Facebook Instagram Youtube

Mi gátolja a döntéshozókat a kerékpározás fejlesztésében?

Mi gátolja a döntéshozókat a kerékpározás fejlesztésében?
2019.12.14
A fenti kérdésre kereste a választ több tucat önkormányzati dolgozó és városvezető részvételével megtartott előadásában a Kerékpárosklub elnöke, a kerékpározás előnyeit és a kerékpáros beruházások sikertelenségének okait is elemezve. Nem az ma a baj, hogy kevesen akarnak vagy tudnak kerékpározni, hanem az, hogy kevesen mernek – mondta Kürti Gábor, a megoldás érdekében a Kerékpárosklub szakmai együttműködését ajánlotta.

A fenti kérdésre kereste a választ több tucat önkormányzati dolgozó és városvezető részvételével megtartott előadásában a Kerékpárosklub elnöke, a kerékpározás előnyeit és a kerékpáros beruházások sikertelenségének okait is elemezve. Nem az ma a baj, hogy kevesen akarnak vagy tudnak kerékpározni, hanem az, hogy kevesen mernek – mondta Kürti Gábor, a megoldás érdekében a Kerékpárosklub szakmai együttműködését ajánlotta.

Évtizedes, az utcai demonstrációktól a főpolgármesteri szintű tárgyalásokig ívelő civil érdekképviseleti tapasztalatait sűrítette előadásába a Kerékpárosklub elnöke a városvezetőknek tartott, az Aktív Magyarország kormánybiztosság által szervezett konferencián.

Kürti Gábor először arra adott választ, miért érdemes fejleszteni a kerékpározás feltételeit.

Az autók számának növekedésével csökken a rendelkezésükre álló hely, amire megoldást jelenthet a kis helyigényű kerékpározás támogatása. A dugókkal és nagy zavarérzékenységgel ellentétben a bicikli kiszámítható közlekedést nyújt, nem szennyezi a levegőt, csöndes és egészséges – sorolta az előnyöket.

Külön kiemelte a kerékpáros fejlesztések költséghatékonyságát, példának az autóparkolók és kerékpártárolók építésének helyigénye és költsége közti különbséget hozva. Ehhez kapcsolódóan emelte ki, hogy a helyi üzletek forgalmát is növeli, ha sokan tudnak a környezetükben kerékpárral járni.

„Magyarország a kerékpározás feltételeinek javulására vár” – mondta Kürti Gábor, a Kerékpárosklub megbízásából készült reprezentatív kutatás eredményeit ismertetve. A kutatás szerint a felnőtt magyar lakosság 70%-ának van kerékpárja és 84% hozzáfér saját, kölcsön vagy bérelhető biciklihez.

Az adatok alapján nem mondható egy kisebbség hobbijának a kerékpározás, más országokban a kerékpározás terjedése előtti legnagyobb akadály a rendelkezésre álló kerékpárok hiánya – mondta. Ezzel szemben Magyarországon a lakosság többsége sokkal többet kerékpározna, ha a feltételei javulnának, derült ki a kutatásunkból.

„Nem az a baj, hogy kevesen tudnak kerékpározni, hanem kevesen mernek.” A többségük hétvégén, biztonságosnak vélt körülmények között egy bicikliúton kirándul valahova, de az ingázásban – ami a legnagyobb segítség lenne a városnak – nem jelennek meg, fejtette ki Kürti.

A kerékpározás iránti igény a kerékpározás előtti akadályok csökkentése iránti igényként jelenik meg, ami valójában a kerékpárosbarát városok kialakítására vonatkozó igény – húzta alá a Kerékpárosklub elnöke. Jól látszik ez a lakótelepeken, ahol utcai kerékpártárolók hiányában minden harmadik, negyedik erkélyen ott áll egy vagy több bringa – tette hozzá.

 

Milyen a kerékpárosbarát város?

Kürti Gábor szerint a kerékpárosbarát város biztonságos helyet ad a biciklis közlekedésnek. Ez a hely egyébként már megvolt, mondta az elnök, aki szerint minden kerékpárosbarát fejlesztés legnagyobb akadálya a helybiztosítás kérdése.

Felhívta a városvezetők és tervezők figyelmét arra is, hogy míg autóval a leglogikusabb és egyszerűbb módon lehet keresztül szelni a várost, és a BKK Futár szolgáltatása óta a budapesti tömegközlekedés is 21. századivá vált, kerékpárral bonyolultan és kényelmetlenül lehet eljutni A pontból B pontba. Az infrastruktúra funkcionalitásához ugyanakkor nem csak a logikus vonalvezetés, hanem a vonzó kialakítás is hozzátartozik.

A kerékpárosbarát város egyben intermodális is Kürti Gábor szerint. Erre a legjobb példa szerinte, ha biciklivel is elérhetővé tesszük a vasútállomásokat az ingázás megkönnyítése érdekében. Hozzátette, hogy a kerékpáros fejlesztéseket sem különálló, önmagukért való győzelemként kell felfogni, hanem egy rendszer részeként.

Fontos, hogy egy város emberléptékű legyen, emelte ki. Példának a holland településeket hozta fel, amelyek lakóövezeteiben radikálisan csökkentették a forgalmi terhelést és javították ezáltal az életminőséget. A város 80-90%-át kitevő lakóövezetek forgalomcsillapításával a kerékpározásra kiemelkedően alkalmas területeket nyerhetünk – mondta.

Kürti Gábor szerint a nyugat-európai városokban Budapesttel ellentétben nem a kapacitás növelésével, hanem a közérzet javításával vannak elfoglalva. Az ember ugyanis nem az autózás könnyebbé tételétől, hanem az általános közérzetjavulástól lesz boldogabb.

Mitől ódzkodnak akkor a döntéshozók?

A Kerékpárosklub elnöke szerint kulcsfontosságú megérteni a döntéshozói gátakat a kerékpározás mindenki számára előnyös fejlesztése előtt.

Az egyre jobb önkormányzati és állami együttműködések során azt tapasztalatuk, hogy egy-egy személy hozzáállásán állhat vagy bukhat a kerékpározás fejlesztése – mondta a klubelnök.

Ahogy mindenkinek, nekik is vannak előítéleteik. Ilyen lehet például a kerékpározásról alkotott képük.

Sokak szerint ugyanis a bringázás továbbra is csak egy sport, egy hobbi, vagy veszélyes és szabálytalanságokat eredményező dolog, amitől jobb megkímélni mindenkit. Az előítéleteket működő példák bemutatásával lehet eloszlatni Kürti szerint, ugyanis a sztereotípiák nem igazak, vagy rendszerhibából fakadó konfliktusok okozzák.

Akadályozhatja a döntéshozók támogatását, ha a kerékpározókra egy külön társadalmi csoportként tekintenek, ami a magyar kerékpártulajdonlási és kerékpározási szokások mellett értelmetlen. „A kerékpározók nem egy társadalmi csoport, hanem eszközt választó emberek.

„Soha nem gondolnánk társadalmi csoportként a trolizókra vagy villamosozókra. Ők ugyanazok az emberek, akik máskor biciklire is ülnek.”

Jellemző, hogy a döntéshozók a változások fogadtatásától, esetleges ellenérzésektől, ebből következően a hatalom elvesztésétől félnek – mondta Kürti. Ennek elkerülésére felmérések készítését javasolta. A vélemények kutatása abban is segít, amikor egy jellemzően autóval közlekedő döntéshozó saját szokásainak kivetítése alapján ellenzi vagy elképzelhetetlennek tartja egy útvonal bringázhatóbbá tételét, amivel a másképp gondolkodó vagy mást igénylő tömegekkel szúr ki.

Gyakran a múlt gyakorlataiból következtetnek a jövőbeli hatásokra, mondta a Kerékpárosklub vezetője. Erre a Lánchíd autómentesítése a jó példa: a hatásainak vizsgálatakor nem közlekedési módváltással, hanem az autóforgalom átterelődésével számolnak az ellenzők. Pedig azért nem bicikliznek sokan a Lánchídon, mert nincs jól megoldva az átkelés. Ha nem az autóké lenne a híd, máris rengetegen ülnének bringára vagy szoknának át a már nem dugóban álló buszokra.

„Mindenki pozitívan áll a kerékpározáshoz, amíg nem lépünk fel a területi újraosztás igényével” – számolt be tapasztalatairól a Kerékpárosklub elnöke. Pedig a budapesti kerékpáros forgalom növekedése előtti legnagyobb gát jelenleg a közterületek újraosztásának hiánya. Nem valósulhatnak meg a város ambíciózus fejlesztési céljai, amíg a „senkinek ne fájjon” elv érvényesül.

Hogyan nem fog sikerülni?

A Kerékpárosklub elnöke szerint amíg minden kerületben másmilyenek a biciklitárolók, az egyik sarkon járdán vezetett kerékpárutakon, a másikon pedig kerékpársávon között terelgetik az embereket, addig ad hoc beruházásokról beszélhetünk rendszerszintű fejlesztés helyett.

Egységes szemlélettel létrehozott infrastruktúra segít abban, hogy a közlekedők egy nyelvet beszéljenek – hangsúlyozta.

Kürti szerint a Budapesti Mobilitási Terv 2030-ra kitűzött 10%-os kerékpáros aránycélja pozitív, ugyanakkor évenkénti részcélok nélkül nem teljesíthető, hiszen a messzi céldátum nem sarkall a teljesítésére.

Sokszor sok pénzből épülnek kis hasznú beruházások, vagy kevés pénzből próbálnak kirakatberuházásokkal nagy eredményeket elérni – mondta. Alacsony összeget költenek a kerékpározásra ahhoz képest, ahányan azt igényelnék – fogalmazott. Pozitív ellenpéldaként az FKF hótakarításra is használható gépvásárlását és a vidéki kerékpárutak karbantartásának Magyar Közút Zrt-nek köszönhető fejlődését hozta fel.

Nagyon hiányzik a szemléletformálás – emelte ki Kürti. „Milliárdokat költünk aszfaltra, míg nagyon kevés pénzt a fejlesztések elmagyarázására.” Példaként a Bubi közbringarendszert hozta fel, amiről nem magyarázta el Budapest, hogy az nem a kerékpározóknak van, hanem a nem kerékpározó budapestiek közlekedésének megkönnyítésére hozták létre.

Szívesen segítünk

Egyre jobb együttműködésünk van az állami, fővárosi és önkormányzati vezetésekkel – mondta Kürti Gábor, a Kerékpárosklub szakmai partnerségét a városvezetők és tervezők figyelmébe ajánlva.

Mérnökeink várják a megkereséseket, hogy hasznos fejlesztésekhez adhassanak javaslatokat. Koncepciókat, hálózati terveket készítünk, ismerjük a külföldi jó gyakorlatokat és segítünk elérni a kerékpározókat – sorolta a Kerékpárosklub által nyújtott sokrétű együttműködés lehetőségeit.

„Csak kérdezzenek!” – zárta városvezetőknek és tervezőknek tartott előadását a márciusi konferencián a Kerékpárosklub elnöke, Kürti Gábor.

Azóta sok helyen új önkormányzatokat választottak, a felajánlás azonban továbbra is, pártfüggetlenül érvényes.

 


Maradjunk kapcsolatban!

Ha nem szeretnél lemaradni budapesti híreinkről, iratkozz fel havi hírlevelünkre és riadóláncunkraaktivista Facebook csoportunkbaI bike Budapest Facebook oldalunkra és Instagramunkra! Országos területi szervezeteink elérhetőségeit itt találod.


Tetszett a cikk?

A Kerékpárosklub azért dolgozik, hogy bringa- és emberbarát településeink legyenek. Ez csak a Te támogatásoddal lehetséges.

Maradjunk kapcsolatban!

Hogyan segíthetsz?

Oszd meg a cikket, ha egyetértesz céljainkkal!

 

Kapcsolódó hírek

15%-kal több kerékpározót mértek Budapesten 2020-ban, decemberben 61%-kal többet, mint egy éve

A BKK öt, nyilvánosan elérhető adatokat mutató kerékpárszámlálóján 15 %-kal nagyobb forgalmat mértek 2020-ban, mint 2019-ben. A 2020-ban összesen mért 2.771.710. kerékpározó rekord azóta, hogy egyszerre öt helyen mérik a biciklis forgalmat. A bicikliutak és sávok aszfaltjába telepített detektorok felett még télen is többen kerékpároztak: a 2019 decemberi biciklis forgalmat már 2020 december közepén túlszárnyalták a budapestiek, a bringás forgalom télen nőtt leginkább 2019-hez képest. A Csepelre vezető Weiss Manfréd úton mérték a legnagyobb éves (26%-os) növekedést, a budai rakparton pedig 2020-ban mértek először 1 milliónál több kerékpározót számoltak. Munkanapokon és munkaszüneti napokon is nőtt a kerékpáros forgalom, ami az otthoni munkavégzés, az oktatási intézmények és vendéglátóhelyek bezárása mellett kiemelkedő.

2021.01.11 |  aron
Így lett kerékpársáv a Nagykörúton és más fontos főútvonalakon

2020 legnagyobb és leghíresebb hazai kerékpárosbarát fejlesztése a nagykörúti kerékpársáv volt. A régóta várt, belvárosi kerületeket összekötő kerékpársávok tesztüzemét a tavaszi koronavírus-járvány elkerüléséhez kapcsolódóan indították el, majd a népszerűségét látva kisebb változtatásokkal ősszel meg is tartották. Cikkünkben összefoglaljuk, hogyan ért be több évtized várakozása, milyen volt a fogadtatása, miken vitáztunk és milyen lehetőséget ad a Nagykörút jövőjének, ezzel Budapestnek ez a kétszer két, olcsón és gyorsan kivitelezett sárga csík. A történet nem csak a Nagykörútra érvényes, akkor is érdemes elolvasnod visszaemlékezésünket, ha nem a környéken élsz, mert a tapasztalatok máshol is hasznosak lehetnek.

2020.12.29 |  aron
Itt találod Budapest és környéke kerékpárboltjainak térképét

Térképre tettük Budapest bringaboltjait és szervizeit. Jó böngészést!

2021.02.03 |  aron