Facebook Instagram Youtube

A dunaparti „bringasztráda” és a gyalogosok „ellentéteiről” adtunk elő a Budavári Önkormányzatban

A dunaparti „bringasztráda” és a gyalogosok „ellentéteiről” adtunk elő a Budavári Önkormányzatban
2019.11.15
Tegnap este az I. kerületi Önkormányzatban mutattam be a budai rakparti kerékpárút történetét, problémáit és megoldási javaslatainkat. Kiemeltem, hogy a „gyalogos – kerékpáros ellentétek” helyett az azokat okozó valódi okokkal foglalkozzunk. Ez a köztérhasználat aránytalansága: a sok helyet foglaló autók Budapest egyik legértékesebb közterületén évek óta változatlan, sőt néhol egyre szűkebb helyre szorítják az egyre nagyobb gyalogos és kerékpáros forgalmat. A megoldást a közterület igazságosabb, a törvényeknek és Budapest stratégiájának megfelelő újraosztása jelentené. A szakmai találkozón a Lánchíd „megnyitásáról” is beszélgettünk – a cikkből kiderül, hogy mit értünk ez alatt!

Tegnap este az I. kerületi Önkormányzatban mutattam be a budai rakparti kerékpárút történetét, problémáit és megoldási javaslatainkat. Kiemeltem, hogy a „gyalogos – kerékpáros ellentétek” helyett az azokat okozó valódi okokkal foglalkozzunk. Ez a köztérhasználat aránytalansága: a sok helyet foglaló autók Budapest egyik legértékesebb közterületén évek óta változatlan, sőt néhol egyre szűkebb helyre szorítják az egyre nagyobb gyalogos és kerékpáros forgalmat. A megoldást a közterület igazságosabb, a törvényeknek és Budapest stratégiájának megfelelő újraosztása jelentené. A szakmai találkozón a Lánchíd „megnyitásáról” is beszélgettünk – a cikkből kiderül, hogy mit értünk ez alatt!

Fotó: Bicyclize

A Budapest Kör város- és közlekedéstervező, építész, urbanista, művészettörténész tagjai több, az I. kerületet érintő kérdést vitattak meg V. Naszályi Márta polgármester és a kerület alpolgármestereinek társaságában. Szó volt a Vár kormányzati negyeddé alakításával járó funkcionális és építészeti, valamint közlekedésterhelési kérdésekről.

Hosszabban beszélgettünk az I. kerület autóforgalmának és parkolási nyomásának, a világörökségi alsó rakpart P+R-ként való használatának pazarló jellegéről és a Lánchíd jövőjéről. A vitában felhívtam a figyelmet arra, hogy a Lánchíd valószínűleg nem lenne tökéletes gyalogos híd az útpálya zárt jellege miatt. Kiemeltem, hogy a Lánchíd autóforgalom előtti lezárása valójában a híd megnyitását jelentené. A végre akadálytalanul haladni képes buszokkal és taxikkal, a kerékpározás vonzóbbá válásával és a biciklis nyomás alól felszabaduló járdák átjárhatóbbá válásával a jelenleginél több ember jutna át a Lánchídon. Ehhez fontos, hogy ne autókban, hanem emberekben számoljuk a közlekedést – emeltem ki. Ezzel az I. és V. kerület is fellélegezhetne az autóforgalom nyomásának egy része alól.

A Kerékpárosklub azt javasolja, hogy a felújítás előtt kezdje el Budapest tesztelni, mi történne a Lánchíd autók előtti lezárása és a fenntartható közlekedési módok átjárásának biztosítása esetén – először egyes hétvégéken, majd az iskolai szünetben hétköznapokon is. Azt is fontos lenne megmérni, hogyan alakul a közlekedés és köztérhasználat a felújítás alatti teljes lezárás során, az eredmények pedig megalapozhatnák a híd felújítás utáni forgalomtechnikáját. Ugyanis ez a megoldás olcsó, csupán táblázással járna.

  • Itt laksz és segítenél? Csatlakozz Bel-budai területi szervezetünkhöz! Facebook oldal itt.

A rakparti problémák és megoldásai

A Budapest Kör szervezői A dunaparti bringasztráda és a gyalogosok ellentétei címet adták az előadásnak, én viszont piros idézőjelbe tettem a bringasztráda és az ellentét szavakat. Ugyanis ez az előírásoknak sem megfelelő szűk gyalog-kerékpárút nem hasonlítható a nyugat-európai bringasztrádákhoz. Az ellentétek pedig – bár a gyalogosok és kerékpározók között látszanak -, valójában az autózás térigényéből fakadnak – miközben a kis helyet foglaló környezetbarát közlekedési módokat előbbi miatt szűk helyre terelik.

Fontos kiemelni, hogy a kijelölt kerékpárút nem csak a különböző – közlekedési, szabadidős, turisztikai – igényeknek, hanem az előírásoknak sem felel meg..

A rakpartról tartott előadásomban kiemeltem, hogy a ’90-es évek elején kijelölt Petőfi híd és Margit híd közötti szakasz nagy része szinte változatlanul, viszont a gyalogos és kerékpáros forgalom egyre nagyobb. Bár több helyen szétválasztották a gyalogos és biciklis közlekedést, de az utóbbi években jelentős szakaszokon is szűkítették – az Erzsébet híd alatt 160 centire! – a felületeket az autózás számára fenntartott sávok és parkolóhelyek miatt.

Bemutattam az egyes szakaszok problémáit, a Kerékpárosklub megoldási javaslatait és a Duna-part „kicserélhetetlenségét”. Véleményünk szerint a belvárosi autóforgalom és parkolók számára fenntartott hely szakaszosan eltérő megoldásokkal átadható lenne a kis helyigényű, környezetbarát és egészséges gyalogos-kerékpáros forgalomnak, ezzel teljesítve Budapest stratégiai céljait, törvényi kötelességeit és jelentősen enyhítené a közlekedők közti konfliktusokat.

Korábbi anyagaink a témában:

 

Halász Áron
Magyar Kerékpárosklub szóvivő, elnökhelyettes

 

Maradjunk kapcsolatban!

Ha nem szeretnél lemaradni budapesti híreinkről, iratkozz fel riadóhírlevelünkreaktivista Facebook csoportunkbaI bike Budapest Facebook oldalunkra és Instagramunkra! Országos területi szervezeteink elérhetőségeit itt találod.

 


Tetszett a cikk?

A Kerékpárosklub azért dolgozik, hogy bringa- és emberbarát településeink legyenek. Ez csak a Te támogatásoddal lehetséges.

Hogyan segíthetsz?

Oszd meg a cikket, ha egyetértesz céljainkkal!

 

Kapcsolódó hírek

15%-kal több kerékpározót mértek Budapesten 2020-ban, decemberben 61%-kal többet, mint egy éve

A BKK öt, nyilvánosan elérhető adatokat mutató kerékpárszámlálóján 15 %-kal nagyobb forgalmat mértek 2020-ban, mint 2019-ben. A 2020-ban összesen mért 2.771.710. kerékpározó rekord azóta, hogy egyszerre öt helyen mérik a biciklis forgalmat. A bicikliutak és sávok aszfaltjába telepített detektorok felett még télen is többen kerékpároztak: a 2019 decemberi biciklis forgalmat már 2020 december közepén túlszárnyalták a budapestiek, a bringás forgalom télen nőtt leginkább 2019-hez képest. A Csepelre vezető Weiss Manfréd úton mérték a legnagyobb éves (26%-os) növekedést, a budai rakparton pedig 2020-ban mértek először 1 milliónál több kerékpározót számoltak. Munkanapokon és munkaszüneti napokon is nőtt a kerékpáros forgalom, ami az otthoni munkavégzés, az oktatási intézmények és vendéglátóhelyek bezárása mellett kiemelkedő.

2021.01.11 |  aron
Így lett kerékpársáv a Nagykörúton és más fontos főútvonalakon

2020 legnagyobb és leghíresebb hazai kerékpárosbarát fejlesztése a nagykörúti kerékpársáv volt. A régóta várt, belvárosi kerületeket összekötő kerékpársávok tesztüzemét a tavaszi koronavírus-járvány elkerüléséhez kapcsolódóan indították el, majd a népszerűségét látva kisebb változtatásokkal ősszel meg is tartották. Cikkünkben összefoglaljuk, hogyan ért be több évtized várakozása, milyen volt a fogadtatása, miken vitáztunk és milyen lehetőséget ad a Nagykörút jövőjének, ezzel Budapestnek ez a kétszer két, olcsón és gyorsan kivitelezett sárga csík. A történet nem csak a Nagykörútra érvényes, akkor is érdemes elolvasnod visszaemlékezésünket, ha nem a környéken élsz, mert a tapasztalatok máshol is hasznosak lehetnek.

2020.12.29 |  aron
Itt találod Budapest és környéke kerékpárboltjainak térképét

Térképre tettük Budapest bringaboltjait és szervizeit. Jó böngészést!

2021.02.03 |  aron