatnák létrejöttét, Vágó Gábor részletes információt is kért erről.

Azt is megkérdeztük, milyen gyakran kerékpároznak a képviselő-jelöltek. Jávor Benedek naponta, Bencsik János és Jakabfy Tamás hetente többször szokott, Bárány Balázs, Tüttő Kata, Ujhelyi István és Vágó Gábor havonta több alkalommal, vagy ritkábban, Tabajdi Péter pedig soha.

A legtöbbet, a legkevesebbet bringázó jelölteken, illetve Bencsik Jánoson kívül mindegyik EP képviselő-jelölt többször ülne biciklire, ha javulnának a feltételei.

Az ECF szerint erre lenne szükség

Az Európai Kerékpáros Szövetség célja, hogy 2030-ra a kerékpározás a közlekedési rendszer teljes jogú tagja legyen. Azt szeretnék elérni, hogy a (szennyező, veszélyes) közlekedési módok társadalmi költségeit fizettessék meg a közlekedőkkel, az aktív közlekedési módok társadalmi hasznait pedig ismerjék el.

A képviselői válaszok összehasonlíthatóak az ECF szerint elérendő célokkal.

Az Európai Kerékpáros Szövetség 2030-ra 50%-kal emelné a kerékpárral megtett utak számát, aminek így legalább 12%-os arányt kellene elérnie az Unióban. A 100 milliárdos közlekedési büdzsé 3%-ára emelnék a kerékpározásra fordított összeget a 2021-2027 közti uniós költségvetésben, majd ezt tovább emelnék a későbbiekben. A súlyos és halálos kerékpáros baleseteket legalább felére szorítanák vissza 2030-ig.

• Az ECF 2020-as évekre szóló céljait és ajánlásait itt olvashatjátok el.

Megjegyzés: Jávor Benedektől eredetileg csak a fogadalmat kaptuk meg, majd cikkünk megjelenése után Bencsik János és Kovács Gergely válaszai is megérkeztek. Utólag frissítettük a szöveget válaszaiknak megfelelően, és az ECF adatbázisához is eljuttattuk üzeneteiket. Legutóbbi frissítés: 2019.05.24. 21:08.

Támogasd a Kerékpárosklubot, csatlakozz hozzánk!

Tetszett a cikk?

A Kerékpárosklub azért dolgozik, hogy bringa- és emberbarát településeink legyenek. Ez csak a Te támogatásoddal lehetséges.

Hogyan segíthetsz?

• Add nekünk adód 1%-át! Adószámunk: 18245402-2-43. További infók az 1%-ról.
• Lépj be! Tagsági díjaddal nem csak a munkánkat támogathatod. Helyi szervezetekhez csatlakozhatsz és rengeteg szolgáltatás, kedvezmény, biztosítás is jár érte az egész országban. Belépéshez kattints ide!

Oszd meg a cikket, ha egyetértesz céljainkkal!