2015. szeptember 13., vasárnap
Harmadik bejárás (kiegészítő) - Összetekerünk! projekt

Az első bejárást követően és a második út tapasztalatai alapján úgy gondoltok, hogy a nagyhegyesi irány lesz a helyes, csak kicsit még finomhangolni kellene az útvonalat.

Szokásosan kis akciócsapatunk a délelőtti indulást ebédidőre váltotta, így délben indultunk el, hogy megnézzük milyen lehetőségeink vannak még útvonal-ügyileg északon, illetve nyugaton.

Pallag felé indultunk hát, Debrecen erdőségein keresztül, északnak, ahol a föld egyenletes, a fák hűs árnyékot adnak, és ha nem kerékpárossal, akkor futóval találkozhat az ember (ha épp olyan ösvényt választ). Ez a terület egyébként is 3 részre osztható (preferált, de nem kizárólagos eszközhasználat alapján): gyalogos-, kerékpáros- és futóösvényre. Érdemes tehát körültekintően közlekedni.

Mindenesetre, célunk az volt, hogy északnak indulva feltérképezzük azon potenciális helyeket, utakat, amelyekkel az első bejárást "látványosabbá" tehetnénk.

Így jutottunk arra a döntésre, hogy Pallagon keresztül, az erdőn át, közelíthetnénk meg Józsát, illetve Zelemért, hogy onnan továbbhaladva csatlakozzunk a korábbi útvonalhoz.

A fenti két hely nem ismeretlen egy túrázó előtt sem, akár amatőr, akár profi. Magánemberek, egyesületek, társaságok szoktak rendszeresen Zelemérre kiruccanni. Pallag is már annyira közismert hely lett, hogy mikor délután errefelé jöttünk vissza, leülni sem lehetett, teltház volt. Épp ezért megfelelő adalékanyagnak gondoltuk őket.

Zelemért elhagyva, kereszteztük a 35-ös utat Debrecen és Hajdúböszörmény közt, hogy innen jó minőségű mezőgazdasági földutakon, haladjunk Nagymacs mellett és a 33-as utat keresztezve a Kráter-tó felé vezető földúthoz.

Következő célpontunk Nagyhegyes volt, amit érintve fordultunk ismét északnak, Balmazújváros felé, a Keleti főcsatorna töltését használva, ugyanúgy, mint az első bejárásunk során.

A Keleti-főcsatorna partján haladva, az előző utunkat megszakítva kicsivel északabbra jöttünk le a gátról. A Balmazújváros és Hajdúböszörményt összekötő út, aszfaltozott, viszonylag sima (eddig terepezés után mondhatni tökéletes) és egyenes. Viszont a hosszú, monoton 10 km után megérkezve a hajdúk városába, kellemes árnyékban vehettünk magunkhoz táplálékot: ételt és italt.

Hajdúböszörményből a vasúti töltést követve jutottunk vissza Zelemérig, illetve Pallagig ahol próbáltunk volna ismét kisebb pihenőt tartani, de sokan voltak és kevés volt az ülőhely, így inkább - szinte rögtön - tovább is indultunk haza, Debrecenbe.

Az út a célját mindenképp elérte, rájöttünk, hogy gyakoribb látnivaló biztosításával az útvonal nem válik "unalmassá", a kerékpározást is többen választhatják majd így, kikapcsolódáshoz, túrázni. Most már csak annyi van hátra, hogy más civil szervezeteket és helyi döntéshozókat bevonva a terveinkbe, véleményüket kikérve, meghallgatva... létrehozzunk egy sokak által kedvelt és használt kerékpáros turistaútvonalat.

Fekete Kata, túravezető

---

A program a Norvég Civil Támogatási Alap és az Ökotárs Alapítvány segítségével valósulhat meg. Projekt azonosító: NCTA-2014-10906-E.